Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
A nagy mocsári csiga és a balatoni gyógyszerszennyeződés
A Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport szinte az egyetlen olyan, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatócsoport, amely nem gerincesekkel foglalkozik. Az ő puhatestű modellállatuk a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis). E csiga számos idegélettani és környezettoxikológiai kérdést megválaszoló kutatáshoz is ideális modellrendszert kínál.
A teljes agykéreg vészhelyzeti üzemmódra kapcsol át a fájdalom hatására
A kutatócsoport két olyan idegsejttípust is talált, amelyek minden állatban leghamarabb aktiválódnak, amint érzékeli a negatív ingert. Ezek gátlósejtek, viszont van egy jelentős különbség közöttük. Az egyik gátlósejttípus csak más gátlósejteket idegez be, míg a másik gátlósejttípus döntően a serkentő idegsejtek dentritfáját (az ingerületek fogadására szolgáló rövid nyúlványokat) célozza meg.
Hogyan tanul meg az agy félni?
„A mi kutatócsoportunk alapvetően ideghálózatok működésével foglalkozik. Elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy hogyan történik a félelmi memórianyomok feldolgozása a központi idegrendszerben – mondja Hájos Norbert, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lendület Hálózat-Idegélettan Kutatócsoport vezetője. – Jó példa erre az idegi feldolgozásra az, hogy ha megyünk az utcán, és egyszer csak előttünk leesik egy cserép virág az egyik erkélyről, akkor egyetlenegy ilyen tapasztalat után megtanuljuk, hogy azon az útszakaszon jobban kell figyelnünk, mert balesetet szenvedhetünk. Vagyis azonnal megtanultuk, hogy a baleset helyszíne potenciális veszélyforrást rejt.”
Gátló idegsejtek vezérlik az egéranyák utódgondozó viselkedését
Folytatjuk a Dobolyi Árpád, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport munkájának bemutatását. Fő témájuk az utódgondozás neurális háttere. A kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Az utódgondozás neurális háttere modellként szolgálhat a komplexebb viselkedésekhez
Az utódgondozás számos faj esetében elengedhetetlen a túléléshez. Viselkedéskutatási szempontból jól reprodukálható jelenség az emlősöknél, hiszen könnyű előidézni, könnyű vizsgálni. Másrészről viszont komplex viselkedésnek tekinthető, így akár modellként is szolgálhat még ennél is összetettebb szociális magatartásformáknak. Ez az oka annak, amiért a Dobolyi Árpád neurobiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport elkezdett foglalkozni az utódgondozással, és főképp annak agyi mechanizmusaival.
Elhunyt Ábrahám István professzor
A Pécsi Tudományegyetem arról tájékoztatta a tudós tisztelőit, hogy Prof. Dr. Ábrahám István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára, az idegtudományok nemzetközi hírű kutatója életének 54. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Gátló idegsejtek vezérlik az egéranyák utódgondozó viselkedését
Folytatjuk a Dobolyi Árpád, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport munkájának bemutatását. Fő témájuk az utódgondozás neurális háttere. A kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Az utódgondozás neurális háttere modellként szolgálhat a komplexebb viselkedésekhez
Az utódgondozás számos faj esetében elengedhetetlen a túléléshez. Viselkedéskutatási szempontból jól reprodukálható jelenség az emlősöknél, hiszen könnyű előidézni, könnyű vizsgálni. Másrészről viszont komplex viselkedésnek tekinthető, így akár modellként is szolgálhat még ennél is összetettebb szociális magatartásformáknak. Ez az oka annak, amiért a Dobolyi Árpád neurobiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport elkezdett foglalkozni az utódgondozással, és főképp annak agyi mechanizmusaival.
Elhunyt Ábrahám István professzor
A Pécsi Tudományegyetem arról tájékoztatta a tudós tisztelőit, hogy Prof. Dr. Ábrahám István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára, az idegtudományok nemzetközi hírű kutatója életének 54. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Az agyba nem bejutó anyagok is hathatnak a hormonális rendszer idegi szabályozására
Minthogy az eminentia mediana a vér-agy gáton kívül található, így fennáll a lehetősége annak, hogy olyan anyagokkal is befolyásoljuk a hormonális rendszer idegi szabályozását, amelyek nem jutnak be az agyba, így a várható mellékhatásaik is enyhébbek lehetnek, mint azoké a gyógyszereké, amelyek az idegsejtekre hatnak közvetlenül.
