„A mi kutatócsoportunk alapvetően ideghálózatok működésével foglalkozik. Elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy hogyan történik a félelmi memórianyomok feldolgozása a központi idegrendszerben – mondja Hájos Norbert, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lendület Hálózat-Idegélettan Kutatócsoport vezetője. – Jó példa erre az idegi feldolgozásra az, hogy ha megyünk az utcán, és egyszer csak előttünk leesik egy cserép virág az egyik erkélyről, akkor egyetlenegy ilyen tapasztalat után megtanuljuk, hogy azon az útszakaszon jobban kell figyelnünk, mert balesetet szenvedhetünk. Vagyis azonnal megtanultuk, hogy a baleset helyszíne potenciális veszélyforrást rejt.”

A Pécsi Tudományegyetem arról tájékoztatta a tudós tisztelőit, hogy Prof. Dr. Ábrahám István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára, az idegtudományok nemzetközi hírű kutatója életének 54. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

Felfedeztek, és szabadalmaztattak egy molekulát, amely jelenleg Fázis 1 klinikai tesztelés előtti engedélyezés alatt áll. Egyrészt közvetlenül a TRPA1 ioncsatornát gátolja. Másrészt olyan enzimet is gátol, amely az ioncsatornát aktiváló termékek keletkezéséért felelős. Vagyis a hatóanyag direkt és indirekt módon is gátolja az TRPA1 receptor működését, és ezáltal a fájdalomérzetet.

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Farmakológiai és Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontban működő, Nemzeti Agykutatási Program 2.0 által támogatott Krónikus Fájdalom Kutatócsoport elsősorban a hosszan tartó fájdalomállapotok hátterében álló mechanizmusokat igyekszik feltérképezni, különös tekintettel a neuropátiás, tehát az idegkárosodás okozta fájdalom állapotokra. Mivel ezek terápiás kihívást jelentenek, farmakológiai szempontból fontos területek, vallja Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.

Az epilepsziát, a demenciát és a skizofréniát is kutatják a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumában tárolt agyszövetminták segítségével. Minthogy ezek kivételére és tartósítására a halált követően csak rövid idő áll rendelkezésre, számos szakma elhivatott képviselőinek áldozatos és gyors munkájára van szükség, hogy a vállalkozás sikerrel járjon.

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumát a Nemzeti Agykutatási Program segítségével sikerült létrehozni. A laboratórium célja, hogy egészséges és kóros emberi agyszövetek elraktározásával és vizsgálatával felderítsék az idegi az idegi betegségek anatómiai hátterét

A modern idegtudományi vizsgálóeljárások segítségével ma már lehetőségük van a kutatóknak arra, hogy egyszerre sok idegsejt, egész neuronpopulációk aktivitását figyeljék meg. Ezek vizsgálatához azonban teljesen más megközelítés szükséges, mintha csak egy idegsejtet vizsgálnánk, mondja Orbán Gergő, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok Osztálya Komputációs Rendszerszintű Idegtudományi Csoport vezetője. A kutatócsoport például gépi tanulásos módszereket is használ az idegsejtek populációszintű vizsgálatához. 

Az idegsejtek hosszú nyúlványai, pontosabban azok kötegei alkotják az idegeket. Az idegrendszer megfelelő működése szempontjából ezért elengedhetetlen, hogy fejlődésük során a megfelelő útvonalon „nőjenek végig”, és rajtuk keresztül minden körülmények között biztosított legyen a zavartalan anyagforgalom. Ennek molekulárisbiológiai mechanizmusait csak most kezdjük megérteni.

Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetben, Mihály József fejlődésgenetikus, neurobiológus vezetésével működő Axon Növekedés és Regeneráció Kutatócsoport a neurobiológián belül fejlődés-neurobiológiával foglalkozik. Mihály József immár több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a fejlődésbiológiában. A magyarországi idegtudományi kutatócsoportok között különlegessé teszi ezt a csoportot az, hogy az ő modellorganizmusuk az ecetmuslica.