Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Hogyan emlékszik az egér az Y-labirintusra?
Nemrégiben írtunk a Varga Csaba neurobiológus vezette Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok kutatócsoport munkájáról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet Szentágothai Kutatóközpontjában folytatnak. A csoport az entorhinális kéreggel és a hippokampusszal kialakított kapcsolataival foglakozik. Néhány héttel ezelőtt a kutatócsoport munkatársai a Nature kiadói csoporthoz tartozó Communications Biology folyóiratban közölték egyik legújabb tanulmányukat. A cikk az entorhinális kéreg szomatosztatint expresszáló GABA-erg interneuronjairól szólt, amelyek gátolják a mélyebben fekvő agykérgi rétegek piramissejtjeit. A vezető kutatóval beszélgettünk a felfedezésről.
Az entorhinális kéreg memóriát rejtő titkai
Hogyan emlékezünk? Az emléknyomok kialakulásában milyen szerepe van a hippokampusznak, és milyen feladatok hárulnak a vele szoros kapcsolatban álló, belső kérgi területnek, az entorhinális kéregnek? A Pécsi Tudományegyetem egyik kutatócsoportja ezt kutatja, és eredményeik nemcsak az emléknyomok kezelésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, de hosszú távon akár az epilepsziát okozó folyamatok befolyásához is közelebb kerülhetünk általuk.
A stressz hatása az agyra és a bélbaktériumokra
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére.
Magyar kutatók felfedezései módosíthatják az általános agyi információfeldolgozásról meglévő eddigi eredményeinket
Azok a viselkedési reakciók, amelyek mozgatórugói között erős érzelmi töltetet találunk, az amygdala (vagy mandulamag) közreműködésével alakulnak ki. Az amygdalának is szüksége van az állat éberségéről szóló információkra, és ezt a bemenetet a talamusz középső részének egy genetikai módszerekkel meglehetősen jól elkülöníthető sejtcsoportja szolgáltatja az amygdala számára – mutatták ki korábban Mátyás Ferenc és munkatársai.
A kéregből a talamuszba vezető pályák nemcsak az alvási állapot kialakításában, de az epilepsziában is szerepet játszhatnak
Noha az agykéreg a magasabb rendű agyműködés fő színhelye, hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy a bemenő információi előszűrésen essenek át. A kéreg felé tartó ingerületek fő átkapcsoló központja a talamusz, amely így fontos szerepet játszik számos kognitív funkciókban, így a szelektív figyelemben is. A Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében működő Alvási Oszcillációk Kutatócsoport munkatársai azt vizsgálják a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 keretében, hogy maga az agykéreg milyen visszacsatolást küld a talamusz felé, amellyel szabályozza az utóbbi előszűrő aktivitását.
FMRI-vel az időskori kognitívképesség-hanyatlás jobb megértéséért
A Vidnyánszky Zoltán vezette Agyi Képalkotó Központ hat évvel ezelőtt alakult a Természettudományi Kutatóközpontban azzal a céllal, hogy a Központban 2015-ben beüzemelt MR-készülék gazdája és üzemeltetője legyen. A szkenner beszerzését a Nemzeti Agykutatási Program és a Magyar Tudományos Akadémia közös támogatása tette lehetővé. Ez az MR-gép a NAP alapinfrastruktúrájának része, így az Agyi Képalkotó Központ számos olyan NAP-kutatásnak szolgáltat kutatási infrastruktúrát, amely a mágneses rezonancián alapuló képalkotást (MRI-t) hasznosítja.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Acsády László a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 eddigi KOKI-eredményeiről
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese, Acsády László annak alkalmából nyilatkozott, hogy a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 félidejéhez érkezett. A KOKI kutatócsoportjai a legkülönfélébb neuronális betegségek agyműködési hátterét kutatják.
Magyar agykutatók fedezték fel a fejlődő agyat védő sejthalált
Katona István kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben évek [...]
Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal
A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak.
Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében
Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.
