Hírek2018-08-01T09:44:00+00:00
302019, 06

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat

Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

“Az MTA világító egere” a sajtóban

A pajzsmirigyhormon az agy fejlődésében és működésében is szerepet kap, így Fekete Csaba és Gereben Balázs nemrég szabadalmaztatott egértörzse az agykutatók munkáját is segítheti. A sajtó figyelmét természetesen a világítás ragadta meg leginkább, amint az összefoglalónkból is látszik.

Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet

A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink – a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. A gyulladásos folyamatokat, amelyek számos gyakori agyi betegség – mint a stroke, a depresszió, az epilepszia és az Alzheimer-kór – kialakulásában is komoly szerepet játszanak, alapjaiban csak most kezdjük megismerni. Összefoglaló a 2016-ban ERC Consolidator Grantet nyert Dénes Ádám kutatási témájáról.

Új idegpálya a Science-ben – sajtóvisszhang

Magyar kutatók publikációja a világ legrangosabb tudományos szakfolyóiratában – talán nem is kell csodálkozunk rajta, hogy az emlékezésben fontos szerepet játszó újonnan felfedezett idegpálya a teljes hazai sajtó figyelmét felkeltette.

Az emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpályát fedeztek fel magyar kutatók

A felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését

Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával olyan új egértörzset szabadalmaztattak, amely segíthet a pajzsmirigyhormonok szervi hatásainak jobb megértésében. A genetikailag módosított kísérleti egerek kiválóan alkalmasak többek között egyes, az anyagcserénket befolyásoló gyógyszerhatóanyagok hatásainak és mellékhatásainak vizsgálatára, illetve iparban használt vegyületek pajzsmirigyhormon-háztatásra gyakorolt káros hatásainak meghatározására.

A társas én: mit keres az ember a digitális világfaluban?

A digitális technológia az utóbbi évtizedben gyökeresen átalakította az emberek közti társas kapcsolattartás lehetőségeit. Vajon hogyan reagál erre a felfoghatatlanul gyors változásra agyunk, mely – bár rendkívül rugalmas – évmilliók evolúciós örökségét hordozza? Topál József, az MTA TTK kutatója ezt a kérdést járta körbe az Agykutatás Napjain tartott előadásában.

Az agy működését láthatóvá tevő és befolyásoló eszközök a kutatásban

Analóg vagy digitális módon működnek az idegsejtek? Hogyan mérhetjük meg és hogyan tehetjük láthatóvá, mi történik az agyban? És hogyan manipulálható az agy működése… akár a koponyán keresztül is? Hangya Balázs, az MTA KOKI kutatója az Agykutatás Napjain tartott előadást.

Digitális eszközök a kóros agyi működés gyógyításában

Milyen modern eszközök segíthetik az idegrendszeri betegségek kezelését? Mit tehet ma az orvostudomány a különböző fájdalomszindrómák, a Parkinson-kór vagy az epilepszia tüneteinek csökkentéséért? Halász László előadása a 2019-es Agykutatás Napjain.

Load More Posts