Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
A pszichózisok testi markerei a tünetmentes rokonokon is kimutathatók
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport az első négyéves ciklusában a szkizofréniát, a második ciklusban pedig a bipoláris zavart kutatta. A kutatásaik legfőképpen e betegségek kóreredetére irányultak: a kórképek genetikai hátterét vizsgálták, illetve olyan biológiai és kognitív pszichológiai markereket (jelzéseket) kerestek, amelyek közelebb vihetik a kutatókat e betegségek kialakulásának megértéséhez.
Az idegrendszer gyulladása szinte mindig együtt jár a neurodegeneratív betegségekkel
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.
A neurodegeneratív betegségekre a mitokondriális gének is hatást gyakorolnak
A neurodegeneratív betegségekre egyszerre hat a genetikai háttér és hatnak a külső környezeti ingerek is. A hajlamosító génvariánsok megléte sokkal veszélyeztetettebbé tesz egyes embereket, mint másokat, ezért is fontos minél jobban megismernünk a különböző gének szerepét a neurodegeneratív kórképek kialakulásában. E gének némelyik a mitokondriumban szerepet játszó fehérjéket kódol, és ott a sejtanyagcsere rendellenes működése váltja ki végső soron az idegi degenerációt. Ezeket kutatja a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport, amelynek vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral beszélgettünk.
A TRPA1 receptor okozta túlzott kalciumbeáramlás súlyosbíthatja a sejtpusztulást
Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.
A TRPA1 receptor vizsgálata közelebb vihet a neurodegeneratív betegségek gyógyításához
A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai már a Nemzeti Agykutatási Program első szakaszában is részt vettek. Akkor a tranziens receptorpotenciál ankirin-1 receptorral (TRPA1) foglalkoztak, amely a sejtek felületén található nem szelektív kationcsatornaként működik. Kalcium- és nátriumiont enged be a sejtbe, és ezen ionok beáramlása stimulálja a sejteket, illetve a sejten belül jelátviteli mechanizmusokat indít be.
A genetikai háttér befolyásolja a depresszióra való hajlamot
A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a depresszió, illetve egyéb mentális kórképek milyen összefüggésben állnak a genetikai jellegzetességekkel, illetve a környezeti ingerekkel, például a stresszhatásokkal. Most folytatjuk a csoport felfedezéseiről szóló cikkünket, Bagdy György kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Az idegrendszer gyulladása szinte mindig együtt jár a neurodegeneratív betegségekkel
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.
A neurodegeneratív betegségekre a mitokondriális gének is hatást gyakorolnak
A neurodegeneratív betegségekre egyszerre hat a genetikai háttér és hatnak a külső környezeti ingerek is. A hajlamosító génvariánsok megléte sokkal veszélyeztetettebbé tesz egyes embereket, mint másokat, ezért is fontos minél jobban megismernünk a különböző gének szerepét a neurodegeneratív kórképek kialakulásában. E gének némelyik a mitokondriumban szerepet játszó fehérjéket kódol, és ott a sejtanyagcsere rendellenes működése váltja ki végső soron az idegi degenerációt. Ezeket kutatja a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport, amelynek vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral beszélgettünk.
A TRPA1 receptor okozta túlzott kalciumbeáramlás súlyosbíthatja a sejtpusztulást
Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.
A TRPA1 receptor vizsgálata közelebb vihet a neurodegeneratív betegségek gyógyításához
A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai már a Nemzeti Agykutatási Program első szakaszában is részt vettek. Akkor a tranziens receptorpotenciál ankirin-1 receptorral (TRPA1) foglalkoztak, amely a sejtek felületén található nem szelektív kationcsatornaként működik. Kalcium- és nátriumiont enged be a sejtbe, és ezen ionok beáramlása stimulálja a sejteket, illetve a sejten belül jelátviteli mechanizmusokat indít be.
A genetikai háttér befolyásolja a depresszióra való hajlamot
A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a depresszió, illetve egyéb mentális kórképek milyen összefüggésben állnak a genetikai jellegzetességekkel, illetve a környezeti ingerekkel, például a stresszhatásokkal. Most folytatjuk a csoport felfedezéseiről szóló cikkünket, Bagdy György kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Génjeink vizsgálata lehet a depresszió új gyógyszereinek kiindulópontja
Bár számos antidepresszáns gyógyszer áll ma is rendelkezésre, ezek közel sem tökéletesek, hiszen nem mindenkinél hatnak, a hatásuk pedig csak lassan fejlődik ki. A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport arra törekszik, hogy az egész humán genom vizsgálata révén azonosítsa a depresszió és más pszichikai zavarok hátterében húzódó biológiai folyamatokat, és ezáltal új gyógyszercélpont fehérjemolekulákat azonosítson. A kutatócsoport vezetőjével, Bagdy Györggyel beszélgettünk.
Talán egyszer szemcseppel is gyógyítható lesz a makuladegeneráció
Reglődi Dórával, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott MTA-PTE PACAP Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk a PACAP nevű endogén peptid sejtvédő szerepéről, amelyet a szervezet számos szervrendszerében, így az idegrendszerben is kifejt. A kutatócsoport például kimutatta, hogy szemcseppként a szembe juttatva a hatóanyag eljut a retináig, ahol a legkülönfélébb degeneratív elváltozásokat akadályozhatja meg.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
A pszichózisok testi markerei a tünetmentes rokonokon is kimutathatók
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport az első négyéves ciklusában a szkizofréniát, a második ciklusban pedig a bipoláris zavart kutatta. A kutatásaik legfőképpen e betegségek kóreredetére irányultak: a kórképek genetikai hátterét vizsgálták, illetve olyan biológiai és kognitív pszichológiai markereket (jelzéseket) kerestek, amelyek közelebb vihetik a kutatókat e betegségek kialakulásának megértéséhez.
Az idegrendszer gyulladása szinte mindig együtt jár a neurodegeneratív betegségekkel
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.
A neurodegeneratív betegségekre a mitokondriális gének is hatást gyakorolnak
A neurodegeneratív betegségekre egyszerre hat a genetikai háttér és hatnak a külső környezeti ingerek is. A hajlamosító génvariánsok megléte sokkal veszélyeztetettebbé tesz egyes embereket, mint másokat, ezért is fontos minél jobban megismernünk a különböző gének szerepét a neurodegeneratív kórképek kialakulásában. E gének némelyik a mitokondriumban szerepet játszó fehérjéket kódol, és ott a sejtanyagcsere rendellenes működése váltja ki végső soron az idegi degenerációt. Ezeket kutatja a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport, amelynek vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral beszélgettünk.
A TRPA1 receptor okozta túlzott kalciumbeáramlás súlyosbíthatja a sejtpusztulást
Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.
A TRPA1 receptor vizsgálata közelebb vihet a neurodegeneratív betegségek gyógyításához
A Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai már a Nemzeti Agykutatási Program első szakaszában is részt vettek. Akkor a tranziens receptorpotenciál ankirin-1 receptorral (TRPA1) foglalkoztak, amely a sejtek felületén található nem szelektív kationcsatornaként működik. Kalcium- és nátriumiont enged be a sejtbe, és ezen ionok beáramlása stimulálja a sejteket, illetve a sejten belül jelátviteli mechanizmusokat indít be.
A genetikai háttér befolyásolja a depresszióra való hajlamot
A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a depresszió, illetve egyéb mentális kórképek milyen összefüggésben állnak a genetikai jellegzetességekkel, illetve a környezeti ingerekkel, például a stresszhatásokkal. Most folytatjuk a csoport felfedezéseiről szóló cikkünket, Bagdy György kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
