Kezdőlap2021-01-06T08:23:24+00:00

NAP 2.0

A Nemzeti Agykutatási Program 2. szakasza – 2017 – 2021.

A NAP 2.0-RÓL DIÓHÉJBAN
TOVÁBB A HÍREKRE
NAP 1.0

Mi az a NAP 2.0?

A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás?  Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.

Tovább az összefoglalóra

Legfrissebb híreink

A pszichózisok testi markerei a tünetmentes rokonokon is kimutathatók

A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport az első négyéves ciklusában a szkizofréniát, a második ciklusban pedig a bipoláris zavart kutatta. A kutatásaik legfőképpen e betegségek kóreredetére irányultak: a kórképek genetikai hátterét vizsgálták, illetve olyan biológiai és kognitív pszichológiai markereket (jelzéseket) kerestek, amelyek közelebb vihetik a kutatókat e betegségek kialakulásának megértéséhez.

A pszichózisok endofenotípusainak korai felismerése a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését teheti lehetővé.

A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport a skizofréniához és a bipoláris zavarhoz köthető minor fizikális anomáliákat és szociokognitív eltéréseket vizsgálja. Ha sikerül ilyeneket találni, akkor a családi háttér miatt a betegségre hajlamos, és e jellegek alapján idejében felismert gyerekek már idejekorán megkaphatják a fejlődésükhöz szükséges kezelést.

Az idegrendszer gyulladása szinte mindig együtt jár a neurodegeneratív betegségekkel

A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.

A TRPA1 receptor okozta túlzott kalciumbeáramlás súlyosbíthatja a sejtpusztulást

Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.

A genetikai háttér befolyásolja a depresszióra való hajlamot

A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a depresszió, illetve egyéb mentális kórképek milyen összefüggésben állnak a genetikai jellegzetességekkel, illetve a környezeti ingerekkel, például a stresszhatásokkal. Most folytatjuk a csoport felfedezéseiről szóló cikkünket, Bagdy György kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.

Talán egyszer szemcseppel is gyógyítható lesz a makuladegeneráció

Reglődi Dórával, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk a PACAP nevű endogén peptid sejtvédő szerepéről, amelyet a szervezet számos szervrendszerében, így az idegrendszerben is kifejt. A kutatócsoport például kimutatta, hogy szemcseppként a szembe juttatva a hatóanyag eljut a retináig, ahol a legkülönfélébb degeneratív elváltozásokat akadályozhatja meg.  

Egy mindannyiunkban jelen lévő fehérje védhet az idegi károsodástól

A PACAP olyan neuropeptid, amely az idegrendszer számos területén fejt ki védőhatást a legkülönfélébb neurodegeneratív betegségekkel szemben. Ezt a szerepét vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport, amelynek vezetője Reglődi Dóra az MTA doktora, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai Intézetének igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar tudományos dékánhelyettese. Vele beszélgettünk arról, hogy ennek a peptidnek milyen szerepe lehet például a Parkinson-kór és más idegrendszeri betegségek diagnózisában, illetve hosszabb távon akár terápiájában is. 

A pajzsmirigyhormonok agyi aktiválása nagyon jól szabályozott

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport a pajzsmirigyhormon háztartás idegrendszeri szabályozásával foglalkozik. Olyan sejtes és molekuláris mechanizmusokat tárnak fel, amelyek szabályozzák a pajzsmirigyhormonok szintjét sejt-, szövet-, illetve agyrégió-specifikusan, élettani és egyes kóros állapotok között.

Hogyan fiatalítsuk meg az öregedő csigák emlékezetét?

Előző cikkünkben bemutattuk a Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport munkáját, amelyet a NAP 2.0 projekt által támogatott kutatócsoportok közül szinte egyedülálló módon kerinctelen szervezeten (csigán) végeznek. A folytatásból kiderül, hogy a csiga a környezettoxikológiai jelzőszervezet szerepén túl számos általános neurológiai folyamat és betegség modellrendszereként is alkalmazható

Az utódgondozás neurális háttere modellként szolgálhat a komplexebb viselkedésekhez

Az utódgondozás számos faj esetében elengedhetetlen a túléléshez. Viselkedéskutatási szempontból jól reprodukálható jelenség az emlősöknél, hiszen könnyű előidézni, könnyű vizsgálni. Másrészről viszont komplex viselkedésnek tekinthető, így akár modellként is szolgálhat még ennél is összetettebb szociális magatartásformáknak. Ez az oka annak, amiért a Dobolyi Árpád neurobiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport elkezdett foglalkozni az utódgondozással, és főképp annak agyi mechanizmusaival.

Tovább a hírek oldalra»
6,4

MILLIÁRD FORINT

69

KUTATÓCSOPORT

4

ÉV

Interjú

Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal

A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak. 

Utazás a koponyán belül

Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően

Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere

A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.

Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!

Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.

Bemutatkoznak a NAP 2.0 kutatócsoportjai

A NAP 2.0 több tucat kutatócsoport működéséhez nyújt támogatást. Az idegsejtek és hálózatainak működésének legapróbb részleteitől az Alzheimer- és Parkinson kór jobb megértésén át a stressz és a tanulási folyamatok működéséig témák sokaságával foglalkoznak a program által támogatott csoportok. Honlapunkon bemutatjuk a kutatócsoportokat és témáikat, vezetőikhez pedig elérhetőséget biztosítunk.

Tovább a a kutatócsoportokhoz
Go to Top