Mi az a NAP 2.0?
A Nemzeti Agykutatási Program második négyéves ciklusa 2017. december 1-jén indult. Miért éppen az agykutatás? Miben jók a magyar műhelyek? Mire lehet elég 6,5 milliárd forint? Rövid összefoglalónk az előzményekről, az eredményekről és az új program célkitűzéseiről.
Legfrissebb híreink
A magyar agykutatók által vezetett kutatócsoport egy forradalmi mikroszkópos eljárással találta meg a magyar fejlesztésű, világsikerű gyógyszer kötődését az agyban
A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Bár a gyógyszer remekül működik például a depresszió ellen, furcsa módon a biológiai hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Ebben lépett előre hatalmasat a Katona István (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, KOKI), illetve Keserű György Miklós (ELKH Természettudományi Kutatóközpont, TTK) által vezetett kutatócsoport. Ehhez egy olyan új, a KOKI-ban kifejlesztett mikroszkópos eljárást használtak, amellyel nanométeres pontossággal egyenként lehet látni az idegsejtekhez kötődő és világító gyógyszermolekulákat.
Sikerült összekapcsolni a farmakológiai módszereket a szuperrezolúciós mikroszkóp anatómiai vizsgálataival
Folytatjuk Katona Istvánnal, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportbvezetőjével készített beszélgetésünket egy merőben új, a farmakológiai és a szuperrezolúciós mikroszkópos módszerekt egyesítő kutatásról, amelynek segítségével megtalálták, hogy a magyar fejlesztésű antipszichotikum, a cariprazine hova kötődik az agyban.
A Nemzeti Agykutatási Programmal fellélegezhettek a kutatók
Folytatjuk Acsády Lászlóval, a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási igazgatójával készített interjúnkat arról, hogy a hamarosan záruló NAP milyen eredményeket hozott a magyar agykutatás, illetve a teljes magyar tudományosság számára.
A pszichózisok endofenotípusainak korai felismerése a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését teheti lehetővé.
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport a skizofréniához és a bipoláris zavarhoz köthető minor fizikális anomáliákat és szociokognitív eltéréseket vizsgálja. Ha sikerül ilyeneket találni, akkor a családi háttér miatt a betegségre hajlamos, és e jellegek alapján idejében felismert gyerekek már idejekorán megkaphatják a fejlődésükhöz szükséges kezelést.
Az idegrendszer gyulladása szinte mindig együtt jár a neurodegeneratív betegségekkel
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.
A TRPA1 receptor okozta túlzott kalciumbeáramlás súlyosbíthatja a sejtpusztulást
Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.
A genetikai háttér befolyásolja a depresszióra való hajlamot
A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a depresszió, illetve egyéb mentális kórképek milyen összefüggésben állnak a genetikai jellegzetességekkel, illetve a környezeti ingerekkel, például a stresszhatásokkal. Most folytatjuk a csoport felfedezéseiről szóló cikkünket, Bagdy György kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Talán egyszer szemcseppel is gyógyítható lesz a makuladegeneráció
Reglődi Dórával, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk a PACAP nevű endogén peptid sejtvédő szerepéről, amelyet a szervezet számos szervrendszerében, így az idegrendszerben is kifejt. A kutatócsoport például kimutatta, hogy szemcseppként a szembe juttatva a hatóanyag eljut a retináig, ahol a legkülönfélébb degeneratív elváltozásokat akadályozhatja meg.
Egy mindannyiunkban jelen lévő fehérje védhet az idegi károsodástól
A PACAP olyan neuropeptid, amely az idegrendszer számos területén fejt ki védőhatást a legkülönfélébb neurodegeneratív betegségekkel szemben. Ezt a szerepét vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport, amelynek vezetője Reglődi Dóra az MTA doktora, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai Intézetének igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar tudományos dékánhelyettese. Vele beszélgettünk arról, hogy ennek a peptidnek milyen szerepe lehet például a Parkinson-kór és más idegrendszeri betegségek diagnózisában, illetve hosszabb távon akár terápiájában is.
A pajzsmirigyhormonok agyi aktiválása nagyon jól szabályozott
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport a pajzsmirigyhormon háztartás idegrendszeri szabályozásával foglalkozik. Olyan sejtes és molekuláris mechanizmusokat tárnak fel, amelyek szabályozzák a pajzsmirigyhormonok szintjét sejt-, szövet-, illetve agyrégió-specifikusan, élettani és egyes kóros állapotok között.
Hogyan fiatalítsuk meg az öregedő csigák emlékezetét?
Előző cikkünkben bemutattuk a Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport munkáját, amelyet a NAP 2.0 projekt által támogatott kutatócsoportok közül szinte egyedülálló módon kerinctelen szervezeten (csigán) végeznek. A folytatásból kiderül, hogy a csiga a környezettoxikológiai jelzőszervezet szerepén túl számos általános neurológiai folyamat és betegség modellrendszereként is alkalmazható
MILLIÁRD FORINT
KUTATÓCSOPORT
ÉV
Interjú
Utazás a koponyán belül
Anatómia, működés, megbetegedések – ismeretterjesztő írások az agyról közérthetően
Molekuláris biológia, szuperrezolúciós mikroszkópia és optogenetika – az idegtudomány forradalmának háttere
A 2000-es évek első évtizedétől drámai fejlődés kezdődött az idegrendszer kutatásában. Számos agyi, idegi folyamatot eddig elképzelhetetlen részletességgel vizsgálhatunk, és jóval pontosabban megérthetünk, mint korábban. Ezek alapján várhatóan sok tankönyvet kell majd újraírni. Az új eredményekre alapozva pedig gyorsabban és sikeresebben lehet majd gyógyítani az idegrendszer betegségeit.
Utazás a koponyán belül – íme, az eszed tokja!
Agyunk egy kicsit több mint egyliteres kocsonyás gombóc, mely jelentős részben olyan sejtekből áll, melyek pótlására a szervezet nem készült fel. Nem véletlen hát, hogy az agyat számos védelmi vonal veszi körül. Ezekről esik szó cikkünkben.
Bemutatkoznak a NAP 2.0 kutatócsoportjai
A NAP 2.0 több tucat kutatócsoport működéséhez nyújt támogatást. Az idegsejtek és hálózatainak működésének legapróbb részleteitől az Alzheimer- és Parkinson kór jobb megértésén át a stressz és a tanulási folyamatok működéséig témák sokaságával foglalkoznak a program által támogatott csoportok. Honlapunkon bemutatjuk a kutatócsoportokat és témáikat, vezetőikhez pedig elérhetőséget biztosítunk.