Az agy tanicitái alapvető szerepet játszanak a pajzsmirigyműködés szabályozásában
A Lendület Integratív Neuroendokrinológiai Kutatócsoport 2010-ben alakult a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben azzal a fő céllal, hogy jobban megértsék az energiaháztartás centrális szabályozó rendszereinek működését. Ezen belül is a pajzsmirigyhormon-homeosztázis kutatásaik egyik fő fókusza. A pajzsmirigyhormonok ugyanis nagyon jelentős szerepet játszanak az energia-háztartás szabályozásában.
A magyar kutatók által vizsgált ioncsatorna megoldást jelenhet a neuropátiás fájdalomra
Felfedeztek, és szabadalmaztattak egy molekulát, amely jelenleg Fázis 1 klinikai tesztelés előtti engedélyezés alatt áll. Egyrészt közvetlenül a TRPA1 ioncsatornát gátolja. Másrészt olyan enzimet is gátol, amely az ioncsatornát aktiváló termékek keletkezéséért felelős. Vagyis a hatóanyag direkt és indirekt módon is gátolja az TRPA1 receptor működését, és ezáltal a fájdalomérzetet.
A krónikus fájdalom idegi mechanizmusait kell feltárnunk a hatékony terápiához
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Farmakológiai és Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontban működő, Nemzeti Agykutatási Program 2.0 által támogatott Krónikus Fájdalom Kutatócsoport elsősorban a hosszan tartó fájdalomállapotok hátterében álló mechanizmusokat igyekszik feltérképezni, különös tekintettel a neuropátiás, tehát az idegkárosodás okozta fájdalom állapotokra. Mivel ezek terápiás kihívást jelentenek, farmakológiai szempontból fontos területek, vallja Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
A nagy mocsári csiga és a balatoni gyógyszerszennyeződés
A Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport szinte az egyetlen olyan, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatócsoport, amely nem gerincesekkel foglalkozik. Az ő puhatestű modellállatuk a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis). E csiga számos idegélettani és környezettoxikológiai kérdést megválaszoló kutatáshoz is ideális modellrendszert kínál.
A teljes agykéreg vészhelyzeti üzemmódra kapcsol át a fájdalom hatására
A kutatócsoport két olyan idegsejttípust is talált, amelyek minden állatban leghamarabb aktiválódnak, amint érzékeli a negatív ingert. Ezek gátlósejtek, viszont van egy jelentős különbség közöttük. Az egyik gátlósejttípus csak más gátlósejteket idegez be, míg a másik gátlósejttípus döntően a serkentő idegsejtek dentritfáját (az ingerületek fogadására szolgáló rövid nyúlványokat) célozza meg.
Hogyan tanul meg az agy félni?
„A mi kutatócsoportunk alapvetően ideghálózatok működésével foglalkozik. Elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy hogyan történik a félelmi memórianyomok feldolgozása a központi idegrendszerben – mondja Hájos Norbert, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lendület Hálózat-Idegélettan Kutatócsoport vezetője. – Jó példa erre az idegi feldolgozásra az, hogy ha megyünk az utcán, és egyszer csak előttünk leesik egy cserép virág az egyik erkélyről, akkor egyetlenegy ilyen tapasztalat után megtanuljuk, hogy azon az útszakaszon jobban kell figyelnünk, mert balesetet szenvedhetünk. Vagyis azonnal megtanultuk, hogy a baleset helyszíne potenciális veszélyforrást rejt.”
Gátló idegsejtek vezérlik az egéranyák utódgondozó viselkedését
Folytatjuk a Dobolyi Árpád, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport munkájának bemutatását. Fő témájuk az utódgondozás neurális háttere. A kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Az utódgondozás neurális háttere modellként szolgálhat a komplexebb viselkedésekhez
Az utódgondozás számos faj esetében elengedhetetlen a túléléshez. Viselkedéskutatási szempontból jól reprodukálható jelenség az emlősöknél, hiszen könnyű előidézni, könnyű vizsgálni. Másrészről viszont komplex viselkedésnek tekinthető, így akár modellként is szolgálhat még ennél is összetettebb szociális magatartásformáknak. Ez az oka annak, amiért a Dobolyi Árpád neurobiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport elkezdett foglalkozni az utódgondozással, és főképp annak agyi mechanizmusaival.
Elhunyt Ábrahám István professzor
A Pécsi Tudományegyetem arról tájékoztatta a tudós tisztelőit, hogy Prof. Dr. Ábrahám István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára, az idegtudományok nemzetközi hírű kutatója életének 54. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
