A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval
2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa (NAP 2.0). Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. A második periódus fő célkitűzése az első NAP-pályázat során sikereket elért kutatócsoportok, infrastrukturális hátterük és a közöttük kiépült kutatói hálózat működtetése, továbbfejlesztése volt. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?
A neurodegeneratív betegségekre a mitokondriális gének is hatást gyakorolnak
A neurodegeneratív betegségekre egyszerre hat a genetikai háttér és hatnak a külső környezeti ingerek is. A hajlamosító génvariánsok megléte sokkal veszélyeztetettebbé tesz egyes embereket, mint másokat, ezért is fontos minél jobban megismernünk a különböző gének szerepét a neurodegeneratív kórképek kialakulásában. E gének némelyik a mitokondriumban szerepet játszó fehérjéket kódol, és ott a sejtanyagcsere rendellenes működése váltja ki végső soron az idegi degenerációt. Ezeket kutatja a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport, amelynek vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral beszélgettünk.
A TRPA1 receptor vizsgálata közelebb vihet a neurodegeneratív betegségek gyógyításához
A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai már a Nemzeti Agykutatási Program első szakaszában is részt vettek. Akkor a tranziens receptorpotenciál ankirin-1 receptorral (TRPA1) foglalkoztak, amely a sejtek felületén található nem szelektív kationcsatornaként működik. Kalcium- és nátriumiont enged be a sejtbe, és ezen ionok beáramlása stimulálja a sejteket, illetve a sejten belül jelátviteli mechanizmusokat indít be.
Génjeink vizsgálata lehet a depresszió új gyógyszereinek kiindulópontja
Bár számos antidepresszáns gyógyszer áll ma is rendelkezésre, ezek közel sem tökéletesek, hiszen nem mindenkinél hatnak, a hatásuk pedig csak lassan fejlődik ki. A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport arra törekszik, hogy az egész humán genom vizsgálata révén azonosítsa a depresszió és más pszichikai zavarok hátterében húzódó biológiai folyamatokat, és ezáltal új gyógyszercélpont fehérjemolekulákat azonosítson. A kutatócsoport vezetőjével, Bagdy Györggyel beszélgettünk.
Gátló idegsejtek vezérlik az egéranyák utódgondozó viselkedését
Folytatjuk a Dobolyi Árpád, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport munkájának bemutatását. Fő témájuk az utódgondozás neurális háttere. A kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Az utódgondozás neurális háttere modellként szolgálhat a komplexebb viselkedésekhez
Az utódgondozás számos faj esetében elengedhetetlen a túléléshez. Viselkedéskutatási szempontból jól reprodukálható jelenség az emlősöknél, hiszen könnyű előidézni, könnyű vizsgálni. Másrészről viszont komplex viselkedésnek tekinthető, így akár modellként is szolgálhat még ennél is összetettebb szociális magatartásformáknak. Ez az oka annak, amiért a Dobolyi Árpád neurobiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport elkezdett foglalkozni az utódgondozással, és főképp annak agyi mechanizmusaival.
Az agyba nem bejutó anyagok is hathatnak a hormonális rendszer idegi szabályozására
Minthogy az eminentia mediana a vér-agy gáton kívül található, így fennáll a lehetősége annak, hogy olyan anyagokkal is befolyásoljuk a hormonális rendszer idegi szabályozását, amelyek nem jutnak be az agyba, így a várható mellékhatásaik is enyhébbek lehetnek, mint azoké a gyógyszereké, amelyek az idegsejtekre hatnak közvetlenül.
Az agy tanicitái alapvető szerepet játszanak a pajzsmirigyműködés szabályozásában
A Lendület Integratív Neuroendokrinológiai Kutatócsoport 2010-ben alakult a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben azzal a fő céllal, hogy jobban megértsék az energiaháztartás centrális szabályozó rendszereinek működését. Ezen belül is a pajzsmirigyhormon-homeosztázis kutatásaik egyik fő fókusza. A pajzsmirigyhormonok ugyanis nagyon jelentős szerepet játszanak az energia-háztartás szabályozásában.
Az elektromos szinapszisok fontos szerepet játszhatnak a retina működésében
Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.
Az agykutatás adhatja vissza az emberek látását
A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.
Új módszer a szinapszisok sokféleségét okozó fehérjék kutatására
Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre.
Optogenetikával a pánikbetegség megértéséért
A pánikbetegség és a szorongás talán a leggyakoribb pszichés betegségek közé sorolhatók. Mindkét kórkép központjában az irracionális, kóros félelem áll, amelynek feltárhatók az agyi strukturális és fiziológiai okai. Csak akkor remélhetjük, hogy hatékony oki (nem csupán a tüneteket enyhítő) terápiát találunk e kórképekre, ha megértjük agyműködésbeli mozgatórugóikat.
Agykutatás hete – idén virtuálisan március 18-19-én
Az idén is megrendezik az Agykutatás hete rendezvénysorozatot, de a járványra tekintettel idén csak online követhetők az előadások.
Fenyegetettségre reagáló idegsejtcsoportot találtak az agyban
A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.
