Mi az a NAP 2.0?
A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás? Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.
Legfrissebb híreink
Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.
“Hurrá, agydaganatom van!” – interjú Szabadics Jánossal az Indexen
Az Európai Kutatási Tanács kétmillió eurós ösztöndíját nemrég elnyert agykutató munkájáról és az alapkutatás fontosságáról beszélt – az alapkutatáséról, mely nélkül talán ma nem is volna életben.
Migrén, rágódás, fájdalom — pszichológiai kutatásokat is támogat a NAP
A Magyar Pszichológiai Társaság éves nagygyűlésén négy olyan előadás, illetve poszter is szerepelt, melyek részben a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával jöhettek létre.
A szinapszisok pusztulásának jobb megértése segíthet az Alzheimer-kór kezelésében
A felesleges szinapszisok eltávolítása fontos az agy normális fejlődéséhez és működéséhez, azonban ez a folyamat neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer-kór, veszélyesen elszabadulhat. Miért kezdenek nagy számban pusztulni a szinapszisok és hogyan lehetne megakadályozni ezt a jelenséget? Az ELTE TTK Biológiai Intézet NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának nemrég megjelent publikációja közelebb visz a válaszhoz.
MILLIÁRD FORINT
KUTATÓCSOPORT
ÉV
Interjú
A NAP 2.0 kutatócsoportjainak vezetői
Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.
Tesztelés a tudás anyja
Mit tegyünk, ha szeretnénk, hogy tudásunk a vizsga után is megmaradjon? Érdemes-e színessel kihúzni a legfontosabb állításokat a jegyzeteinkben? És segíthet-e mindez idősödő rokonunkon, akinek mind gyakrabban kihagy az emlékezete? Racsmány Mihály és az MTA-BME Nemzeti Agykutatási Program (NAP) kutatócsoportjának munkája segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Hortobágyi Tibor
Hortobágyi Tibor pathológus és neuropathológus szakorvos, tanszékvezető (DE OEC). A Királyi Pathológus Társaság tagja (‘fellow’). A teljes neuropathologiai diagnosztikus spektrumban gyakorló orvos. 2003 óta szoros munkakapcsolatban áll a londoni King’s College-dzsal, jelenleg senior vendégoktató a [...]