Mi az a NAP 2.0?
A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás? Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.
Legfrissebb híreink
A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói
A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.
Portréfilm az Agy-díjas Buzsáki Györgyről
A világhírű agykutató munkásságával foglalkozik a köztelevízió Amerikában jártunk - Mestersége címere... A világhírű magyarok című műsor első epizódja.
Az immunrendszer és az agy új kapcsolatára bukkantak
Amerikai kutatók korábban ismeretlen csatornákat fedeztek fel az agy és a koponya között. A járatokon azon immunsejtek közlekednek, melyek az agy szöveti károsodásaira adnak reakciót. Az Inforádió Szigma - a holnap világa című műsorának Dénes Ádám beszélt a felfedezés jelentőségéről és az agyi immunrendszer sajátosságairól.
A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói
Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez. A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatta.
MILLIÁRD FORINT
KUTATÓCSOPORT
ÉV
Interjú
Utazás a koponyán belül
Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően
Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere
A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.
Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!
Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.
A NAP 2.0 kutatócsoportjainak vezetői
Hortobágyi Tibor
Hortobágyi Tibor pathológus és neuropathológus szakorvos, tanszékvezető (DE OEC). A Királyi Pathológus Társaság tagja (‘fellow’). A teljes neuropathologiai diagnosztikus spektrumban gyakorló orvos. 2003 óta szoros munkakapcsolatban áll a londoni King’s College-dzsal, jelenleg senior vendégoktató a [...]
Sperlágh Beáta
Sperlágh Beáta az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1987-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát, 1995-ben az orvostudományok kandidátusa, 2000-ben klinikai farmakológusi szakorvosi képesítést, 2004-ben az MTA doktora címet [...]
Dénes Ádám
Dénes Ádám immunológusként végzett az ELTE-n, majd neuroendokrinológiából doktorált a Semmelweis Egyetemen. Érdeklődése középpontjában az immunfolyamatok idegrendszeri szabályozása, és az idegrendszerben zajló gyulladásos folyamatok állnak. Kutatásaik során megállapították, hogy az egyik leggyakoribb idegrendszeri betegség, a [...]