Kezdőlap2021-01-06T08:23:24+00:00

NAP 2.0

A Nemzeti Agykutatási Program 2. szakasza – 2017 – 2021.

A NAP 2.0-RÓL DIÓHÉJBAN
TOVÁBB A HÍREKRE
NAP 1.0

Mi az a NAP 2.0?

A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás?  Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.

Tovább az összefoglalóra

Legfrissebb híreink

A magyar kutatók által vizsgált ioncsatorna megoldást jelenhet a neuropátiás fájdalomra

Felfedeztek, és szabadalmaztattak egy molekulát, amely jelenleg Fázis 1 klinikai tesztelés előtti engedélyezés alatt áll. Egyrészt közvetlenül a TRPA1 ioncsatornát gátolja. Másrészt olyan enzimet is gátol, amely az ioncsatornát aktiváló termékek keletkezéséért felelős. Vagyis a hatóanyag direkt és indirekt módon is gátolja az TRPA1 receptor működését, és ezáltal a fájdalomérzetet.

Az elektromos szinapszisok fontos szerepet játszhatnak a retina működésében

Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.

Az agykutatás adhatja vissza az emberek látását

A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.  

Új módszer a szinapszisok sokféleségét okozó fehérjék kutatására

Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre. 

Optogenetikával a pánikbetegség megértéséért

A pánikbetegség és a szorongás talán a leggyakoribb pszichés betegségek közé sorolhatók. Mindkét kórkép központjában az irracionális, kóros félelem áll, amelynek feltárhatók az agyi strukturális és fiziológiai okai. Csak akkor remélhetjük, hogy hatékony oki (nem csupán a tüneteket enyhítő) terápiát találunk e kórképekre, ha megértjük agyműködésbeli mozgatórugóikat. 

Fenyegetettségre reagáló idegsejtcsoportot találtak az agyban

A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.

A szülés körüli negatív hatások okozzák az autizmust?

Egy elmélet szerint a születés idején a babát ért negatív környezeti hatások is hajlamosítanak az autizmus kialakulására. E hatásokat vizsgálja Sperlágh Beáta és Mikics Éva kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpontban, egérmodellen.

Hogyan emlékszik az egér az Y-labirintusra?

Nemrégiben írtunk a Varga Csaba neurobiológus vezette Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok kutatócsoport munkájáról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet Szentágothai Kutatóközpontjában folytatnak. A csoport az entorhinális kéreggel és a hippokampusszal kialakított kapcsolataival foglakozik. Néhány héttel ezelőtt a kutatócsoport munkatársai a Nature kiadói csoporthoz tartozó Communications Biology folyóiratban közölték egyik legújabb tanulmányukat. A cikk az entorhinális kéreg szomatosztatint expresszáló GABA-erg interneuronjairól szólt, amelyek gátolják a mélyebben fekvő agykérgi rétegek piramissejtjeit. A vezető kutatóval beszélgettünk a felfedezésről.

A stressz hatása az agyra és a bélbaktériumokra

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére.

Magyar kutatók felfedezései módosíthatják az általános agyi információfeldolgozásról meglévő eddigi eredményeinket

Azok a viselkedési reakciók, amelyek mozgatórugói között erős érzelmi töltetet találunk, az amygdala (vagy mandulamag) közreműködésével alakulnak ki. Az amygdalának is szüksége van az állat éberségéről szóló információkra, és ezt a bemenetet a talamusz középső részének egy genetikai módszerekkel meglehetősen jól elkülöníthető sejtcsoportja szolgáltatja az amygdala számára – mutatták ki korábban Mátyás Ferenc és munkatársai.

Tovább a hírek oldalra»
6,4

MILLIÁRD FORINT

69

KUTATÓCSOPORT

4

ÉV

Interjú

Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal

A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak. 

Utazás a koponyán belül

Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően

Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere

A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.

Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!

Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.

Bemutatkoznak a NAP 2.0 kutatócsoportjai

A NAP 2.0 több tucat kutatócsoport működéséhez nyújt támogatást. Az idegsejtek és hálózatainak működésének legapróbb részleteitől az Alzheimer- és Parkinson kór jobb megértésén át a stressz és a tanulási folyamatok működéséig témák sokaságával foglalkoznak a program által támogatott csoportok. Honlapunkon bemutatjuk a kutatócsoportokat és témáikat, vezetőikhez pedig elérhetőséget biztosítunk.

Tovább a a kutatócsoportokhoz
Go to Top