A neurodegeneratív betegségekre a mitokondriális gének is hatást gyakorolnak
A neurodegeneratív betegségekre egyszerre hat a genetikai háttér és hatnak a külső környezeti ingerek is. A hajlamosító génvariánsok megléte sokkal veszélyeztetettebbé tesz egyes embereket, mint másokat, ezért is fontos minél jobban megismernünk a különböző gének szerepét a neurodegeneratív kórképek kialakulásában. E gének némelyik a mitokondriumban szerepet játszó fehérjéket kódol, és ott a sejtanyagcsere rendellenes működése váltja ki végső soron az idegi degenerációt. Ezeket kutatja a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport, amelynek vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral beszélgettünk.
A krónikus fájdalom idegi mechanizmusait kell feltárnunk a hatékony terápiához
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Farmakológiai és Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében, illetve a Szentágothai János Kutatóközpontban működő, Nemzeti Agykutatási Program 2.0 által támogatott Krónikus Fájdalom Kutatócsoport elsősorban a hosszan tartó fájdalomállapotok hátterében álló mechanizmusokat igyekszik feltérképezni, különös tekintettel a neuropátiás, tehát az idegkárosodás okozta fájdalom állapotokra. Mivel ezek terápiás kihívást jelentenek, farmakológiai szempontból fontos területek, vallja Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.
Rengeteg ember együttműködése kell a kutatásra alkalmas agyszövet eltárolásához
Az epilepsziát, a demenciát és a skizofréniát is kutatják a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumában tárolt agyszövetminták segítségével. Minthogy ezek kivételére és tartósítására a halált követően csak rövid idő áll rendelkezésre, számos szakma elhivatott képviselőinek áldozatos és gyors munkájára van szükség, hogy a vállalkozás sikerrel járjon.
Ma meglepően kevés neurális betegséget vizsgálnak emberi agyban
Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumát a Nemzeti Agykutatási Program segítségével sikerült létrehozni. A laboratórium célja, hogy egészséges és kóros emberi agyszövetek elraktározásával és vizsgálatával felderítsék az idegi az idegi betegségek anatómiai hátterét
Új kapcsolat az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – sajtóvisszhang
Újabb Science-cikk a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet műhelyéből. Összefoglalónk a fontosabb megjelenésekről.
Legyőzhető-e a szkizofrénia? Egy új magyar gyógyszer története
Greiner István tudományünnepi előadásban a szkizofréniáról, és a kezelésére teljes egészében Magyarországon kifejlesztett új gyógyszerről beszélt.
Élet a pixelek mögött: mesterséges intelligencia a rákkutatásban és biológiában
Horváth Péter előadásában áttekintést ad a nagy léptékű fénymikroszkópos kísérletek egysejtszintű feldolgozásának számítástechnikai lépéseiről.
Magyar kutatók fedeztek fel a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket az agyban
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.
Az agy feltérképezése – a spagetti-küldetés
Az agy gigantikus kapcsolati hálózatának leírása önmagában is elképesztő adatmennyiségek kezelését igényli. Idegtudomány, mesterséges intelligencia és csúcstechnológiás mikroszkópia – e tudományterületek mindegyikének fejlődésére szükség van ahhoz, hogy megoldjuk az emberiség eddigi legnagyobb “térképészeti” feladatát. Erről szólunk az összeállítás második részében.
Az agy feltérképezése – egy százmilliárdos vállalkozás története
Agyunk idegsejthálózatának pontos leírása ma még elképzelhetetlen nagyságú feladat, azonban már a korai eredmények is rengeteg izgalmat tartogatnak. A Nature Outlook összeállítása nyomán áttekintjük, hol is tartunk jelenleg, és milyen lépések vezettek idáig.
A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása
Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja.
Szentágothai Jánosra emlékeztek az Akadémián
Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.
A tudat nyomában – a beavatkozás lehetőségei
Mire jó az elméleten túl, ha jobban megismerjük a tudatot? Képesek leszünk reménytelennek tűnő helyzetekben “előcsalogatni”? Vagy éppen háttérbe szorítani, amikor erre van szükség? Ezekről a témákról szól a Nature összeállításának második része.
A tudat nyomában – mit is keresünk valójában?
Tudjuk-e merre tanyázik a tudat az agyban? Hol húzódik a határ a tudatos és a tudattalan agyműködés között? És mire volna használható ez a tudás a filozófiai kérdések megválaszolásán túl? A Nature összeállításában e kérdéseknek eredt nyomába.
