A szaporodás és a táplálkozás agyi szabályozása szorosan összefügg
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport által végzett molekuláris, sejt-, illetve rendszerszintű kutatások fő célkitűzése az emberi szaporodást irányító agyi folyamatok jobb megértése. A szaporodás agyi központját a hipotalamusz mediobazális területei képezik, és első hallásra talán meglepő módon, e régiónak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozásában is fontos szerepe van. Mind a szaporodást, mind a táplálékfelvételt irányító agyi működések során az ingerületátadásban peptid természetű neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) vesznek részt.
Magyar kutatók létrehoztak rekombináns fehérjemolekula alapú bioszenzort
Folytatjuk a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport munkájáról szóló cikkünket, amelyben szó lesz a pajzsmirigyhormonok központi idegrendszerre kifejtett hatásáról, és ennek szabályozásáról, a traszgenikus egerekről, illetve egy biológiai érzékelővé átalakított mesterséges fehérjéről is.
A nagy mocsári csiga és a balatoni gyógyszerszennyeződés
A Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport szinte az egyetlen olyan, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatócsoport, amely nem gerincesekkel foglalkozik. Az ő puhatestű modellállatuk a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis). E csiga számos idegélettani és környezettoxikológiai kérdést megválaszoló kutatáshoz is ideális modellrendszert kínál.
A teljes agykéreg vészhelyzeti üzemmódra kapcsol át a fájdalom hatására
A kutatócsoport két olyan idegsejttípust is talált, amelyek minden állatban leghamarabb aktiválódnak, amint érzékeli a negatív ingert. Ezek gátlósejtek, viszont van egy jelentős különbség közöttük. Az egyik gátlósejttípus csak más gátlósejteket idegez be, míg a másik gátlósejttípus döntően a serkentő idegsejtek dentritfáját (az ingerületek fogadására szolgáló rövid nyúlványokat) célozza meg.
A szülés körüli negatív hatások okozzák az autizmust?
Egy elmélet szerint a születés idején a babát ért negatív környezeti hatások is hajlamosítanak az autizmus kialakulására. E hatásokat vizsgálja Sperlágh Beáta és Mikics Éva kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpontban, egérmodellen.
Hogyan emlékszik az egér az Y-labirintusra?
Nemrégiben írtunk a Varga Csaba neurobiológus vezette Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok kutatócsoport munkájáról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet Szentágothai Kutatóközpontjában folytatnak. A csoport az entorhinális kéreggel és a hippokampusszal kialakított kapcsolataival foglakozik. Néhány héttel ezelőtt a kutatócsoport munkatársai a Nature kiadói csoporthoz tartozó Communications Biology folyóiratban közölték egyik legújabb tanulmányukat. A cikk az entorhinális kéreg szomatosztatint expresszáló GABA-erg interneuronjairól szólt, amelyek gátolják a mélyebben fekvő agykérgi rétegek piramissejtjeit. A vezető kutatóval beszélgettünk a felfedezésről.
A stressz hatása az agyra és a bélbaktériumokra
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére.
Magyar kutatók felfedezései módosíthatják az általános agyi információfeldolgozásról meglévő eddigi eredményeinket
Azok a viselkedési reakciók, amelyek mozgatórugói között erős érzelmi töltetet találunk, az amygdala (vagy mandulamag) közreműködésével alakulnak ki. Az amygdalának is szüksége van az állat éberségéről szóló információkra, és ezt a bemenetet a talamusz középső részének egy genetikai módszerekkel meglehetősen jól elkülöníthető sejtcsoportja szolgáltatja az amygdala számára – mutatták ki korábban Mátyás Ferenc és munkatársai.
Világító pajzsmirigyhormon és a THAI egerek
A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 félidejénél járó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportjai az a szélesen értelmezett idegtudomány szinte minden ágát kutatják. Ebbe a neuroendikronológia, vagyis az ideg- és hormonrendszer szoros összefüggéseinek vizsgálata ugyanúgy beletartozik, mint az alapkutatás megannyi területén hasznosítható, fénykibocsátó szövetekkel rendelkező egerek létrehozása.
Acsády László a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 eddigi KOKI-eredményeiről
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, Acsády László annak alkalmából nyilatkozott, hogy a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 félidejéhez érkezett. A KOKI kutatócsoportjai a legkülönfélébb neuronális betegségek agyműködési hátterét kutatják.
Két új, a demencia kialakulásában érintett idegsejttípust különítettek el magyar kutatók
Hangya Balázs és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Lendület-kutatócsoportja meglepő eredményre jutott a figyelem, a tanulás és az éberség szabályozásának kulcsfontosságú idegsejtjeinek működésével kapcsolatban. Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és kezelésében.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – sajtóvisszhang
Éppen az ismertető megjelenése idején látott napvilágot több, az új koronavírus tüdőn kívül más szerveket is érintő hatásaival foglalkozó cikk is, így nem véletlen, hogy a magyar sajtóban is nagy érdeklődés mutatkozott Dénes Ádámék kutatása iránt.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – Freund Tamás kommentárja a KOKI részvételéről a kutatásban
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója a koronavírus agyi hatásainak kutatásáról és az MTA szerepéről beszélt a járvány elleni védekezésben.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek
A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.
