Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Sikerült összekapcsolni a farmakológiai módszereket a szuperrezolúciós mikroszkóp anatómiai vizsgálataival
Folytatjuk Katona Istvánnal, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportbvezetőjével készített beszélgetésünket egy merőben új, a farmakológiai és a szuperrezolúciós mikroszkópos módszerekt egyesítő kutatásról, amelynek segítségével megtalálták, hogy a magyar fejlesztésű antipszichotikum, a cariprazine hova kötődik az agyban.
A magyar agykutatók által vezetett kutatócsoport egy forradalmi mikroszkópos eljárással találta meg a magyar fejlesztésű, világsikerű gyógyszer kötődését az agyban
A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Bár a gyógyszer remekül működik például a depresszió ellen, furcsa módon a biológiai hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Ebben lépett előre hatalmasat a Katona István (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, KOKI), illetve Keserű György Miklós (ELKH Természettudományi Kutatóközpont, TTK) által vezetett kutatócsoport. Ehhez egy olyan új, a KOKI-ban kifejlesztett mikroszkópos eljárást használtak, amellyel nanométeres pontossággal egyenként lehet látni az idegsejtekhez kötődő és világító gyógyszermolekulákat.
A Nemzeti Agykutatási Programmal fellélegezhettek a kutatók
Folytatjuk Acsády Lászlóval, a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási igazgatójával készített interjúnkat arról, hogy a hamarosan záruló NAP milyen eredményeket hozott a magyar agykutatás, illetve a teljes magyar tudományosság számára.
A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval
2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa (NAP 2.0). Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. A második periódus fő célkitűzése az első NAP-pályázat során sikereket elért kutatócsoportok, infrastrukturális hátterük és a közöttük kiépült kutatói hálózat működtetése, továbbfejlesztése volt. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?
A szaporodás és a táplálkozás agyi szabályozása szorosan összefügg
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport által végzett molekuláris, sejt-, illetve rendszerszintű kutatások fő célkitűzése az emberi szaporodást irányító agyi folyamatok jobb megértése. A szaporodás agyi központját a hipotalamusz mediobazális területei képezik, és első hallásra talán meglepő módon, e régiónak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozásában is fontos szerepe van. Mind a szaporodást, mind a táplálékfelvételt irányító agyi működések során az ingerületátadásban peptid természetű neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) vesznek részt.
A pszichózisok endofenotípusainak korai felismerése a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését teheti lehetővé.
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport a skizofréniához és a bipoláris zavarhoz köthető minor fizikális anomáliákat és szociokognitív eltéréseket vizsgálja. Ha sikerül ilyeneket találni, akkor a családi háttér miatt a betegségre hajlamos, és e jellegek alapján idejében felismert gyerekek már idejekorán megkaphatják a fejlődésükhöz szükséges kezelést.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Sikerült összekapcsolni a farmakológiai módszereket a szuperrezolúciós mikroszkóp anatómiai vizsgálataival
Folytatjuk Katona Istvánnal, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportbvezetőjével készített beszélgetésünket egy merőben új, a farmakológiai és a szuperrezolúciós mikroszkópos módszerekt egyesítő kutatásról, amelynek segítségével megtalálták, hogy a magyar fejlesztésű antipszichotikum, a cariprazine hova kötődik az agyban.
A magyar agykutatók által vezetett kutatócsoport egy forradalmi mikroszkópos eljárással találta meg a magyar fejlesztésű, világsikerű gyógyszer kötődését az agyban
A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Bár a gyógyszer remekül működik például a depresszió ellen, furcsa módon a biológiai hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Ebben lépett előre hatalmasat a Katona István (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, KOKI), illetve Keserű György Miklós (ELKH Természettudományi Kutatóközpont, TTK) által vezetett kutatócsoport. Ehhez egy olyan új, a KOKI-ban kifejlesztett mikroszkópos eljárást használtak, amellyel nanométeres pontossággal egyenként lehet látni az idegsejtekhez kötődő és világító gyógyszermolekulákat.
A Nemzeti Agykutatási Programmal fellélegezhettek a kutatók
Folytatjuk Acsády Lászlóval, a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási igazgatójával készített interjúnkat arról, hogy a hamarosan záruló NAP milyen eredményeket hozott a magyar agykutatás, illetve a teljes magyar tudományosság számára.
A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval
2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa (NAP 2.0). Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. A második periódus fő célkitűzése az első NAP-pályázat során sikereket elért kutatócsoportok, infrastrukturális hátterük és a közöttük kiépült kutatói hálózat működtetése, továbbfejlesztése volt. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?
