Folytatjuk a Dobolyi Árpád, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport munkájának bemutatását. Fő témájuk az utódgondozás neurális háttere. A kutatócsoport-vezetővel beszélgettünk.
Az utódgondozás számos faj esetében elengedhetetlen a túléléshez. Viselkedéskutatási szempontból jól reprodukálható jelenség az emlősöknél, hiszen könnyű előidézni, könnyű vizsgálni. Másrészről viszont komplex viselkedésnek tekinthető, így akár modellként is szolgálhat még ennél is összetettebb szociális magatartásformáknak. Ez az oka annak, amiért a Dobolyi Árpád neurobiológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára által vezetett Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport elkezdett foglalkozni az utódgondozással, és főképp annak agyi mechanizmusaival.
Minthogy az eminentia mediana a vér-agy gáton kívül található, így fennáll a lehetősége annak, hogy olyan anyagokkal is befolyásoljuk a hormonális rendszer idegi szabályozását, amelyek nem jutnak be az agyba, így a várható mellékhatásaik is enyhébbek lehetnek, mint azoké a gyógyszereké, amelyek az idegsejtekre hatnak közvetlenül.
A Lendület Integratív Neuroendokrinológiai Kutatócsoport 2010-ben alakult a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben azzal a fő céllal, hogy jobban megértsék az energiaháztartás centrális szabályozó rendszereinek működését. Ezen belül is a pajzsmirigyhormon-homeosztázis kutatásaik egyik fő fókusza. A pajzsmirigyhormonok ugyanis nagyon jelentős szerepet játszanak az energia-háztartás szabályozásában.
Bár elektromos szinapszisok az idegrendszer más részein is előfordulnak, általában nem tartják a szerepüket túlzottan jelentősnek. A retinában azonban fontos szerepük lehet a számos dúcsejt szinkronizált kisülésének összehangolásában. A kutatócsoport munkatársai ugyanis eredményeik alapján úgy gondolják, hogy a látóérzet kialakításában a képet nemcsak egyenként kódolják az idegsejtek, hanem populációs mechanizmussal is.
A világon rengeteg ember szenved a láttássérültségtől. A legtöbben közülük látnak ugyan, de a látásuk nem tökéletes. Minthogy az ember legfontosabb érzékszerve a szem (egyes vizsgálatok szerint a külvilágból érkező és az agy által feldolgozott információ 80 százaléka a képi inger), a nagy arányú látásvesztés rendkívül súlyosan rontja az érintettek életminőségét.
Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre.
A pánikbetegség és a szorongás talán a leggyakoribb pszichés betegségek közé sorolhatók. Mindkét kórkép központjában az irracionális, kóros félelem áll, amelynek feltárhatók az agyi strukturális és fiziológiai okai. Csak akkor remélhetjük, hogy hatékony oki (nem csupán a tüneteket enyhítő) terápiát találunk e kórképekre, ha megértjük agyműködésbeli mozgatórugóikat.
Az idén is megrendezik az Agykutatás hete rendezvénysorozatot, de a járványra tekintettel idén csak online követhetők az előadások.
A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.
