A nagy mocsári csiga és a balatoni gyógyszerszennyeződés
A Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa vezette BLKI_NAP Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport szinte az egyetlen olyan, a Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatócsoport, amely nem gerincesekkel foglalkozik. Az ő puhatestű modellállatuk a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis). E csiga számos idegélettani és környezettoxikológiai kérdést megválaszoló kutatáshoz is ideális modellrendszert kínál.
Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal
A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak.
Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében
Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.
Az Agykutatás Napjai Budapesten márciusi rendezvénye a járványhelyzet miatt elmarad
A szervezők a rendezvényt egy jelenleg meg nem határozható időpontra elhalasztották.
A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói
Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez. A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatta.
Portréfilm az Agy-díjas Buzsáki Györgyről
A világhírű agykutató munkásságával foglalkozik a köztelevízió Amerikában jártunk - Mestersége címere... A világhírű magyarok című műsor első epizódja.
Alzheimer-kór és epilepszia – egy kapcsolat nyomában
Az Alzheimer-kórban fontos szerepet játszó béta-amiloid mennyisége epilepsziás rohamoknál is megnövekedik a hippokampuszban. A két betegség közti kapcsolat feltárása akár a demencia új terápiás lehetőségei felé is elvezethet.
Segítség a túlsó féltekéről
A fiatal agy meglepő alkalmazkodóképességéről tanúskodik egy nemrég megjelent tanulmány.
Ukrajna legnézettebb tévécsatornája is beszámolt a robottal segített agyműtétről
Az "Ukrajna" nevű televíziócsatorna beszámolójában megszólal a műtétet vezető Erőss Loránd és OberFrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatója.
Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét
Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.
“Hurrá, agydaganatom van!” – interjú Szabadics Jánossal az Indexen
Az Európai Kutatási Tanács kétmillió eurós ösztöndíját nemrég elnyert agykutató munkájáról és az alapkutatás fontosságáról beszélt – az alapkutatáséról, mely nélkül talán ma nem is volna életben.
Tesztelés a tudás anyja
Mit tegyünk, ha szeretnénk, hogy tudásunk a vizsga után is megmaradjon? Érdemes-e színessel kihúzni a legfontosabb állításokat a jegyzeteinkben? És segíthet-e mindez idősödő rokonunkon, akinek mind gyakrabban kihagy az emlékezete? Racsmány Mihály és az MTA-BME Nemzeti Agykutatási Program (NAP) kutatócsoportjának munkája segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.
“Nem lehet biztonsági tartalékok nélkül gyógyítani” – interjú Erőss Loránddal
A robottal segített agyműtét komoly sajtóvisszhangot kapott, a műtétet vezető idegsebész, Erőss Loránd több médiumnak is nyilatkozott. Az első hullámok lecsengése után, július 12-én jelent meg vele egy mélyebb interjú a portfolio.hu-n, melyben beszél a magyar agykutatásról, a Nemzeti Agykutatási Program szerepéről, a lehetséges egészségügyi befektetőkről, az orvosutánpótlásról, és természetesen magáról a műtétről.
Migrén, rágódás, fájdalom — pszichológiai kutatásokat is támogat a NAP
A Magyar Pszichológiai Társaság éves nagygyűlésén négy olyan előadás, illetve poszter is szerepelt, melyek részben a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával jöhettek létre.