Két új, a demencia kialakulásában érintett idegsejttípust különítettek el magyar kutatók
Hangya Balázs és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Lendület-kutatócsoportja meglepő eredményre jutott a figyelem, a tanulás és az éberség szabályozásának kulcsfontosságú idegsejtjeinek működésével kapcsolatban. Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és kezelésében.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – sajtóvisszhang
Éppen az ismertető megjelenése idején látott napvilágot több, az új koronavírus tüdőn kívül más szerveket is érintő hatásaival foglalkozó cikk is, így nem véletlen, hogy a magyar sajtóban is nagy érdeklődés mutatkozott Dénes Ádámék kutatása iránt.
Mit tesz a koronavírus az aggyal? – Freund Tamás kommentárja a KOKI részvételéről a kutatásban
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója a koronavírus agyi hatásainak kutatásáról és az MTA szerepéről beszélt a járvány elleni védekezésben.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Hogyan emlékszik az egér az Y-labirintusra?
Nemrégiben írtunk a Varga Csaba neurobiológus vezette Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok kutatócsoport munkájáról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet Szentágothai Kutatóközpontjában folytatnak. A csoport az entorhinális kéreggel és a hippokampusszal kialakított kapcsolataival foglakozik. Néhány héttel ezelőtt a kutatócsoport munkatársai a Nature kiadói csoporthoz tartozó Communications Biology folyóiratban közölték egyik legújabb tanulmányukat. A cikk az entorhinális kéreg szomatosztatint expresszáló GABA-erg interneuronjairól szólt, amelyek gátolják a mélyebben fekvő agykérgi rétegek piramissejtjeit. A vezető kutatóval beszélgettünk a felfedezésről.
Az entorhinális kéreg memóriát rejtő titkai
Hogyan emlékezünk? Az emléknyomok kialakulásában milyen szerepe van a hippokampusznak, és milyen feladatok hárulnak a vele szoros kapcsolatban álló, belső kérgi területnek, az entorhinális kéregnek? A Pécsi Tudományegyetem egyik kutatócsoportja ezt kutatja, és eredményeik nemcsak az emléknyomok kezelésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, de hosszú távon akár az epilepsziát okozó folyamatok befolyásához is közelebb kerülhetünk általuk.
A stressz hatása az agyra és a bélbaktériumokra
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére.
Magyar kutatók felfedezései módosíthatják az általános agyi információfeldolgozásról meglévő eddigi eredményeinket
Azok a viselkedési reakciók, amelyek mozgatórugói között erős érzelmi töltetet találunk, az amygdala (vagy mandulamag) közreműködésével alakulnak ki. Az amygdalának is szüksége van az állat éberségéről szóló információkra, és ezt a bemenetet a talamusz középső részének egy genetikai módszerekkel meglehetősen jól elkülöníthető sejtcsoportja szolgáltatja az amygdala számára – mutatták ki korábban Mátyás Ferenc és munkatársai.
A kéregből a talamuszba vezető pályák nemcsak az alvási állapot kialakításában, de az epilepsziában is szerepet játszhatnak
Noha az agykéreg a magasabb rendű agyműködés fő színhelye, hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy a bemenő információi előszűrésen essenek át. A kéreg felé tartó ingerületek fő átkapcsoló központja a talamusz, amely így fontos szerepet játszik számos kognitív funkciókban, így a szelektív figyelemben is. A Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében működő Alvási Oszcillációk Kutatócsoport munkatársai azt vizsgálják a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 keretében, hogy maga az agykéreg milyen visszacsatolást küld a talamusz felé, amellyel szabályozza az utóbbi előszűrő aktivitását.
FMRI-vel az időskori kognitívképesség-hanyatlás jobb megértéséért
A Vidnyánszky Zoltán vezette Agyi Képalkotó Központ hat évvel ezelőtt alakult a Természettudományi Kutatóközpontban azzal a céllal, hogy a Központban 2015-ben beüzemelt MR-készülék gazdája és üzemeltetője legyen. A szkenner beszerzését a Nemzeti Agykutatási Program és a Magyar Tudományos Akadémia közös támogatása tette lehetővé. Ez az MR-gép a NAP alapinfrastruktúrájának része, így az Agyi Képalkotó Központ számos olyan NAP-kutatásnak szolgáltat kutatási infrastruktúrát, amely a mágneses rezonancián alapuló képalkotást (MRI-t) hasznosítja.
