Bemutatkozás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. 2010-ben 30 európai ország agyi – mentális és neurológiai – betegségekből eredő éves költségterhét 798 milliárd €-ra becsülték. Ez több mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz költségei összesen.

Az agyi rendellenességek hatalmas társadalmi és gazdasági terhét csak felfedezésekre alapozódó új kezelések (gyógyszerek, beavatkozások) és megelőzési eljárások révén lehet érdemben csökkenteni. Ezért döntött a Kormány egy nemzeti agykutatási program indítása mellett, négy évre (2013-2017) összesen 12 milliárd forintos forrás biztosításával a Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapból (KTIA). A program előkészítésében vezető agykutatók, szakértők, kormányzati és MTA szakemberek vettek részt.

A „Nemzeti Agykutatási Program” (röviden NAP) elnöklésére a „The Brain Prize” kitűntetettje, Freund Tamás akadémikus kapott felkérést, aki a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) igazgatója, az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetségének (FENS) korábbi elnöke, J.M. Barroso EU Bizottsági elnök Tudományos és Technológiai Tanácsadó Testületének tagja. Freund professzor és a KOKI révén a NAP kapcsolódik az eddigi legnagyobb közös európai kutatási vállalkozáshoz, az EU Bizottság FET Flagship programjának keretében induló “Human Brain Project”-hez is, amiben előkészítésétől kezdve részt vesznek és az irányító konzorcium tagjai.

A NAP – a tudományos időszerűség és a hazai adottságok figyelembe vételével – öt tematikus pillérre fókuszált. A pillérek és elnökeik-társelnökeik a következők: Felfedező kutatások – Nusser Zoltán és Tamás Gábor, Klinikai idegtudományi kutatások – Dóczi Tamás, Bitter István, Vécsei László, Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások – Szombathelyi Zsolt és Keserű György, Bionikai és Infobionikai kutatások – Ulbert István és Erőss Loránd, Társadalmi kihívások – Oberfrank Ferenc és Csiba László.

Az Elnök és a Pillér Elnökök-Társelnökök együtt alkotják a NAP 12 tagú Irányító Testületét (NAP-IT). A NAP-IT felel i) a tudományos minőségért a legkiválóbb kutatók és kutatási projektek támogatásra való kiválasztásával, ii) a kutatások előrehaladásának folyamatos követéséért és ellenőrzéséért, valamint iii) rendszeres értékelés révén a források hatékony és átlátható felhasználásáért. A Testületnek joga van a támogatási szerződések módosítását kezdeményezni, ami indokolt esetben átcsoportosításokat, vagy akár a támogatás megvonását is eredményezheti.

A két alprogramból álló NAP várhatóan idén ősszel indul. Az ’A’ alprogram stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolat fejlesztése. Ezeket a célokat (i) korszerű kutatási technológiák biztosításával, új technikák, eszközök, megközelítések bevezetésével, (ii) a legkiválóbb kutatók megtartásával optimális kutatási feltételek biztosítása révén, (iii) a fiatal tehetségek önállósodásának elősegítésével, és (iv) az egyetemi hallgatók és a posztgraduális képzésben részesülők agykutatásba való fokozott bevonásával törekszik elérni.

Az ‘A’ alprogram tíz intézmény konzorciális együttműködésére alapozódik. A koordinátor (konzorciumvezető) az MTA KOKI. Az akadémiai intézethálózathoz tartozik az MTA Természettudományi Kutatóközpontja is. Mindketten kiemelkedő nemzetközi versenyképességű idegtudományi kutatócsoportoknak adnak otthont, és kiváló gyógyszeripari együttműködésekkel rendelkeznek. A konzorcium tagja öt egyetem is: a Semmelweis Egyetem (Budapest), a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Információs Technológiai Kar). A résztvevők közé tartozik az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint Kelet Közép Európa vezető gyógyszeripari vállalkozása a Richter Gedeon NyRt. is, amely kiemelten kezeli az agykutatást és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztését. A tizedik konzorciumi tag az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI), amely az ’A’-alprogramban a NAP központi infrastruktúrájának fontos elemét jelentő agybank működtetője lesz, ugyanakkor a ’B’-alprogram kulcsszereplője. 2013 augusztusában a NAP-IT az intézményi NAP bizottságok segítségével, az illetékes pillérelnökök értékelése alapján 58 kutatási tervet ítélt támogatásra érdemesnek. Az ’A’-alprogram keretében négy év alatt összesen 6,4 milliárd forint (21,33 millió €) áll az agykutatás rendelkezésére.

A NAP ’B’-alprogramjának fő célja az „agyelszívás” (brain drain) visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. Rövid és középtávon a program a vezető magyar kutatók hazatérését és beilleszkedését, illetve legkiválóbb fiatal kutatóink itthon tartását hivatott szolgálni, induló támogatás és optimális kutatási feltételek biztosításával. Hosszú távú célunk a kutatói mobilitás elősegítése és külföldi kutatók bevonása a hazai kutatómunkába, akár vezetőként is. A ‘B’ alprogram 2014 januárjában indul, és 5,6 milliárd forinttal (18,66 millió €) gazdálkodhat, amivel 15-30 újonnan alakuló kutatócsoport működtethető három-négy évig.

A NAP törekszik az akadémiai-egyetemi és klinikai kutatás és az egészségipari kutatás-fejlesztés közötti kapcsolat megerősítésére (i) a transzlációs kutatási programok számának növelésével, és (ii) az egyetemi, klinikai és gyógyszergyári kutatóhelyek közötti együttműködések támogatásával. Mindez találkozik az európai, így a hazai társadalmi szükségletekkel, elvárásokkal, és összhangban van az Európai Unió kutatási stratégiájával. Mindez növeli annak az esélyét, hogy kutatóinknak a jövőben sikerül további jelentős EU és más külföldi kutatási forrásokat elnyerniük, például a Horizon 2020 program révén, s így Magyarország még szervesebben integrálódik az európai kutatási térségbe. A NAP elősegítheti, hogy Hazánk kezdeményező szerepet vállaljon egy agykutatásra alapozódó bioinnovációs tematikájú „Knowledge and Innovation Community” (KIC) megszervezésében, amelynek révén a felfedezések egyaránt hasznosíthatók a felsőoktatásban, a kutatásban és az üzleti világban, optimalizálva ezek kölcsönhatásait.

A Program törekszik a közvélemény figyelmének felkeltésére és – a korszerű ismeretek elérhetővé tételével – a közműveltség növelésére is. A NAP fő üzenete, hogy Magyarországnak és az európai országoknak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az agyműködés és az agyi működési zavarok feltárására irányuló kutatás kiemelt helyet kapjon a társadalmi célok között.