Kezdőlap2021-01-06T08:23:24+00:00

NAP 2.0

A Nemzeti Agykutatási Program 2. szakasza – 2017 – 2021.

A NAP 2.0-RÓL DIÓHÉJBAN
TOVÁBB A HÍREKRE
NAP 1.0

Mi az a NAP 2.0?

A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás?  Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.

Tovább az összefoglalóra

Legfrissebb híreink

Az axon beépített navigációs rendszerrel rendelkezik, folyamatosan letapogatja környezetét

Az idegsejtek hosszú nyúlványai, pontosabban azok kötegei alkotják az idegeket. Az idegrendszer megfelelő működése szempontjából ezért elengedhetetlen, hogy fejlődésük során a megfelelő útvonalon „nőjenek végig”, és rajtuk keresztül minden körülmények között biztosított legyen a zavartalan anyagforgalom. Ennek molekulárisbiológiai mechanizmusait csak most kezdjük megérteni.

Fenyegetettségre reagáló idegsejtcsoportot találtak az agyban

A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.

A szülés körüli negatív hatások okozzák az autizmust?

Egy elmélet szerint a születés idején a babát ért negatív környezeti hatások is hajlamosítanak az autizmus kialakulására. E hatásokat vizsgálja Sperlágh Beáta és Mikics Éva kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpontban, egérmodellen.

Hogyan emlékszik az egér az Y-labirintusra?

Nemrégiben írtunk a Varga Csaba neurobiológus vezette Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok kutatócsoport munkájáról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet Szentágothai Kutatóközpontjában folytatnak. A csoport az entorhinális kéreggel és a hippokampusszal kialakított kapcsolataival foglakozik. Néhány héttel ezelőtt a kutatócsoport munkatársai a Nature kiadói csoporthoz tartozó Communications Biology folyóiratban közölték egyik legújabb tanulmányukat. A cikk az entorhinális kéreg szomatosztatint expresszáló GABA-erg interneuronjairól szólt, amelyek gátolják a mélyebben fekvő agykérgi rétegek piramissejtjeit. A vezető kutatóval beszélgettünk a felfedezésről.

A stressz hatása az agyra és a bélbaktériumokra

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére.

Magyar kutatók felfedezései módosíthatják az általános agyi információfeldolgozásról meglévő eddigi eredményeinket

Azok a viselkedési reakciók, amelyek mozgatórugói között erős érzelmi töltetet találunk, az amygdala (vagy mandulamag) közreműködésével alakulnak ki. Az amygdalának is szüksége van az állat éberségéről szóló információkra, és ezt a bemenetet a talamusz középső részének egy genetikai módszerekkel meglehetősen jól elkülöníthető sejtcsoportja szolgáltatja az amygdala számára – mutatták ki korábban Mátyás Ferenc és munkatársai.

Világító pajzsmirigyhormon és a THAI egerek

A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 félidejénél járó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportjai az a szélesen értelmezett idegtudomány szinte minden ágát kutatják. Ebbe a neuroendikronológia, vagyis az ideg- és hormonrendszer szoros összefüggéseinek vizsgálata ugyanúgy beletartozik, mint az alapkutatás megannyi területén hasznosítható, fénykibocsátó szövetekkel rendelkező egerek létrehozása.

Mit tesz a koronavírus az aggyal? – sajtóvisszhang

Éppen az ismertető megjelenése idején látott napvilágot több, az új koronavírus tüdőn kívül más szerveket is érintő hatásaival foglalkozó cikk is, így nem véletlen, hogy a magyar sajtóban is nagy érdeklődés mutatkozott Dénes Ádámék kutatása iránt. 

Tovább a hírek oldalra»
6,4

MILLIÁRD FORINT

69

KUTATÓCSOPORT

4

ÉV

Interjú

Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal

A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak. 

Utazás a koponyán belül

Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően

Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere

A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.

Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!

Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.

Bemutatkoznak a NAP 2.0 kutatócsoportjai

A NAP 2.0 több tucat kutatócsoport működéséhez nyújt támogatást. Az idegsejtek és hálózatainak működésének legapróbb részleteitől az Alzheimer- és Parkinson kór jobb megértésén át a stressz és a tanulási folyamatok működéséig témák sokaságával foglalkoznak a program által támogatott csoportok. Honlapunkon bemutatjuk a kutatócsoportokat és témáikat, vezetőikhez pedig elérhetőséget biztosítunk.

Tovább a a kutatócsoportokhoz
Go to Top