NAP 2.0

Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.

A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.  

Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre. 

Az idén is megrendezik az Agykutatás hete rendezvénysorozatot, de a járványra tekintettel idén csak online követhetők az előadások.

A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.

Egy elmélet szerint a születés idején a babát ért negatív környezeti hatások is hajlamosítanak az autizmus kialakulására. E hatásokat vizsgálja Sperlágh Beáta és Mikics Éva kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpontban, egérmodellen.

Nemrégiben írtunk a Varga Csaba neurobiológus vezette Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok kutatócsoport munkájáról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet Szentágothai Kutatóközpontjában folytatnak. A csoport az entorhinális kéreggel és a hippokampusszal kialakított kapcsolataival foglakozik. Néhány héttel ezelőtt a kutatócsoport munkatársai a Nature kiadói csoporthoz tartozó Communications Biology folyóiratban közölték egyik legújabb tanulmányukat. A cikk az entorhinális kéreg szomatosztatint expresszáló GABA-erg interneuronjairól szólt, amelyek gátolják a mélyebben fekvő agykérgi rétegek piramissejtjeit. A vezető kutatóval beszélgettünk a felfedezésről.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére.

Azok a viselkedési reakciók, amelyek mozgatórugói között erős érzelmi töltetet találunk, az amygdala (vagy mandulamag) közreműködésével alakulnak ki. Az amygdalának is szüksége van az állat éberségéről szóló információkra, és ezt a bemenetet a talamusz középső részének egy genetikai módszerekkel meglehetősen jól elkülöníthető sejtcsoportja szolgáltatja az amygdala számára – mutatták ki korábban Mátyás Ferenc és munkatársai.