Latest Publications
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Rengeteg ember együttműködése kell a kutatásra alkalmas agyszövet eltárolásához
Az epilepsziát, a demenciát és a skizofréniát is kutatják a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumában tárolt agyszövetminták segítségével. Minthogy ezek kivételére és tartósítására a halált követően csak rövid idő áll rendelkezésre, számos szakma elhivatott képviselőinek áldozatos és gyors munkájára van szükség, hogy a vállalkozás sikerrel járjon.
Ma meglepően kevés neurális betegséget vizsgálnak emberi agyban
Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumát a Nemzeti Agykutatási Program segítségével sikerült létrehozni. A laboratórium célja, hogy egészséges és kóros emberi agyszövetek elraktározásával és vizsgálatával felderítsék az idegi az idegi betegségek anatómiai hátterét
Új módszer a szinapszisok sokféleségét okozó fehérjék kutatására
Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre.
Kontextusfüggő reprezentációk az idegsejtek populációiban
A modern idegtudományi vizsgálóeljárások segítségével ma már lehetőségük van a kutatóknak arra, hogy egyszerre sok idegsejt, egész neuronpopulációk aktivitását figyeljék meg. Ezek vizsgálatához azonban teljesen más megközelítés szükséges, mintha csak egy idegsejtet vizsgálnánk, mondja Orbán Gergő, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok Osztálya Komputációs Rendszerszintű Idegtudományi Csoport vezetője. A kutatócsoport például gépi tanulásos módszereket is használ az idegsejtek populációszintű vizsgálatához.
Optogenetikával a pánikbetegség megértéséért
A pánikbetegség és a szorongás talán a leggyakoribb pszichés betegségek közé sorolhatók. Mindkét kórkép központjában az irracionális, kóros félelem áll, amelynek feltárhatók az agyi strukturális és fiziológiai okai. Csak akkor remélhetjük, hogy hatékony oki (nem csupán a tüneteket enyhítő) terápiát találunk e kórképekre, ha megértjük agyműködésbeli mozgatórugóikat.
Megtalálja és leméri az idegsejteket a mesterséges intelligencia
Az agykutatás nemcsak az idegrendszer alig belátható bonyolultsága miatt nehéz, de azért is, mert a mintákban csak sok évnyi gyakorlás után képesek a szakemberek megtalálni és a vizsgálóeszközökkel jó arányban eltalálni az idegsejteket. Ezt a fáradságos munkát vállalhatja át tőlük a Szegedi Biológiai Kutatóközpont - MTA Kiváló Kutatóhely munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk tudja vezetni a mintavevő pipettát is. A kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be a rendszert.
In The Press
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Megtalálja és leméri az idegsejteket a mesterséges intelligencia
Az agykutatás nemcsak az idegrendszer alig belátható bonyolultsága miatt nehéz, de azért is, mert a mintákban csak sok évnyi gyakorlás után képesek a szakemberek megtalálni és a vizsgálóeszközökkel jó arányban eltalálni az idegsejteket. Ezt a fáradságos munkát vállalhatja át tőlük a Szegedi Biológiai Kutatóközpont - MTA Kiváló Kutatóhely munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk tudja vezetni a mintavevő pipettát is. A kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be a rendszert.
Agykutatás hete – idén virtuálisan március 18-19-én
Az idén is megrendezik az Agykutatás hete rendezvénysorozatot, de a járványra tekintettel idén csak online követhetők az előadások.
Az axon beépített navigációs rendszerrel rendelkezik, folyamatosan letapogatja környezetét
Az idegsejtek hosszú nyúlványai, pontosabban azok kötegei alkotják az idegeket. Az idegrendszer megfelelő működése szempontjából ezért elengedhetetlen, hogy fejlődésük során a megfelelő útvonalon „nőjenek végig”, és rajtuk keresztül minden körülmények között biztosított legyen a zavartalan anyagforgalom. Ennek molekulárisbiológiai mechanizmusait csak most kezdjük megérteni.
Az idegsejtekben a sejtváznak abszolút kitüntetett szerepe van
Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetben, Mihály József fejlődésgenetikus, neurobiológus vezetésével működő Axon Növekedés és Regeneráció Kutatócsoport a neurobiológián belül fejlődés-neurobiológiával foglalkozik. Mihály József immár több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a fejlődésbiológiában. A magyarországi idegtudományi kutatócsoportok között különlegessé teszi ezt a csoportot az, hogy az ő modellorganizmusuk az ecetmuslica.
