A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Bár a gyógyszer remekül működik például a depresszió ellen, furcsa módon a biológiai hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Ebben lépett előre hatalmasat a Katona István (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, KOKI), illetve Keserű György Miklós (ELKH Természettudományi Kutatóközpont, TTK) által vezetett kutatócsoport. Ehhez egy olyan új, a KOKI-ban kifejlesztett mikroszkópos eljárást használtak, amellyel nanométeres pontossággal egyenként lehet látni az idegsejtekhez kötődő és világító gyógyszermolekulákat.

2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa (NAP 2.0). Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. A második periódus fő célkitűzése az első NAP-pályázat során sikereket elért kutatócsoportok, infrastrukturális hátterük és a közöttük kiépült kutatói hálózat működtetése, továbbfejlesztése volt. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban? 

A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport által végzett molekuláris, sejt-, illetve rendszerszintű kutatások fő célkitűzése az emberi szaporodást irányító agyi folyamatok jobb megértése. A szaporodás agyi központját a hipotalamusz mediobazális területei képezik, és első hallásra talán meglepő módon, e régiónak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozásában is fontos szerepe van. Mind a szaporodást, mind a táplálékfelvételt irányító agyi működések során az ingerületátadásban peptid természetű neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) vesznek részt.

A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport az első négyéves ciklusában a szkizofréniát, a második ciklusban pedig a bipoláris zavart kutatta. A kutatásaik legfőképpen e betegségek kóreredetére irányultak: a kórképek genetikai hátterét vizsgálták, illetve olyan biológiai és kognitív pszichológiai markereket (jelzéseket) kerestek, amelyek közelebb vihetik a kutatókat e betegségek kialakulásának megértéséhez.

A neurodegeneratív betegségekre egyszerre hat a genetikai háttér és hatnak a külső környezeti ingerek is. A hajlamosító génvariánsok megléte sokkal veszélyeztetettebbé tesz egyes embereket, mint másokat, ezért is fontos minél jobban megismernünk a különböző gének szerepét a neurodegeneratív kórképek kialakulásában. E gének némelyik a mitokondriumban szerepet játszó fehérjéket kódol, és ott a sejtanyagcsere rendellenes működése váltja ki végső soron az idegi degenerációt. Ezeket kutatja a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport, amelynek vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral beszélgettünk.

A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai már a Nemzeti Agykutatási Program első szakaszában is részt vettek. Akkor a tranziens receptorpotenciál ankirin-1 receptorral (TRPA1) foglalkoztak, amely a sejtek felületén található nem szelektív kationcsatornaként működik. Kalcium- és nátriumiont enged be a sejtbe, és ezen ionok beáramlása stimulálja a sejteket, illetve a sejten belül jelátviteli mechanizmusokat indít be.

Bár számos antidepresszáns gyógyszer áll ma is rendelkezésre, ezek közel sem tökéletesek, hiszen nem mindenkinél hatnak, a hatásuk pedig csak lassan fejlődik ki. A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport arra törekszik, hogy az egész humán genom vizsgálata révén azonosítsa a depresszió és más pszichikai zavarok hátterében húzódó biológiai folyamatokat, és ezáltal új gyógyszercélpont fehérjemolekulákat azonosítson. A kutatócsoport vezetőjével, Bagdy Györggyel beszélgettünk.

Folytatjuk a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport munkájáról szóló cikkünket, amelyben szó lesz a pajzsmirigyhormonok központi idegrendszerre kifejtett hatásáról, és ennek szabályozásáról, a traszgenikus egerekről, illetve egy biológiai érzékelővé átalakított mesterséges fehérjéről is.

A Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport szinte az egyetlen olyan, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatócsoport, amely nem gerincesekkel foglalkozik. Az ő puhatestű modellállatuk a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis). E csiga számos idegélettani és környezettoxikológiai kérdést megválaszoló kutatáshoz is ideális modellrendszert kínál.

A kutatócsoport két olyan idegsejttípust is talált, amelyek minden állatban leghamarabb aktiválódnak, amint érzékeli a negatív ingert. Ezek gátlósejtek, viszont van egy jelentős különbség közöttük. Az egyik gátlósejttípus csak más gátlósejteket idegez be, míg a másik gátlósejttípus döntően a serkentő idegsejtek dentritfáját (az ingerületek fogadására szolgáló rövid nyúlványokat) célozza meg.