Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Az agyba nem bejutó anyagok is hathatnak a hormonális rendszer idegi szabályozására
Minthogy az eminentia mediana a vér-agy gáton kívül található, így fennáll a lehetősége annak, hogy olyan anyagokkal is befolyásoljuk a hormonális rendszer idegi szabályozását, amelyek nem jutnak be az agyba, így a várható mellékhatásaik is enyhébbek lehetnek, mint azoké a gyógyszereké, amelyek az idegsejtekre hatnak közvetlenül.
Az agy tanicitái alapvető szerepet játszanak a pajzsmirigyműködés szabályozásában
A Lendület Integratív Neuroendokrinológiai Kutatócsoport 2010-ben alakult a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben azzal a fő céllal, hogy jobban megértsék az energiaháztartás centrális szabályozó rendszereinek működését. Ezen belül is a pajzsmirigyhormon-homeosztázis kutatásaik egyik fő fókusza. A pajzsmirigyhormonok ugyanis nagyon jelentős szerepet játszanak az energia-háztartás szabályozásában.
A magyar kutatók által vizsgált ioncsatorna megoldást jelenhet a neuropátiás fájdalomra
Felfedeztek, és szabadalmaztattak egy molekulát, amely jelenleg Fázis 1 klinikai tesztelés előtti engedélyezés alatt áll. Egyrészt közvetlenül a TRPA1 ioncsatornát gátolja. Másrészt olyan enzimet is gátol, amely az ioncsatornát aktiváló termékek keletkezéséért felelős. Vagyis a hatóanyag direkt és indirekt módon is gátolja az TRPA1 receptor működését, és ezáltal a fájdalomérzetet.
A krónikus fájdalom idegi mechanizmusait kell feltárnunk a hatékony terápiához
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Farmakológiai és Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontban működő, Nemzeti Agykutatási Program 2.0 által támogatott Krónikus Fájdalom Kutatócsoport elsősorban a hosszan tartó fájdalomállapotok hátterében álló mechanizmusokat igyekszik feltérképezni, különös tekintettel a neuropátiás, tehát az idegkárosodás okozta fájdalom állapotokra. Mivel ezek terápiás kihívást jelentenek, farmakológiai szempontból fontos területek, vallja Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.
Az elektromos szinapszisok fontos szerepet játszhatnak a retina működésében
Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.
Az agykutatás adhatja vissza az emberek látását
A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Az elektromos szinapszisok fontos szerepet játszhatnak a retina működésében
Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.
Az agykutatás adhatja vissza az emberek látását
A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.
Rengeteg ember együttműködése kell a kutatásra alkalmas agyszövet eltárolásához
Az epilepsziát, a demenciát és a skizofréniát is kutatják a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumában tárolt agyszövetminták segítségével. Minthogy ezek kivételére és tartósítására a halált követően csak rövid idő áll rendelkezésre, számos szakma elhivatott képviselőinek áldozatos és gyors munkájára van szükség, hogy a vállalkozás sikerrel járjon.
Ma meglepően kevés neurális betegséget vizsgálnak emberi agyban
Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumát a Nemzeti Agykutatási Program segítségével sikerült létrehozni. A laboratórium célja, hogy egészséges és kóros emberi agyszövetek elraktározásával és vizsgálatával felderítsék az idegi az idegi betegségek anatómiai hátterét
Új módszer a szinapszisok sokféleségét okozó fehérjék kutatására
Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre.
Kontextusfüggő reprezentációk az idegsejtek populációiban
A modern idegtudományi vizsgálóeljárások segítségével ma már lehetőségük van a kutatóknak arra, hogy egyszerre sok idegsejt, egész neuronpopulációk aktivitását figyeljék meg. Ezek vizsgálatához azonban teljesen más megközelítés szükséges, mintha csak egy idegsejtet vizsgálnánk, mondja Orbán Gergő, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok Osztálya Komputációs Rendszerszintű Idegtudományi Csoport vezetője. A kutatócsoport például gépi tanulásos módszereket is használ az idegsejtek populációszintű vizsgálatához.
Optogenetikával a pánikbetegség megértéséért
A pánikbetegség és a szorongás talán a leggyakoribb pszichés betegségek közé sorolhatók. Mindkét kórkép központjában az irracionális, kóros félelem áll, amelynek feltárhatók az agyi strukturális és fiziológiai okai. Csak akkor remélhetjük, hogy hatékony oki (nem csupán a tüneteket enyhítő) terápiát találunk e kórképekre, ha megértjük agyműködésbeli mozgatórugóikat.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Az agyba nem bejutó anyagok is hathatnak a hormonális rendszer idegi szabályozására
Minthogy az eminentia mediana a vér-agy gáton kívül található, így fennáll a lehetősége annak, hogy olyan anyagokkal is befolyásoljuk a hormonális rendszer idegi szabályozását, amelyek nem jutnak be az agyba, így a várható mellékhatásaik is enyhébbek lehetnek, mint azoké a gyógyszereké, amelyek az idegsejtekre hatnak közvetlenül.
Az agy tanicitái alapvető szerepet játszanak a pajzsmirigyműködés szabályozásában
A Lendület Integratív Neuroendokrinológiai Kutatócsoport 2010-ben alakult a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben azzal a fő céllal, hogy jobban megértsék az energiaháztartás centrális szabályozó rendszereinek működését. Ezen belül is a pajzsmirigyhormon-homeosztázis kutatásaik egyik fő fókusza. A pajzsmirigyhormonok ugyanis nagyon jelentős szerepet játszanak az energia-háztartás szabályozásában.
A magyar kutatók által vizsgált ioncsatorna megoldást jelenhet a neuropátiás fájdalomra
Felfedeztek, és szabadalmaztattak egy molekulát, amely jelenleg Fázis 1 klinikai tesztelés előtti engedélyezés alatt áll. Egyrészt közvetlenül a TRPA1 ioncsatornát gátolja. Másrészt olyan enzimet is gátol, amely az ioncsatornát aktiváló termékek keletkezéséért felelős. Vagyis a hatóanyag direkt és indirekt módon is gátolja az TRPA1 receptor működését, és ezáltal a fájdalomérzetet.
A krónikus fájdalom idegi mechanizmusait kell feltárnunk a hatékony terápiához
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Farmakológiai és Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontban működő, Nemzeti Agykutatási Program 2.0 által támogatott Krónikus Fájdalom Kutatócsoport elsősorban a hosszan tartó fájdalomállapotok hátterében álló mechanizmusokat igyekszik feltérképezni, különös tekintettel a neuropátiás, tehát az idegkárosodás okozta fájdalom állapotokra. Mivel ezek terápiás kihívást jelentenek, farmakológiai szempontból fontos területek, vallja Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.
Az elektromos szinapszisok fontos szerepet játszhatnak a retina működésében
Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.
Az agykutatás adhatja vissza az emberek látását
A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.
