Hírek2018-08-01T09:44:00+00:00
12018, 08

Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

“Nem lehet biztonsági tartalékok nélkül gyógyítani” – interjú Erőss Loránddal

A robottal segített agyműtét komoly sajtóvisszhangot kapott, a műtétet vezető idegsebész, Erőss Loránd több médiumnak is nyilatkozott. Az első hullámok lecsengése után, július 12-én jelent meg vele egy mélyebb interjú a portfolio.hu-n, melyben beszél a magyar agykutatásról, a Nemzeti Agykutatási Program szerepéről, a lehetséges egészségügyi befektetőkről, az orvosutánpótlásról, és természetesen magáról a műtétről.

“Hurrá, agydaganatom van!” – interjú Szabadics Jánossal az Indexen

Az Európai Kutatási Tanács kétmillió eurós ösztöndíját nemrég elnyert agykutató munkájáról és az alapkutatás fontosságáról beszélt – az alapkutatáséról, mely nélkül talán ma nem is volna életben.

A szinapszisok pusztulásának jobb megértése segíthet az Alzheimer-kór kezelésében

A felesleges szinapszisok eltávolítása fontos az agy normális fejlődéséhez és működéséhez, azonban ez a folyamat neurodegeneratív betegségekben, mint az Alzheimer-kór, veszélyesen elszabadulhat. Miért kezdenek nagy számban pusztulni a szinapszisok és hogyan lehetne megakadályozni ezt a jelenséget? Az ELTE TTK Biológiai Intézet NAP Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának nemrég megjelent publikációja közelebb visz a válaszhoz.

Az agyműtét hat percben – videó

2018. április 20-án lezajlott ez első robotasszisztált agyműtét az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Rövid összefoglaló a műtétet vezető orvosok kommentárjával.

Először végeztek Magyarországon agyműtétet robot segítségével

A Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába, a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Korábban Magyarországon, de az egész Kelet-közép-európai régióban sem került sor ehhez hasonló beavatkozásra, amely a Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredménye.

Mindentudó mikroglia

Idegrendszeri betegségekben a gyulladásos folyamatok szerepét vizsgálja Dénes Ádám, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója.

Pécsre figyelnek a világ idegtudósai

Némi túlzással, szeptemberben mozdulni sem lehet Pécsen az ideg- és agykutatóktól. A hónap első napján a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) zárókonferenciáját rendezik, majd szeptember 20. és 23. között az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének Regionális Találkozójára kerül sor.

Muslicák segítik az agykutatást

A betegségekkel kapcsolatba hozott néhány száz humán gén több mint hetven százaléka a muslicában is előfordul, ezért muslicás kísérletekkel is segíteni lehet az agykutatást. Riport Mihály Józseffel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos főmunkatársával, aki az Aktin Sejtváz Szabályozási Csoport vezetőjeként a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) kutatásaiba is bekapcsolódott.

NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból

A Nemzeti Agykutatási Program Magyarország eddigi legnagyobb célzott kutatási programja, és mint ilyen, a hálózatok építésének egy fontos mérföldköve. Már a program első felében új tudományterületek közötti kapcsolatok születtek, nagyszerű kutatókat sikerült hazacsábítani, fontos műhelyek alakultak ki, és a tudás átadásának különböző izgalmas módszereit próbálta ki a program.