Hírek2018-08-01T09:44:00+00:00
102019, 12

Magyar kutatók új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – újabb Science-cikk a KOKI-ból

A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.

A tudat nyomában – a beavatkozás lehetőségei

Mire jó az elméleten túl, ha jobban megismerjük a tudatot? Képesek leszünk reménytelennek tűnő helyzetekben “előcsalogatni”? Vagy éppen háttérbe szorítani, amikor erre van szükség? Ezekről a témákról szól a Nature összeállításának második része. 

A tudat nyomában – mit is keresünk valójában?

Tudjuk-e merre tanyázik a tudat az agyban? Hol húzódik a határ a tudatos és a tudattalan agyműködés között? És mire volna használható ez a tudás a filozófiai kérdések megválaszolásán túl? A Nature összeállításában e kérdéseknek eredt nyomába.

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal

Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – mondta egy korábbi interjújában. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.

“Az MTA világító egere” a sajtóban

A pajzsmirigyhormon az agy fejlődésében és működésében is szerepet kap, így Fekete Csaba és Gereben Balázs nemrég szabadalmaztatott egértörzse az agykutatók munkáját is segítheti. A sajtó figyelmét természetesen a világítás ragadta meg leginkább, amint az összefoglalónkból is látszik.

Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet

A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink – a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. A gyulladásos folyamatokat, amelyek számos gyakori agyi betegség – mint a stroke, a depresszió, az epilepszia és az Alzheimer-kór – kialakulásában is komoly szerepet játszanak, alapjaiban csak most kezdjük megismerni. Összefoglaló a 2016-ban ERC Consolidator Grantet nyert Dénes Ádám kutatási témájáról.

Új idegpálya a Science-ben – sajtóvisszhang

Magyar kutatók publikációja a világ legrangosabb tudományos szakfolyóiratában – talán nem is kell csodálkozunk rajta, hogy az emlékezésben fontos szerepet játszó újonnan felfedezett idegpálya a teljes hazai sajtó figyelmét felkeltette.

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat

Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

Az emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpályát fedeztek fel magyar kutatók

A felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését

Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával olyan új egértörzset szabadalmaztattak, amely segíthet a pajzsmirigyhormonok szervi hatásainak jobb megértésében. A genetikailag módosított kísérleti egerek kiválóan alkalmasak többek között egyes, az anyagcserénket befolyásoló gyógyszerhatóanyagok hatásainak és mellékhatásainak vizsgálatára, illetve iparban használt vegyületek pajzsmirigyhormon-háztartásra gyakorolt káros hatásainak meghatározására.

Load More Posts