Az Agykutatás Napjain összegyűlt a szakma színe-java, hogy minden érdeklődőnek megmutassák, hol tart ma az idegtudomány. Agyas forgatag, labirintusban bolyongó egerek, agyhullámokkal irányított játék: összefoglalónk videóval és képgalériával.
2019. március 12-13-án immár tizenhatodik alkalommal rendezték meg Budapesten, az ELTE lágymányosi kampuszán az Agykutatás Napjait, ahol az érdeklődők testközelből megismerhették a tudományterület legfrissebb eredményeit és kísérleti módszereit.
“Ez a rendezvény Budapest vezető idegtudományi intézeteinek közös összefogásával készült”, mondta el Madarász Emília, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatója az agykutatas.hu-nak. A főszervezők között a KOKI mellett ott találjuk az ELTE TTK Biológiai Intézetet és az MTA TTK Kognitív Pszichológiai Intézetet, melyek kutatócsoportjai számos ponton kapcsolódnak a Nemzeti Agykutatási Programhoz.
Agyunk egy digitális világban
Az idei rendezvény fő témája a digitális világ és az agy kapcsolata volt. Az érdeklődők megismerkedhettek az agy legmodernebb mérési rendszereivel, és hallhattak arról is, hogy mi minden történt ROSA-val, az első magyar agysebészeti robottal tavalyi bemutatkozása óta. Megtudhatták továbbá, hogy az egyre gyorsabb ütemben változó információs környezetben agyunk hogyan próbál makacsul ragaszkodni evolúciós örökségéhez, és arról is meghallgathattak egy előadást, hogy milyen új etikai kihívásokat támaszt ez az új világ, mellyel csak most ismerkedünk.
Hangya Balázs, Halász László, Topál József és Oberfrank Ferenc előadásainak felvételei hamarosan elérhetők lesznek itt, az agykutatas.hu oldalon.
Bolyongó egerek, agyhullámokkal felemelt sziklák és színes agyszeletek
Az előadások mellett a rendezvény igazi vonzerejét az ELTE Déli tömb auláját két szinten megtöltő pszicho-fiziológiai játszóház adta, melyben az érdeklődők – zömében diákcsoportok – fiatal kutatók vezetésével kaphattak bevezetést az agykutatás legváltozatosabb témáiba.
Számos kísérlet vizsgálta egerek viselkedését különféle labirintusokban és döntéshelyzetekben – sokan talán nem is gondolnák, mennyivel szegényesebb lenne a tudásunk az agyról e kis rágcsálók segítsége nélkül. A látogatók poszterméretűvé felnagyított mikroszkópos felvételeken és valódi készülékek okulárjába nézve is megismerkedhettek az agy apró részleteivel, de a nagy összképet is tanulmányozhatták preparált agyakat vizsgálva. A leginkább futurisztikus kísérleti állomásokon fejre erősített eszközökkel mérték az önként jelentkezők agyhullámait. A szép új digitális világ igazi előhírnökeként pedig egy olyan számítógépes játékot is ki lehetett próbálni, melyben agyhullámainkat (virtuális) sziklák emelgetésére is használhattuk.
Ha március, akkor agykutatás!
Az Agykutatás Napjai egy kiterjedt nemzetközi kezdeményezés, a Brain Awareness Week magyarországi rendezvénye, melyet minden évben márciusban tartanak meg, és 23 év alatt 120 ország több mint 5600 partnerintézménye csatlakozott hozzá. A budapesti rendezvény mellett más hazai nagyvárosokban, így Debrecenben, Pécsett és Szegeden is zajlottak programok (részletesen lásd itt). Aki pedig idén nem tudott eljutni a programokra, az se csüggedjen, és már most írja be a naptárjába a jövő évi rendezvény várható időpontját: 2020. március 16-22-t.
A videót és a képeket Kádár Viktor készítette.
