NAP 2.0
A Nemzeti Agykutatási Program 2. szakasza – 2017 – 2021.
Mi az a NAP 2.0?
A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás? Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.
Legfrissebb híreink
A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal
Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – mondta egy korábbi interjújában. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.
Esély egy krónikus fájdalomszindróma leküzdésére – Helyes Zsuzsanna és Dénes Ádám eredménye a hazai médiában
A két vezető kutató együttműködéséről – aminek nyomán akár néhány éven belül enyhíthetőek lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei – több magyar médium is beszámolt, a vidéki sajtóban főként a baranyai lapok jeleskedtek, ami nem is véletlen, hiszen Helyes Zsuzsanna pécsi kutató.
“Az MTA világító egere” a sajtóban
A pajzsmirigyhormon az agy fejlődésében és működésében is szerepet kap, így Fekete Csaba és Gereben Balázs nemrég szabadalmaztatott egértörzse az agykutatók munkáját is segítheti. A sajtó figyelmét természetesen a világítás ragadta meg leginkább, amint az összefoglalónkból is látszik.
Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet
A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink – a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. A gyulladásos folyamatokat, amelyek számos gyakori agyi betegség – mint a stroke, a depresszió, az epilepszia és az Alzheimer-kór – kialakulásában is komoly szerepet játszanak, alapjaiban csak most kezdjük megismerni. Összefoglaló a 2016-ban ERC Consolidator Grantet nyert Dénes Ádám kutatási témájáról.
MILLIÁRD FORINT
KUTATÓCSOPORT
ÉV
Interjú
Utazás a koponyán belül
Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően
Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere
A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.
Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!
Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.
A NAP 2.0 támogatott kutatócsoportjai és vezetőik
Molekuláris Neurobiológia Laboratórium – Katona István
A GPR12 receptor szerepe az idegi plaszticitási folyamatokban
Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok – Varga Csaba
Entorhinális kéreg szerepe a memóriakialakulásban
MTA-PTE PACAP Kutatócsoport – Reglődi Dóra
PACAP és öregedés kapcsolatának vizsgálata
Tanulás és Emlékezeti Zavarok Kutatócsoport – Racsmány Mihály
A frontostriatális rendszer szerepe a hosszútávú tanulásban és kognitív zavarokban