“Nem lehet biztonsági tartalékok nélkül gyógyítani” – interjú Erőss Loránddal

2018-10-07T06:18:11+00:00

A robottal segített agyműtét komoly sajtóvisszhangot kapott, a műtétet vezető idegsebész, Erőss Loránd több médiumnak is nyilatkozott. Az első hullámok lecsengése után, július 12-én jelent meg vele egy mélyebb interjú a portfolio.hu-n, melyben beszél a magyar agykutatásról, a Nemzeti Agykutatási Program szerepéről, a lehetséges egészségügyi befektetőkről, az orvosutánpótlásról, és természetesen magáról a műtétről.

Az idegrendszeri kutatások szerepének felértékelődéséről, a nagy agykutatási programok motivációjáról:

“Az idegrendszer kutatása azért vált annyira elsőrangúvá mindenhol a világon, mert a költségek, amelyeket az idegrendszeri betegségekre fordítunk, kimagaslóak. A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint Európa 2010-ben 800 milliárd eurót költött a betegség kezelésére, ami több, mint az onkológiai és a kardiológiai betegségek esetében összesen.”

E kutatások legfontosabb magyarországi csomópontja a Nemzeti Agykutatási Program, mely megteremtette az áprilisi, robottal segített műtét megvalósulásának alapjait:

“A Nemzeti Agykutatási Programnak köszönhető, hogy a transzlációs kutatás ott tart ma Magyarországon, hogy egy új Nemzeti versenyképességi és kiválósági program pályázatba a ROSA robotot is beépíthettük. A 12 milliárdos NAP-ból 600 millió forintos jutott az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe a 2014-2017-es periódusban. Ezt követően olyan potens partnerek vettek már körül minket, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információ Technológiai Kara vagy az MTA TTK mellett, mint az idegtudománnyal foglalkozó Femtonics Kft. Velük közösen a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programban kiírt pályázatot nyertünk el, és ebbe emeltük be a ROSA-t. Mindezt azonban egy hosszú alapozás előzte meg a klinikumban és a tudományban egyaránt, melyek révén az eszköz igénnyé vált és a napi gyakorlatban is használhatóvá lett. Mert bárhová le lehet helyezni egy ilyen robotot, az a kérdés, hogy mennyire tudják kihasználni. Nagyon komoly műhelymunkára van szükség, hogy egy ilyen robot a gyakorlatban is ki legyen használva. Itt epileptológusok, neuropszichológusok, pszichológusok, elektrofiziológusok, idegsebészek, kutatók együtt dolgoznak hétről hétre, így születnek meg azok az ötletek, amelyekkel azután egy ilyen robot hasznos tagja lehet a csapatnak.”

Később, amikor a szakemberhiányról kérdezik, hozzáteszi:

“A Nemzeti Agykutatási Program haza tudott hozni külföldről nagyon jó szakembereket, ők idegtudományi műhelyeket, laborokat hoztak létre. Ezen a területen nem látok annyi gondot, mint a betegellátás területén.”

Az új, robottal segített műtéti eljárás potenciálisan akár több ezer beteg gyógyításában is alkalmazható itthon, hiszen, amint Erőss mondja, “Magyarországon is él legalább 60 ezer epilepsziás, 20-30 ezer Parkinson-kóros beteg, és biztos, hogy legalább 3-4 ezer gyógyszerrezisztens epilepsziás, akiknél bármilyen gyógyszert használunk, továbbra is rohamoktól szenvednek”.

A teljes interjú elolvasható a portfolio.hu oldalán, ide kattintva.

A címlapkép forrása agykutatas.hu/Kádár Viktor