Segítség a túlsó féltekéről

2018-08-29T14:41:37+00:00

A fiatal agy meglepő alkalmazkodóképességéről tanúskodik egy nemrég megjelent tanulmány.

Számos orvosi eset bizonyítja  az emberi agy rendkívüli képességét arra, hogy egy sérülést követően”újrahuzalozza” magát – ilyenkor a sérült rész funkcióit más területek veszik át. Ennek az agyi plaszticitásnak egy újabb, meglehetősen szélsőséges példájáról számolt be a Cell Reports nevű folyóirat.

Egy  négyéves kisfiúnál epilepsziás rohamok jelentkeztek egy ún. alacsony grádusú daganat következtében, és e rohamok nem voltak kezelhetőek semmilyen ismert módszerrel. Végső mentsvárként a fiú orvosai jobb agyféltekéjében a nyakszirtlebeny teljes és a halántéklebeny részleges eltávolítása mellett döntöttek. Az eredményt a címlapképen látható MRI-felvételek mutatják – felül a műtét előtti, alul a műtét utáni állapot látható.

A kutatók a műtét után három éven át vizsgálták a fiú látásának változását, hiszen az eltávolított agyterület alapvető szerepet játszik a látásban és a látott információk feldolgozásában. Mivel a szemből érkező információk elsődleges feldolgozása a mindkét féltekén ezen az agyterületen történik, a műtét hatására a fiú bal oldali látótere teljesen kiesett. Ez várható is volt, hiszen a retinákból érkező ingerületek pályái részben átkereszteződnek úgy, hogy a bal oldali látótér információi a jobb agyféltekébe, a jobb oldali látótér információi pedig a bal féltekébe kerülnek. E téren három év alatt nem tapasztaltak változást a kutatók, hiába volt ép mindkét szem és retina: a bal oldali látótérből érkező  ingerületekből nem keletkezett látásélmény.

A meglepetés akkor érte a kutatókat, amikor a megmaradt látótér információinak feldolgozását vizsgálták. A magasabb rendű információfeldolgozás feladatait ugyanis elosztják egymás között az agyféltekék, és egy egészséges emberben jobbára éppen az eltávolított agyterület részei felelnek az arcok és a tárgyak felismeréséért. Ennek alapján minden esély megvolt arra, hogy ezek a képességek súlyos károsodást szenvedjenek – a fiú azonban három év elteltével minden téren korának megfelelő képességeket mutatott.

Az agyterületek aktivitását jelző  funkcionális MRI-felvételek rávilágítottak a magyarázatra: a bal agyfélteke egyes területei egyszerűen átvették ezeket a funkciókat. Az agyi plaszticitás az életkor előrehaladtával csökken, így minden bizonnyal nagy szerepet játszott e funkciók megtartásában, hogy a műtétet egy még fejlődésben levő agyon hajtották végre.

Ahogy kísérletben résztvevő az egyik kutató – Marlene Behrmann, a Carnegie Mellon Egyetemről – mondta a New Scientist cikkében, “kezdetben egyfajta tolakodást figyeltünk meg a bal agyféltekében a szavak és a tárgyak felismeréséért felelős területek között, végül azonban beállt az új rend”.

Hasonló meglepő agyi plaszticitásról tanúskodik egy korábbi eset, amikor egy 24 éves, mindössze enyhe neurológiai tüneteket mutató nőről kiderült, hogy a teljes kisagya hiányzik.

A teljes szakcikk elérhető a Cell Reports honlapján, ide kattintva.

A címlapkép forrása Liu et al. in Cell Reports