A szaporodás és a táplálkozás agyi szabályozása szorosan összefügg
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport által végzett molekuláris, sejt-, illetve rendszerszintű kutatások fő célkitűzése az emberi szaporodást irányító agyi folyamatok jobb megértése. A szaporodás agyi központját a hipotalamusz mediobazális területei képezik, és első hallásra talán meglepő módon, e régiónak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozásában is fontos szerepe van. Mind a szaporodást, mind a táplálékfelvételt irányító agyi működések során az ingerületátadásban peptid természetű neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) vesznek részt.
A pszichózisok endofenotípusainak korai felismerése a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését teheti lehetővé.
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport a skizofréniához és a bipoláris zavarhoz köthető minor fizikális anomáliákat és szociokognitív eltéréseket vizsgálja. Ha sikerül ilyeneket találni, akkor a családi háttér miatt a betegségre hajlamos, és e jellegek alapján idejében felismert gyerekek már idejekorán megkaphatják a fejlődésükhöz szükséges kezelést.
A pszichózisok testi markerei a tünetmentes rokonokon is kimutathatók
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport az első négyéves ciklusában a szkizofréniát, a második ciklusban pedig a bipoláris zavart kutatta. A kutatásaik legfőképpen e betegségek kóreredetére irányultak: a kórképek genetikai hátterét vizsgálták, illetve olyan biológiai és kognitív pszichológiai markereket (jelzéseket) kerestek, amelyek közelebb vihetik a kutatókat e betegségek kialakulásának megértéséhez.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Sikerült összekapcsolni a farmakológiai módszereket a szuperrezolúciós mikroszkóp anatómiai vizsgálataival
Folytatjuk Katona Istvánnal, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportbvezetőjével készített beszélgetésünket egy merőben új, a farmakológiai és a szuperrezolúciós mikroszkópos módszerekt egyesítő kutatásról, amelynek segítségével megtalálták, hogy a magyar fejlesztésű antipszichotikum, a cariprazine hova kötődik az agyban.
A magyar agykutatók által vezetett kutatócsoport egy forradalmi mikroszkópos eljárással találta meg a magyar fejlesztésű, világsikerű gyógyszer kötődését az agyban
A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Bár a gyógyszer remekül működik például a depresszió ellen, furcsa módon a biológiai hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Ebben lépett előre hatalmasat a Katona István (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, KOKI), illetve Keserű György Miklós (ELKH Természettudományi Kutatóközpont, TTK) által vezetett kutatócsoport. Ehhez egy olyan új, a KOKI-ban kifejlesztett mikroszkópos eljárást használtak, amellyel nanométeres pontossággal egyenként lehet látni az idegsejtekhez kötődő és világító gyógyszermolekulákat.
A Nemzeti Agykutatási Programmal fellélegezhettek a kutatók
Folytatjuk Acsády Lászlóval, a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási igazgatójával készített interjúnkat arról, hogy a hamarosan záruló NAP milyen eredményeket hozott a magyar agykutatás, illetve a teljes magyar tudományosság számára.
A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval
2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa (NAP 2.0). Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. A második periódus fő célkitűzése az első NAP-pályázat során sikereket elért kutatócsoportok, infrastrukturális hátterük és a közöttük kiépült kutatói hálózat működtetése, továbbfejlesztése volt. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?
A szaporodás és a táplálkozás agyi szabályozása szorosan összefügg
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport által végzett molekuláris, sejt-, illetve rendszerszintű kutatások fő célkitűzése az emberi szaporodást irányító agyi folyamatok jobb megértése. A szaporodás agyi központját a hipotalamusz mediobazális területei képezik, és első hallásra talán meglepő módon, e régiónak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozásában is fontos szerepe van. Mind a szaporodást, mind a táplálékfelvételt irányító agyi működések során az ingerületátadásban peptid természetű neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) vesznek részt.
A pszichózisok endofenotípusainak korai felismerése a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését teheti lehetővé.
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport a skizofréniához és a bipoláris zavarhoz köthető minor fizikális anomáliákat és szociokognitív eltéréseket vizsgálja. Ha sikerül ilyeneket találni, akkor a családi háttér miatt a betegségre hajlamos, és e jellegek alapján idejében felismert gyerekek már idejekorán megkaphatják a fejlődésükhöz szükséges kezelést.
