Kezdőlap2019-09-19T09:34:24+00:00

NAP 2.0

A Nemzeti Agykutatási Program 2. szakasza – 2017 – 2021.

A NAP 2.0-RÓL DIÓHÉJBAN
TOVÁBB A HÍREKRE
NAP 1.0

Mi az a NAP 2.0?

A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás?  Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.

Tovább az összefoglalóra

Legfrissebb híreink

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal

Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – mondta egy korábbi interjújában. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.

“Az MTA világító egere” a sajtóban

A pajzsmirigyhormon az agy fejlődésében és működésében is szerepet kap, így Fekete Csaba és Gereben Balázs nemrég szabadalmaztatott egértörzse az agykutatók munkáját is segítheti. A sajtó figyelmét természetesen a világítás ragadta meg leginkább, amint az összefoglalónkból is látszik.

Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet

A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink – a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. A gyulladásos folyamatokat, amelyek számos gyakori agyi betegség – mint a stroke, a depresszió, az epilepszia és az Alzheimer-kór – kialakulásában is komoly szerepet játszanak, alapjaiban csak most kezdjük megismerni. Összefoglaló a 2016-ban ERC Consolidator Grantet nyert Dénes Ádám kutatási témájáról.

Tovább a hírek oldalra»
6,4

MILLIÁRD FORINT

69

KUTATÓCSOPORT

4

ÉV

Interjú

Mindennapos katarzis – interjú Freund Tamással az Innotéka magazinban

„Ha kint felfedezel valamit, hozzátettél egy téglát a tudomány építményéhez. Ha azonban itthon fedezed fel ugyanazt, az két téglát ér, mert az anyaország nemzetközi megbecsülését is szolgáltad” – nyilatkozta az Innotékának Freund Tamás agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója, akit a magazin portésorozatának előző nyilatkozója, Vécsei László neurológus ajánlott. Az akadémikus szerint nemcsak mindennapos testnevelésre van az embernek szüksége, hanem mindennapos katarzisra is. Ezt a művészeti nevelés adja meg, ami akkor a leghatékonyabb, ha az ember aktív részese az értékteremtésnek.

Utazás a koponyán belül

Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően

Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere

A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.

Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!

Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.

A NAP 2.0 támogatott kutatócsoportjai és vezetőik

Tovább a többi kutatócsoport bemutatásához»