Hírek2018-08-01T09:44:00+00:00
192020, 05

Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek

A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.

Magyar kutatók új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – újabb Science-cikk a KOKI-ból

A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.

Mit tesz a koronavírus az aggyal? – sajtóvisszhang

Éppen az ismertető megjelenése idején látott napvilágot több, az új koronavírus tüdőn kívül más szerveket is érintő hatásaival foglalkozó cikk is, így nem véletlen, hogy a magyar sajtóban is nagy érdeklődés mutatkozott Dénes Ádámék kutatása iránt. 

Magyar kutatók azonosították a félelmi emléknyom kialakításáért felelős agyi pályát

A budapesti Természettudományi Kutatóközpont (TTK) munkatársai azonosítottak egy olyan idegsejttípust, ami meghatározza félelem és félelmi emléknyom kialakulását. Kísérleti állatokban ezen sejtekből kiinduló agyi pályák célzott kikapcsolása képes volt megakadályozni a negatív memórianyomok kialakulását.

Elnökjelölti portrék – Pléh Csaba

Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal.

Elnökjelölti portrék – Freund Tamás

Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal. 

Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal

A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.

Párosan szépek a tekervények!

Bár az MRI-berendezések belvilága meglehetősen klausztrofób, némi eltökéltséggel helyet szoríthatunk egy társnak. Az eredmény pedig akár agyműködésünk jobb megértése is lehet.

Miből lesz a felnőtt agy? Biológiai érés és tapasztalat a serdülők agykérgi és kognitív fejlődésében – Kovács Ilona akadémiai székfoglaló előadása

Aki épp nem nevel otthon kamaszkorú gyereket, vagy nem tanít 12–20 éves fiatalokat, hajlamos lehet azt gondolni, hogy a serdülő agy már körülbelül olyan lehet, mint a felnőtt agy, csak talán kicsit „kevesebb kilométer” van még benne. Ezt a mítoszt cáfolja a Kovács Ilona vezetésével működő MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport legújabb kutatása.

Load More Posts