Kezdőlap2021-01-06T08:23:24+00:00

NAP 2.0

A Nemzeti Agykutatási Program 2. szakasza – 2017 – 2021.

A NAP 2.0-RÓL DIÓHÉJBAN
TOVÁBB A HÍREKRE
NAP 1.0

Mi az a NAP 2.0?

A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás?  Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.

Tovább az összefoglalóra

Legfrissebb híreink

A nagy mocsári csiga és a balatoni gyógyszerszennyeződés

A Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport szinte az egyetlen olyan, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatócsoport, amely nem gerincesekkel foglalkozik. Az ő puhatestű modellállatuk a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis). E csiga számos idegélettani és környezettoxikológiai kérdést megválaszoló kutatáshoz is ideális modellrendszert kínál.

A pajzsmirigyhormonok agyi aktiválása nagyon jól szabályozott

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport a pajzsmirigyhormon háztartás idegrendszeri szabályozásával foglalkozik. Olyan sejtes és molekuláris mechanizmusokat tárnak fel, amelyek szabályozzák a pajzsmirigyhormonok szintjét sejt-, szövet-, illetve agyrégió-specifikusan, élettani és egyes kóros állapotok között.

Hogyan fiatalítsuk meg az öregedő csigák emlékezetét?

Előző cikkünkben bemutattuk a Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport munkáját, amelyet a NAP 2.0 projekt által támogatott kutatócsoportok közül szinte egyedülálló módon kerinctelen szervezeten (csigán) végeznek. A folytatásból kiderül, hogy a csiga a környezettoxikológiai jelzőszervezet szerepén túl számos általános neurológiai folyamat és betegség modellrendszereként is alkalmazható

Az utódgondozás neurális háttere modellként szolgálhat a komplexebb viselkedésekhez

Az utódgondozás számos faj esetében elengedhetetlen a túléléshez. Viselkedéskutatási szempontból jól reprodukálható jelenség az emlősöknél, hiszen könnyű előidézni, könnyű vizsgálni. Másrészről viszont komplex viselkedésnek tekinthető, így akár modellként is szolgálhat még ennél is összetettebb szociális magatartásformáknak. Ez az oka annak, amiért a Dobolyi Árpád neurobiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport elkezdett foglalkozni az utódgondozással, és főképp annak agyi mechanizmusaival.

Az agyba nem bejutó anyagok is hathatnak a hormonális rendszer idegi szabályozására

Minthogy az eminentia mediana a vér-agy gáton kívül található, így fennáll a lehetősége annak, hogy olyan anyagokkal is befolyásoljuk a hormonális rendszer idegi szabályozását, amelyek nem jutnak be az agyba, így a várható mellékhatásaik is enyhébbek lehetnek, mint azoké a gyógyszereké, amelyek az idegsejtekre hatnak közvetlenül.

Az agy tanicitái alapvető szerepet játszanak a pajzsmirigyműködés szabályozásában

A Lendület Integratív Neuroendokrinológiai Kutatócsoport 2010-ben alakult a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben azzal a fő céllal, hogy jobban megértsék az energiaháztartás centrális szabályozó rendszereinek működését. Ezen belül is a pajzsmirigyhormon-homeosztázis kutatásaik egyik fő fókusza. A pajzsmirigyhormonok ugyanis nagyon jelentős szerepet játszanak az energia-háztartás szabályozásában.

Az elektromos szinapszisok fontos szerepet játszhatnak a retina működésében

Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.

Az agykutatás adhatja vissza az emberek látását

A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.  

Új módszer a szinapszisok sokféleségét okozó fehérjék kutatására

Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre. 

Optogenetikával a pánikbetegség megértéséért

A pánikbetegség és a szorongás talán a leggyakoribb pszichés betegségek közé sorolhatók. Mindkét kórkép központjában az irracionális, kóros félelem áll, amelynek feltárhatók az agyi strukturális és fiziológiai okai. Csak akkor remélhetjük, hogy hatékony oki (nem csupán a tüneteket enyhítő) terápiát találunk e kórképekre, ha megértjük agyműködésbeli mozgatórugóikat. 

Tovább a hírek oldalra»
6,4

MILLIÁRD FORINT

69

KUTATÓCSOPORT

4

ÉV

Interjú

Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal

A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak. 

Utazás a koponyán belül

Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően

Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere

A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.

Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!

Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.

Bemutatkoznak a NAP 2.0 kutatócsoportjai

A NAP 2.0 több tucat kutatócsoport működéséhez nyújt támogatást. Az idegsejtek és hálózatainak működésének legapróbb részleteitől az Alzheimer- és Parkinson kór jobb megértésén át a stressz és a tanulási folyamatok működéséig témák sokaságával foglalkoznak a program által támogatott csoportok. Honlapunkon bemutatjuk a kutatócsoportokat és témáikat, vezetőikhez pedig elérhetőséget biztosítunk.

Tovább a a kutatócsoportokhoz
Go to Top