A magyar agykutatók által vezetett kutatócsoport egy forradalmi mikroszkópos eljárással találta meg a magyar fejlesztésű, világsikerű gyógyszer kötődését az agyban
A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Bár a gyógyszer remekül működik például a depresszió ellen, furcsa módon a biológiai hatásmechanizmusa nem teljesen ismert. Ebben lépett előre hatalmasat a Katona István (ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, KOKI), illetve Keserű György Miklós (ELKH Természettudományi Kutatóközpont, TTK) által vezetett kutatócsoport. Ehhez egy olyan új, a KOKI-ban kifejlesztett mikroszkópos eljárást használtak, amellyel nanométeres pontossággal egyenként lehet látni az idegsejtekhez kötődő és világító gyógyszermolekulákat.
A Nemzeti Agykutatási Program a teljes magyar tudományosság hasznára vált – interjú Acsády Lászlóval
2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa (NAP 2.0). Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. A második periódus fő célkitűzése az első NAP-pályázat során sikereket elért kutatócsoportok, infrastrukturális hátterük és a közöttük kiépült kutatói hálózat működtetése, továbbfejlesztése volt. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont (KOKI) igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?
A szaporodás és a táplálkozás agyi szabályozása szorosan összefügg
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport által végzett molekuláris, sejt-, illetve rendszerszintű kutatások fő célkitűzése az emberi szaporodást irányító agyi folyamatok jobb megértése. A szaporodás agyi központját a hipotalamusz mediobazális területei képezik, és első hallásra talán meglepő módon, e régiónak a táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozásában is fontos szerepe van. Mind a szaporodást, mind a táplálékfelvételt irányító agyi működések során az ingerületátadásban peptid természetű neurotranszmitterek (idegi ingerületátvivő anyagok) vesznek részt.
A pszichózisok testi markerei a tünetmentes rokonokon is kimutathatók
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport az első négyéves ciklusában a szkizofréniát, a második ciklusban pedig a bipoláris zavart kutatta. A kutatásaik legfőképpen e betegségek kóreredetére irányultak: a kórképek genetikai hátterét vizsgálták, illetve olyan biológiai és kognitív pszichológiai markereket (jelzéseket) kerestek, amelyek közelebb vihetik a kutatókat e betegségek kialakulásának megértéséhez.
Sikerült összekapcsolni a farmakológiai módszereket a szuperrezolúciós mikroszkóp anatómiai vizsgálataival
Folytatjuk Katona Istvánnal, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportbvezetőjével készített beszélgetésünket egy merőben új, a farmakológiai és a szuperrezolúciós mikroszkópos módszerekt egyesítő kutatásról, amelynek segítségével megtalálták, hogy a magyar fejlesztésű antipszichotikum, a cariprazine hova kötődik az agyban.
A Nemzeti Agykutatási Programmal fellélegezhettek a kutatók
Folytatjuk Acsády Lászlóval, a Nemzeti Agykutatási Program alapkutatási igazgatójával készített interjúnkat arról, hogy a hamarosan záruló NAP milyen eredményeket hozott a magyar agykutatás, illetve a teljes magyar tudományosság számára.
A pszichózisok endofenotípusainak korai felismerése a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését teheti lehetővé.
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport a skizofréniához és a bipoláris zavarhoz köthető minor fizikális anomáliákat és szociokognitív eltéréseket vizsgálja. Ha sikerül ilyeneket találni, akkor a családi háttér miatt a betegségre hajlamos, és e jellegek alapján idejében felismert gyerekek már idejekorán megkaphatják a fejlődésükhöz szükséges kezelést.
Az idegrendszer gyulladása szinte mindig együtt jár a neurodegeneratív betegségekkel
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.
A TRPA1 receptor okozta túlzott kalciumbeáramlás súlyosbíthatja a sejtpusztulást
Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.
A genetikai háttér befolyásolja a depresszióra való hajlamot
A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a depresszió, illetve egyéb mentális kórképek milyen összefüggésben állnak a genetikai jellegzetességekkel, illetve a környezeti ingerekkel, például a stresszhatásokkal. Most folytatjuk a csoport felfedezéseiről szóló cikkünket, Bagdy György kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Talán egyszer szemcseppel is gyógyítható lesz a makuladegeneráció
Reglődi Dórával, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk a PACAP nevű endogén peptid sejtvédő szerepéről, amelyet a szervezet számos szervrendszerében, így az idegrendszerben is kifejt. A kutatócsoport például kimutatta, hogy szemcseppként a szembe juttatva a hatóanyag eljut a retináig, ahol a legkülönfélébb degeneratív elváltozásokat akadályozhatja meg.
Egy mindannyiunkban jelen lévő fehérje védhet az idegi károsodástól
A PACAP olyan neuropeptid, amely az idegrendszer számos területén fejt ki védőhatást a legkülönfélébb neurodegeneratív betegségekkel szemben. Ezt a szerepét vizsgálja a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport, amelynek vezetője Reglődi Dóra az MTA doktora, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai Intézetének igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar tudományos dékánhelyettese. Vele beszélgettünk arról, hogy ennek a peptidnek milyen szerepe lehet például a Parkinson-kór és más idegrendszeri betegségek diagnózisában, illetve hosszabb távon akár terápiájában is.
A pajzsmirigyhormonok agyi aktiválása nagyon jól szabályozott
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport a pajzsmirigyhormon háztartás idegrendszeri szabályozásával foglalkozik. Olyan sejtes és molekuláris mechanizmusokat tárnak fel, amelyek szabályozzák a pajzsmirigyhormonok szintjét sejt-, szövet-, illetve agyrégió-specifikusan, élettani és egyes kóros állapotok között.
Hogyan fiatalítsuk meg az öregedő csigák emlékezetét?
Előző cikkünkben bemutattuk a Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport munkáját, amelyet a NAP 2.0 projekt által támogatott kutatócsoportok közül szinte egyedülálló módon kerinctelen szervezeten (csigán) végeznek. A folytatásból kiderül, hogy a csiga a környezettoxikológiai jelzőszervezet szerepén túl számos általános neurológiai folyamat és betegség modellrendszereként is alkalmazható
