Mi az a NAP 2.0?
A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás? Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.
Legfrissebb híreink
Okos muslicák, tapintható agyak és készséges kutatók – ilyen volt az agykutatás hete 2018-ban
Több éve nagy sikerrel rendezik meg Magyarországon is az Agykutatás Hetét egy nemzetközi eseménysorozat, a Brain Awareness Week keretében. Összefoglalónk a 2018-as eseményekről.
Migrén, rágódás, fájdalom — pszichológiai kutatásokat is támogat a NAP
A Magyar Pszichológiai Társaság éves nagygyűlésén négy olyan előadás, illetve poszter is szerepelt, melyek részben a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával jöhettek létre.
A szinapszisok pusztulásának jobb megértése segíthet az Alzheimer-kór kezelésében
A felesleges szinapszisok eltávolítása fontos az agy normális fejlődéséhez és működéséhez, azonban ez a folyamat neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer-kór, veszélyesen elszabadulhat. Miért kezdenek nagy számban pusztulni a szinapszisok és hogyan lehetne megakadályozni ezt a jelenséget? Az ELTE TTK Biológiai Intézet NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának nemrég megjelent publikációja közelebb visz a válaszhoz.
Az agyműtét hat percben – videó
2018. április 20-án lezajlott ez első robotasszisztált agyműtét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Rövid összefoglaló a műtétet vezető orvosok kommentárjával.
MILLIÁRD FORINT
KUTATÓCSOPORT
ÉV
Interjú
A NAP 2.0 kutatócsoportjainak vezetői
Hortobágyi Tibor
Hortobágyi Tibor pathológus és neuropathológus szakorvos, tanszékvezető (DE OEC). A Királyi Pathológus Társaság tagja (‘fellow’). A teljes neuropathologiai diagnosztikus spektrumban gyakorló orvos. 2003 óta szoros munkakapcsolatban áll a londoni King’s College-dzsal, jelenleg senior vendégoktató a [...]
Sperlágh Beáta
Sperlágh Beáta az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1987-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát, 1995-ben az orvostudományok kandidátusa, 2000-ben klinikai farmakológusi szakorvosi képesítést, 2004-ben az MTA doktora címet [...]
Dénes Ádám
Dénes Ádám immunológusként végzett az ELTE-n, majd neuroendokrinológiából doktorált a Semmelweis Egyetemen. Érdeklődése középpontjában az immunfolyamatok idegrendszeri szabályozása, és az idegrendszerben zajló gyulladásos folyamatok állnak. Kutatásaik során megállapították, hogy az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség, a [...]