Folytatjuk Katona Istvánnal, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportbvezetőjével készített beszélgetésünket egy merőben új, a farmakológiai és a szuperrezolúciós mikroszkópos módszerekt egyesítő kutatásról, amelynek segítségével megtalálták, hogy a magyar fejlesztésű antipszichotikum, a cariprazine hova kötődik az agyban.
Folytatjuk Acsády Lászlóval, a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási igazgatójával készített interjúnkat arról, hogy a hamarosan záruló NAP milyen eredményeket hozott a magyar agykutatás, illetve a teljes magyar tudományosság számára.
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport a skizofréniához és a bipoláris zavarhoz köthető minor fizikális anomáliákat és szociokognitív eltéréseket vizsgálja. Ha sikerül ilyeneket találni, akkor a családi háttér miatt a betegségre hajlamos, és e jellegek alapján idejében felismert gyerekek már idejekorán megkaphatják a fejlődésükhöz szükséges kezelést.
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.
Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.
A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a depresszió, illetve egyéb mentális kórképek milyen összefüggésben állnak a genetikai jellegzetességekkel, illetve a környezeti ingerekkel, például a stresszhatásokkal. Most folytatjuk a csoport felfedezéseiről szóló cikkünket, Bagdy György kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Reglődi Dórával, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk a PACAP nevű endogén peptid sejtvédő szerepéről, amelyet a szervezet számos szervrendszerében, így az idegrendszerben is kifejt. A kutatócsoport például kimutatta, hogy szemcseppként a szembe juttatva a hatóanyag eljut a retináig, ahol a legkülönfélébb degeneratív elváltozásokat akadályozhatja meg.
A PACAP olyan neuropeptid, amely az idegrendszer számos területén fejt ki védőhatást a legkülönfélébb neurodegeneratív betegségekkel szemben. Ezt a szerepét vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport, amelynek vezetője Reglődi Dóra az MTA doktora, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai Intézetének igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar tudományos dékánhelyettese. Vele beszélgettünk arról, hogy ennek a peptidnek milyen szerepe lehet például a Parkinson-kór és más idegrendszeri betegségek diagnózisában, illetve hosszabb távon akár terápiájában is.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport a pajzsmirigyhormon háztartás idegrendszeri szabályozásával foglalkozik. Olyan sejtes és molekuláris mechanizmusokat tárnak fel, amelyek szabályozzák a pajzsmirigyhormonok szintjét sejt-, szövet-, illetve agyrégió-specifikusan, élettani és egyes kóros állapotok között.
Előző cikkünkben bemutattuk a Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport munkáját, amelyet a NAP 2.0 projekt által támogatott kutatócsoportok közül szinte egyedülálló módon kerinctelen szervezeten (csigán) végeznek. A folytatásból kiderül, hogy a csiga a környezettoxikológiai jelzőszervezet szerepén túl számos általános neurológiai folyamat és betegség modellrendszereként is alkalmazható
