Loading...
Home2018-10-07T06:52:08+00:00

Mi az a NAP 2.0?

A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás?  Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.

Tovább az összefoglalóra

Legfrissebb híreink

72018, 10

A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói

Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez. A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatta.

Az immunrendszer és az agy új kapcsolatára bukkantak

Amerikai kutatók korábban ismeretlen csatornákat fedeztek fel az agy és a koponya között. A járatokon azon immunsejtek közlekednek, melyek az agy szöveti károsodásaira adnak reakciót. Az Inforádió Szigma - a holnap világa című műsorának Dénes Ádám beszélt a felfedezés jelentőségéről és az agyi immunrendszer sajátosságairól.

Alzheimer-kór és epilepszia – egy kapcsolat nyomában

Az Alzheimer-kórban fontos szerepet játszó béta-amiloid mennyisége epilepsziás rohamoknál is megnövekedik a hippokampuszban. A két betegség közti kapcsolat feltárása akár a demencia új terápiás lehetőségei felé is elvezethet.

Tovább a hírek oldalra»
6,4

MILLIÁRD FORINT

69

KUTATÓCSOPORT

4

ÉV

Interjú

Utazás a koponyán belül

Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően

Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!

Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.

A NAP 2.0 kutatócsoportjainak vezetői

Hortobágyi Tibor

Hortobágyi Tibor pathológus és neuropathológus szakorvos, tanszékvezető (DE OEC). A Királyi Pathológus Társaság tagja (‘fellow’). A teljes neuropathologiai diagnosztikus spektrumban gyakorló orvos. 2003 óta szoros munkakapcsolatban áll a londoni King’s College-dzsal, jelenleg senior vendégoktató a [...]

Sperlágh Beáta

Sperlágh Beáta az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1987-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát, 1995-ben az orvostudományok kandidátusa, 2000-ben klinikai farmakológusi szakorvosi képesítést, 2004-ben az MTA doktora címet [...]

Dénes Ádám

Dénes Ádám immunológusként végzett az ELTE-n, majd neuroendokrinológiából doktorált a Semmelweis Egyetemen. Érdeklődése középpontjában az immunfolyamatok idegrendszeri szabályozása, és az idegrendszerben zajló gyulladásos folyamatok állnak. Kutatásaik során megállapították, hogy az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség, a [...]