Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Agykutatás hete – idén virtuálisan március 18-19-én
Az idén is megrendezik az Agykutatás hete rendezvénysorozatot, de a járványra tekintettel idén csak online követhetők az előadások.
Az axon beépített navigációs rendszerrel rendelkezik, folyamatosan letapogatja környezetét
Az idegsejtek hosszú nyúlványai, pontosabban azok kötegei alkotják az idegeket. Az idegrendszer megfelelő működése szempontjából ezért elengedhetetlen, hogy fejlődésük során a megfelelő útvonalon „nőjenek végig”, és rajtuk keresztül minden körülmények között biztosított legyen a zavartalan anyagforgalom. Ennek molekulárisbiológiai mechanizmusait csak most kezdjük megérteni.
Az idegsejtekben a sejtváznak abszolút kitüntetett szerepe van
Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetben, Mihály József fejlődésgenetikus, neurobiológus vezetésével működő Axon Növekedés és Regeneráció Kutatócsoport a neurobiológián belül fejlődés-neurobiológiával foglalkozik. Mihály József immár több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a fejlődésbiológiában. A magyarországi idegtudományi kutatócsoportok között különlegessé teszi ezt a csoportot az, hogy az ő modellorganizmusuk az ecetmuslica.
Fenyegetettségre reagáló idegsejtcsoportot találtak az agyban
A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.
A szülés körüli negatív hatások okozzák az autizmust?
Egy elmélet szerint a születés idején a babát ért negatív környezeti hatások is hajlamosítanak az autizmus kialakulására. E hatásokat vizsgálja Sperlágh Beáta és Mikics Éva kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpontban, egérmodellen.
Sok neurológiai betegség hátterében gyulladások állnak
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportja főként az idegrendszeri gyulladásos folyamatokat, illetve ezek neurológiai betegségek kialakulásában játszott szerepét vizsgálja. Ezen belül is az érdekli a kutatókat, hogy hogyan lehetne olyan új, terápiás célpontokat azonosítani, amelyek révén megelőzhetővé vagy jobban kezelhetővé válnának a gyakori idegrendszeri betegségek. A kutatócsoport vezetőjével, Dénes Ádámmal beszélgettünk.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Hogyan emlékszik az egér az Y-labirintusra?
Nemrégiben írtunk a Varga Csaba neurobiológus vezette Entorhinális Kérgi Neuronhálózatok kutatócsoport munkájáról, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézet Szentágothai Kutatóközpontjában folytatnak. A csoport az entorhinális kéreggel és a hippokampusszal kialakított kapcsolataival foglakozik. Néhány héttel ezelőtt a kutatócsoport munkatársai a Nature kiadói csoporthoz tartozó Communications Biology folyóiratban közölték egyik legújabb tanulmányukat. A cikk az entorhinális kéreg szomatosztatint expresszáló GABA-erg interneuronjairól szólt, amelyek gátolják a mélyebben fekvő agykérgi rétegek piramissejtjeit. A vezető kutatóval beszélgettünk a felfedezésről.
Az entorhinális kéreg memóriát rejtő titkai
Hogyan emlékezünk? Az emléknyomok kialakulásában milyen szerepe van a hippokampusznak, és milyen feladatok hárulnak a vele szoros kapcsolatban álló, belső kérgi területnek, az entorhinális kéregnek? A Pécsi Tudományegyetem egyik kutatócsoportja ezt kutatja, és eredményeik nemcsak az emléknyomok kezelésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, de hosszú távon akár az epilepsziát okozó folyamatok befolyásához is közelebb kerülhetünk általuk.
A stressz hatása az agyra és a bélbaktériumokra
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére.
Magyar kutatók felfedezései módosíthatják az általános agyi információfeldolgozásról meglévő eddigi eredményeinket
Azok a viselkedési reakciók, amelyek mozgatórugói között erős érzelmi töltetet találunk, az amygdala (vagy mandulamag) közreműködésével alakulnak ki. Az amygdalának is szüksége van az állat éberségéről szóló információkra, és ezt a bemenetet a talamusz középső részének egy genetikai módszerekkel meglehetősen jól elkülöníthető sejtcsoportja szolgáltatja az amygdala számára – mutatták ki korábban Mátyás Ferenc és munkatársai.
