A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak.
„Ha kint felfedezel valamit, hozzátettél egy téglát a tudomány építményéhez. Ha azonban itthon fedezed fel ugyanazt, az két téglát ér, mert az anyaország nemzetközi megbecsülését is szolgáltad” – nyilatkozta az Innotékának Freund Tamás agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója, akit a magazin portésorozatának előző nyilatkozója, Vécsei László neurológus ajánlott. Az akadémikus szerint nemcsak mindennapos testnevelésre van az embernek szüksége, hanem mindennapos katarzisra is. Ezt a művészeti nevelés adja meg, ami akkor a leghatékonyabb, ha az ember aktív részese az értékteremtésnek.
Mennyire „emberiek” a mai mesterséges intelligenciák? Mit tudunk a látás agyi folyamatáról? Mi a közös az egérben és az önvezető autóban? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával kutatócsoportjuk egy nemrég megjelent publikációja kapcsán.
Az Európai Kutatási Tanács kétmillió eurós ösztöndíját nemrég elnyert agykutató munkájáról és az alapkutatás fontosságáról beszélt – az alapkutatáséról, mely nélkül talán ma nem is volna életben.
A robottal segített agyműtét komoly sajtóvisszhangot kapott, a műtétet vezető idegsebész, Erőss Loránd több médiumnak is nyilatkozott. Az első hullámok lecsengése után, július 12-én jelent meg vele egy mélyebb interjú a portfolio.hu-n, melyben beszél a magyar agykutatásról, a Nemzeti Agykutatási Program szerepéről, a lehetséges egészségügyi befektetőkről, az orvosutánpótlásról, és természetesen magáról a műtétről.
Milyen hatással volt az idegtudományra és egyúttal egy magyar kutató személyes pályájára is egy amerikai kutatócsoport karácsonyi partija közben bemutatott agymintavételi módszer? Hogyan járult hozzá ez az eljárás az az agy kémiai feltérképezéséhez? Az mta.hu Utak a Széchenyi térre című interjúsorozatában Palkovits Miklós, a Semmelweis Egyetemen működő Humán Agyszövet Bank és Laboratórium alapítója beszél kalandos életéről.
„Azt szeretném, ha a most induló újabb négyéves agykutatási program eredményei a legnagyobb presztízsű nemzetközi folyóiratokban jelennének meg egyre több hivatkozást hozva, és ezek az eredmények tovább erősítenék az ország meghatározó szerepét a világ idegtudományában”
