Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – sajtóvisszhang
Éppen az ismertető megjelenése idején látott napvilágot több, az új koronavírus tüdőn kívül más szerveket is érintő hatásaival foglalkozó cikk is, így nem véletlen, hogy a magyar sajtóban is nagy érdeklődés mutatkozott Dénes Ádámék kutatása iránt.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – Freund Tamás kommentárja a KOKI részvételéről a kutatásban
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója a koronavírus agyi hatásainak kutatásáról és az MTA szerepéről beszélt a járvány elleni védekezésben.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek
A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.
Magyar kutatók azonosították a félelmi emléknyom kialakításáért felelős agyi pályát
A budapesti Természettudományi Kutatóközpont (TTK) munkatársai azonosítottak egy olyan idegsejttípust, ami meghatározza félelem és félelmi emléknyom kialakulását. Kísérleti állatokban ezen sejtekből kiinduló agyi pályák célzott kikapcsolása képes volt megakadályozni a negatív memórianyomok kialakulását.
Kollégák, tanítványok Pléh Csabáról
Csibra Gergely és Kovács Ilona rövid kommentárjai a portrécikkhez.
Elnökjelölti portrék – Pléh Csaba
Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Elektródfátyol a tekervényeken – ahol az agykutatás találkozik az anyagtudománnyal
A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.
Párosan szépek a tekervények!
Bár az MRI-berendezések belvilága meglehetősen klausztrofób, némi eltökéltséggel helyet szoríthatunk egy társnak. Az eredmény pedig akár agyműködésünk jobb megértése is lehet.
Miből lesz a felnőtt agy? Biológiai érés és tapasztalat a serdülők agykérgi és kognitív fejlődésében – Kovács Ilona akadémiai székfoglaló előadása
Aki épp nem nevel otthon kamaszkorú gyereket, vagy nem tanít 12–20 éves fiatalokat, hajlamos lehet azt gondolni, hogy a serdülő agy már körülbelül olyan lehet, mint a felnőtt agy, csak talán kicsit „kevesebb kilométer” van még benne. Ezt a mítoszt cáfolja a Kovács Ilona vezetésével működő MTA-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport legújabb kutatása.
Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research
Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg. Az akadémikus magyar tudomány kategóriában elnyerte az idei Prima Primissima díjat is.
Negatív tapasztalatok feldolgozása – Nyiri Gábor kutatócsoportja eredményének sajtóvisszhangja
Nyiri Gábor kutatócsoportjának új eredménye – igen fiatal munkatársak elsőszerzőségével – nagy sikert aratott a magyar médiában. Összefoglalónk a fontosabb megjelenésekről.
Új kapcsolat az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – sajtóvisszhang
Újabb Science-cikk a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet műhelyéből. Összefoglalónk a fontosabb megjelenésekről.
Legyőzhető-e a szkizofrénia? Egy új magyar gyógyszer története
Greiner István tudományünnepi előadásban a szkizofréniáról, és a kezelésére teljes egészében Magyarországon kifejlesztett új gyógyszerről beszélt.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – sajtóvisszhang
Éppen az ismertető megjelenése idején látott napvilágot több, az új koronavírus tüdőn kívül más szerveket is érintő hatásaival foglalkozó cikk is, így nem véletlen, hogy a magyar sajtóban is nagy érdeklődés mutatkozott Dénes Ádámék kutatása iránt.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – Freund Tamás kommentárja a KOKI részvételéről a kutatásban
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója a koronavírus agyi hatásainak kutatásáról és az MTA szerepéről beszélt a járvány elleni védekezésben.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek
A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek.
Magyar kutatók azonosították a félelmi emléknyom kialakításáért felelős agyi pályát
A budapesti Természettudományi Kutatóközpont (TTK) munkatársai azonosítottak egy olyan idegsejttípust, ami meghatározza félelem és félelmi emléknyom kialakulását. Kísérleti állatokban ezen sejtekből kiinduló agyi pályák célzott kikapcsolása képes volt megakadályozni a negatív memórianyomok kialakulását.
Kollégák, tanítványok Pléh Csabáról
Csibra Gergely és Kovács Ilona rövid kommentárjai a portrécikkhez.
Elnökjelölti portrék – Pléh Csaba
Az Akadémia 2020-as tisztújításán két olyan jelölt is indul az elnöki posztért, akik életüket az emberi gondolkodás, az agy működésének megértésére tették fel. Az szakmai életútjukat, tudományos műhelyeiket portrécikkekben mutatta be az MTA honlapja, melyeket most mi is megosztunk olvasóinkkal.
