A pszichózisok testi markerei a tünetmentes rokonokon is kimutathatók
A Pécsi Tudományegyetem működő, Nemzeti Agykutatási Program által támogatott Pszichózis Kutatócsoport az első négyéves ciklusában a szkizofréniát, a második ciklusban pedig a bipoláris zavart kutatta. A kutatásaik legfőképpen e betegségek kóreredetére irányultak: a kórképek genetikai hátterét vizsgálták, illetve olyan biológiai és kognitív pszichológiai markereket (jelzéseket) kerestek, amelyek közelebb vihetik a kutatókat e betegségek kialakulásának megértéséhez.
Hogyan tanul meg az agy félni?
„A mi kutatócsoportunk alapvetően ideghálózatok működésével foglalkozik. Elsősorban azt szeretnénk megtudni, hogy hogyan történik a félelmi memórianyomok feldolgozása a központi idegrendszerben – mondja Hájos Norbert, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lendület Hálózat-Idegélettan Kutatócsoport vezetője. – Jó példa erre az idegi feldolgozásra az, hogy ha megyünk az utcán, és egyszer csak előttünk leesik egy cserép virág az egyik erkélyről, akkor egyetlenegy ilyen tapasztalat után megtanuljuk, hogy azon az útszakaszon jobban kell figyelnünk, mert balesetet szenvedhetünk. Vagyis azonnal megtanultuk, hogy a baleset helyszíne potenciális veszélyforrást rejt.”
Elhunyt Ábrahám István professzor
A Pécsi Tudományegyetem arról tájékoztatta a tudós tisztelőit, hogy Prof. Dr. Ábrahám István, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára, az idegtudományok nemzetközi hírű kutatója életének 54. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
A magyar kutatók által vizsgált ioncsatorna megoldást jelenhet a neuropátiás fájdalomra
Felfedeztek, és szabadalmaztattak egy molekulát, amely jelenleg Fázis 1 klinikai tesztelés előtti engedélyezés alatt áll. Egyrészt közvetlenül a TRPA1 ioncsatornát gátolja. Másrészt olyan enzimet is gátol, amely az ioncsatornát aktiváló termékek keletkezéséért felelős. Vagyis a hatóanyag direkt és indirekt módon is gátolja az TRPA1 receptor működését, és ezáltal a fájdalomérzetet.
Magyar kutatók azonosították a félelmi emléknyom kialakításáért felelős agyi pályát
A budapesti Természettudományi Kutatóközpont (TTK) munkatársai azonosítottak egy olyan idegsejttípust, ami meghatározza félelem és félelmi emléknyom kialakulását. Kísérleti állatokban ezen sejtekből kiinduló agyi pályák célzott kikapcsolása képes volt megakadályozni a negatív memórianyomok kialakulását.
Kollégák, tanítványok Pléh Csabáról
Csibra Gergely és Kovács Ilona rövid kommentárjai a portrécikkhez.
Elnökjelölti portrék – Pléh Csaba
Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal.
Kollégák, tanítványok Freund Tamásról
Dénes Ádám és Acsády László rövid kommentárjai a portrécikkhez.
Elnökjelölti portrék – Freund Tamás
Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal.
Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal
A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.
Párosan szépek a tekervények!
Bár az MRI-berendezések belvilága meglehetősen klausztrofób, némi eltökéltséggel helyet szoríthatunk egy társnak. Az eredmény pedig akár agyműködésünk jobb megértése is lehet.
Miből lesz a felnőtt agy? Biológiai érés és tapasztalat a serdülők agykérgi és kognitív fejlődésében – Kovács Ilona akadémiai székfoglaló előadása
Aki épp nem nevel otthon kamaszkorú gyereket, vagy nem tanít 12–20 éves fiatalokat, hajlamos lehet azt gondolni, hogy a serdülő agy már körülbelül olyan lehet, mint a felnőtt agy, csak talán kicsit „kevesebb kilométer” van még benne. Ezt a mítoszt cáfolja a Kovács Ilona vezetésével működő MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport legújabb kutatása.
Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research
Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg. Az akadémikus magyar tudomány kategóriában elnyerte az idei Prima Primissima díjat is.
Negatív tapasztalatok feldolgozása – Nyiri Gábor kutatócsoportja eredményének sajtóvisszhangja
Nyiri Gábor kutatócsoportjának új eredménye – igen fiatal munkatársak elsőszerzőségével – nagy sikert aratott a magyar médiában. Összefoglalónk a fontosabb megjelenésekről.