Fenyegetettségre reagáló idegsejtcsoportot találtak az agyban
A fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosítottak az agyban a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével. A Nemzeti Agykutatási Program keretében működő Kísérletes Neuromorfológiai és Fejlődésbiológiai Munkacsoport irányításával nemzetközi együttműködésben végzett kutatás eredményeiről az egyik legrangosabb nemzetközi szaklapban, a PNAS-ben számoltak be.
A szülés körüli negatív hatások okozzák az autizmust?
Egy elmélet szerint a születés idején a babát ért negatív környezeti hatások is hajlamosítanak az autizmus kialakulására. E hatásokat vizsgálja Sperlágh Beáta és Mikics Éva kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpontban, egérmodellen.
Sok neurológiai betegség hátterében gyulladások állnak
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportja főként az idegrendszeri gyulladásos folyamatokat, illetve ezek neurológiai betegségek kialakulásában játszott szerepét vizsgálja. Ezen belül is az érdekli a kutatókat, hogy hogyan lehetne olyan új, terápiás célpontokat azonosítani, amelyek révén megelőzhetővé vagy jobban kezelhetővé válnának a gyakori idegrendszeri betegségek. A kutatócsoport vezetőjével, Dénes Ádámmal beszélgettünk.
On-Going Research
Praesent lectus leo, convallis id neque nec, ultrices euismod nibh. Sed ac rhoncus quam. Fusce tristique tellus diam, vel porta eros iaculis vitae.
Rengeteg ember együttműködése kell a kutatásra alkalmas agyszövet eltárolásához
Az epilepsziát, a demenciát és a skizofréniát is kutatják a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumában tárolt agyszövetminták segítségével. Minthogy ezek kivételére és tartósítására a halált követően csak rövid idő áll rendelkezésre, számos szakma elhivatott képviselőinek áldozatos és gyors munkájára van szükség, hogy a vállalkozás sikerrel járjon.
Ma meglepően kevés neurális betegséget vizsgálnak emberi agyban
Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumát a Nemzeti Agykutatási Program segítségével sikerült létrehozni. A laboratórium célja, hogy egészséges és kóros emberi agyszövetek elraktározásával és vizsgálatával felderítsék az idegi az idegi betegségek anatómiai hátterét
Új módszer a szinapszisok sokféleségét okozó fehérjék kutatására
Nusser Zoltán, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet sejtes neurofiziológiai kutatócsoportjának vezetője immár a második ERC Advanced Grantje segítségével végez kutatásokat az idegsejtek közötti kapcsolatok (vagyis a szinapszisok) működése körülményeinek feltárása érdekében. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyik legértékesebb támogatási formáját kétszer lenyerni alig néhány kutatónak sikerült, csak a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtók lehetnek esélyesek erre.
Kontextusfüggő reprezentációk az idegsejtek populációiban
A modern idegtudományi vizsgálóeljárások segítségével ma már lehetőségük van a kutatóknak arra, hogy egyszerre sok idegsejt, egész neuronpopulációk aktivitását figyeljék meg. Ezek vizsgálatához azonban teljesen más megközelítés szükséges, mintha csak egy idegsejtet vizsgálnánk, mondja Orbán Gergő, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Komputációs Tudományok Osztálya Komputációs Rendszerszintű Idegtudományi Csoport vezetője. A kutatócsoport például gépi tanulásos módszereket is használ az idegsejtek populációszintű vizsgálatához.
Optogenetikával a pánikbetegség megértéséért
A pánikbetegség és a szorongás talán a leggyakoribb pszichés betegségek közé sorolhatók. Mindkét kórkép központjában az irracionális, kóros félelem áll, amelynek feltárhatók az agyi strukturális és fiziológiai okai. Csak akkor remélhetjük, hogy hatékony oki (nem csupán a tüneteket enyhítő) terápiát találunk e kórképekre, ha megértjük agyműködésbeli mozgatórugóikat.
Megtalálja és leméri az idegsejteket a mesterséges intelligencia
Az agykutatás nemcsak az idegrendszer alig belátható bonyolultsága miatt nehéz, de azért is, mert a mintákban csak sok évnyi gyakorlás után képesek a szakemberek megtalálni és a vizsgálóeszközökkel jó arányban eltalálni az idegsejteket. Ezt a fáradságos munkát vállalhatja át tőlük a Szegedi Biológiai Kutatóközpont - MTA Kiváló Kutatóhely munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk tudja vezetni a mintavevő pipettát is. A kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be a rendszert.
