Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Kollégák, tanítványok Freund Tamásról
Dénes Ádám és Acsády László rövid kommentárjai a portrécikkhez.
Elnökjelölti portrék – Freund Tamás
Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal.
Az Agykutatás Napjai Budapesten márciusi rendezvénye a járványhelyzet miatt elmarad
A szervezők a rendezvényt egy jelenleg meg nem határozható időpontra elhalasztották.
Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal
A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.
Párosan szépek a tekervények!
Bár az MRI-berendezések belvilága meglehetősen klausztrofób, némi eltökéltséggel helyet szoríthatunk egy társnak. Az eredmény pedig akár agyműködésünk jobb megértése is lehet.
Miből lesz a felnőtt agy? Biológiai érés és tapasztalat a serdülők agykérgi és kognitív fejlődésében – Kovács Ilona akadémiai székfoglaló előadása
Aki épp nem nevel otthon kamaszkorú gyereket, vagy nem tanít 12–20 éves fiatalokat, hajlamos lehet azt gondolni, hogy a serdülő agy már körülbelül olyan lehet, mint a felnőtt agy, csak talán kicsit „kevesebb kilométer” van még benne. Ezt a mítoszt cáfolja a Kovács Ilona vezetésével működő MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport legújabb kutatása.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Élet a pixelek mögött: mesterséges intelligencia a rákkutatásban és biológiában
Horváth Péter előadásában áttekintést ad a nagy léptékű fénymikroszkópos kísérletek egysejtszintű feldolgozásának számítástechnikai lépéseiről.
Magyar kutatók új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – újabb Science-cikk a KOKI-ból
A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.
Magyar kutatók fedeztek fel a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket az agyban
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.
Az agy feltérképezése – a spagetti-küldetés
Az agy gigantikus kapcsolati hálózatának leírása önmagában is elképesztő adatmennyiségek kezelését igényli. Idegtudomány, mesterséges intelligencia és csúcstechnológiás mikroszkópia – e tudományterületek mindegyikének fejlődésére szükség van ahhoz, hogy megoldjuk az emberiség eddigi legnagyobb “térképészeti” feladatát. Erről szólunk az összeállítás második részében.
Az agy feltérképezése – egy százmilliárdos vállalkozás története
Agyunk idegsejthálózatának pontos leírása ma még elképzelhetetlen nagyságú feladat, azonban már a korai eredmények is rengeteg izgalmat tartogatnak. A Nature Outlook összeállítása nyomán áttekintjük, hol is tartunk jelenleg, és milyen lépések vezettek idáig.
A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása
Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja.
Szentágothai Jánosra emlékeztek az Akadémián
Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Kollégák, tanítványok Freund Tamásról
Dénes Ádám és Acsády László rövid kommentárjai a portrécikkhez.
Elnökjelölti portrék – Freund Tamás
Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal.
Az Agykutatás Napjai Budapesten márciusi rendezvénye a járványhelyzet miatt elmarad
A szervezők a rendezvényt egy jelenleg meg nem határozható időpontra elhalasztották.
Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal
A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.
Párosan szépek a tekervények!
Bár az MRI-berendezések belvilága meglehetősen klausztrofób, némi eltökéltséggel helyet szoríthatunk egy társnak. Az eredmény pedig akár agyműködésünk jobb megértése is lehet.
Miből lesz a felnőtt agy? Biológiai érés és tapasztalat a serdülők agykérgi és kognitív fejlődésében – Kovács Ilona akadémiai székfoglaló előadása
Aki épp nem nevel otthon kamaszkorú gyereket, vagy nem tanít 12–20 éves fiatalokat, hajlamos lehet azt gondolni, hogy a serdülő agy már körülbelül olyan lehet, mint a felnőtt agy, csak talán kicsit „kevesebb kilométer” van még benne. Ezt a mítoszt cáfolja a Kovács Ilona vezetésével működő MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport legújabb kutatása.