A kéregből a talamuszba vezető pályák nemcsak az alvási állapot kialakításában, de az epilepsziában is szerepet játszhatnak
Noha az agykéreg a magasabb rendű agyműködés fő színhelye, hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy a bemenő információi előszűrésen essenek át. A kéreg felé tartó ingerületek fő átkapcsoló központja a talamusz, amely így fontos szerepet játszik számos kognitív funkciókban, így a szelektív figyelemben is. A Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében működő Alvási Oszcillációk Kutatócsoport munkatársai azt vizsgálják a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 keretében, hogy maga az agykéreg milyen visszacsatolást küld a talamusz felé, amellyel szabályozza az utóbbi előszűrő aktivitását.
FMRI-vel az időskori kognitívképesség-hanyatlás jobb megértéséért
A Vidnyánszky Zoltán vezette Agyi Képalkotó Központ hat évvel ezelőtt alakult a Természettudományi Kutatóközpontban azzal a céllal, hogy a Központban 2015-ben beüzemelt MR-készülék gazdája és üzemeltetője legyen. A szkenner beszerzését a Nemzeti Agykutatási Program és a Magyar Tudományos Akadémia közös támogatása tette lehetővé. Ez az MR-gép a NAP alapinfrastruktúrájának része, így az Agyi Képalkotó Központ számos olyan NAP-kutatásnak szolgáltat kutatási infrastruktúrát, amely a mágneses rezonancián alapuló képalkotást (MRI-t) hasznosítja.
Világító pajzsmirigyhormon és a THAI egerek
A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 félidejénél járó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportjai az a szélesen értelmezett idegtudomány szinte minden ágát kutatják. Ebbe a neuroendikronológia, vagyis az ideg- és hormonrendszer szoros összefüggéseinek vizsgálata ugyanúgy beletartozik, mint az alapkutatás megannyi területén hasznosítható, fénykibocsátó szövetekkel rendelkező egerek létrehozása.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Agykutatás hete – idén virtuálisan március 18-19-én
Az idén is megrendezik az Agykutatás hete rendezvénysorozatot, de a járványra tekintettel idén csak online követhetők az előadások.
Az axon beépített navigációs rendszerrel rendelkezik, folyamatosan letapogatja környezetét
Az idegsejtek hosszú nyúlványai, pontosabban azok kötegei alkotják az idegeket. Az idegrendszer megfelelő működése szempontjából ezért elengedhetetlen, hogy fejlődésük során a megfelelő útvonalon „nőjenek végig”, és rajtuk keresztül minden körülmények között biztosított legyen a zavartalan anyagforgalom. Ennek molekulárisbiológiai mechanizmusait csak most kezdjük megérteni.
Az idegsejtekben a sejtváznak abszolút kitüntetett szerepe van
Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetben, Mihály József fejlődésgenetikus, neurobiológus vezetésével működő Axon Növekedés és Regeneráció Kutatócsoport a neurobiológián belül fejlődés-neurobiológiával foglalkozik. Mihály József immár több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a fejlődésbiológiában. A magyarországi idegtudományi kutatócsoportok között különlegessé teszi ezt a csoportot az, hogy az ő modellorganizmusuk az ecetmuslica.
Fenyegetettségre reagáló idegsejtcsoportot találtak az agyban
A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.
A szülés körüli negatív hatások okozzák az autizmust?
Egy elmélet szerint a születés idején a babát ért negatív környezeti hatások is hajlamosítanak az autizmus kialakulására. E hatásokat vizsgálja Sperlágh Beáta és Mikics Éva kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpontban, egérmodellen.
Sok neurológiai betegség hátterében gyulladások állnak
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportja főként az idegrendszeri gyulladásos folyamatokat, illetve ezek neurológiai betegségek kialakulásában játszott szerepét vizsgálja. Ezen belül is az érdekli a kutatókat, hogy hogyan lehetne olyan új, terápiás célpontokat azonosítani, amelyek révén megelőzhetővé vagy jobban kezelhetővé válnának a gyakori idegrendszeri betegségek. A kutatócsoport vezetőjével, Dénes Ádámmal beszélgettünk.
