„A Nemzeti Agykutatási Program Magyarország eddigi legnagyobb célzott kutatási programja, és mint ilyen, a hálózatok építésének egy fontos mérföldköve. Már a program első felében új tudományterületek közötti kapcsolatok születtek, nagyszerű kutatókat sikerült hazacsábítani, fontos műhelyek alakultak ki, és a tudás átadásának különböző izgalmas módszereit próbálta ki a program” – mondta el Lovász László, az MTA elnöke Pécsett, a Kodály Központ nagytermében a program 2017. szeptember 1-ji zárókonferenciáján.
A Nemzeti Agykutatási Program, melyet a legtöbben az egyszerűség kedvéért csak NAP-ként emlegetnek, 2012 végén indult, néhány hónappal megelőzve az Európai Unió és az Egyesült Államok hasonló, célzott gigaprogramjait. A 12 milliárd forintos keretből az elmúlt négy év során 89 laboratórium kapott támogatást, 48 kutatóintézet és egyetemi tanszék jutott hozzá várva várt műszereihez, köztük olyan különleges kutatási eszközökhöz, mint az MTA TTK-ban üzembe állt fMRI-készülék, az in vivo háromdimenziós multifoton-mikroszkóp, az új generációs szekvenálókészülék vagy a különféle optogenetikai laboratóriumok felszerelése.
A NAP különlegessége azonban nemcsak abban állt, hogy rengeteg pénzt juttatott egyetlen nagyobb téma kutatóinak, hanem abban is, hogy egyesítette a versengés és az együttműködés elvét: kiemelte a legkiválóbb kutatókat, laboratóriumokat és kutatási programokat, és ösztönözte a köztük, valamint a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködéseket. A NAP így más tudományterületek fókuszált kutatási programjainak modelljévé válhat, melyek akár már 2018-ban elindulhatnak. „Legyen ez a program olyan, mint amire sajátos magyar sikerként tekintenek a világban” – mondta a pécsi rendezvényen Pálinkás József, az NKFIH elnöke.
Jóllehet az agy megismerése elméleti szempontból is kiemelkedő fontosságú, a Nemzeti Agykutatási Program kifejezett célkitűzése volt, hogy eredményei a gyakorlatban, a betegágy mellett is hasznosíthatóak legyenek. Nem véletlen, hogy az elmúlt évek során rengeteg együttműködés született a kutatóhelyek és az ipar, valamint az egészségügyi intézmények között.
Agykutató hálózat akadémiai intézettel az élen
A program négy éve alatt kialakult kutatói hálózat az ország számos műhelyét érintette, éppúgy fontos szerepet kapott benne a fennállásának 650. jubileumát ünneplő Pécsi Tudományegyetem, mint a Debreceni Egyetem vagy az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. A hálózat kiemelt tagja az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete, a központi idegrendszeri betegségek kutatásának világszerte elismert műhelye, melynek éppen azért kell új épületet kapnia, hogy képes legyen befogadni és műszerekkel támogatni az egyre nagyobb számban ideáramló világszínvonalú nemzetközi kutatásokat.
Freund Tamás, a NAP elnöke videónkban is látható előadásában számos sikertörténetet említett a program történetéből, közülük többről honlapunkon is beszámoltunk (érdemes megemlítenünk például Sperlágh Beáta munkáját – 2016-os tudományünnepi előadása az autizmusról itt érhető el).
NAP NAP után – decemberben itt a folytatás
A konferencia több volt záróeseménynél, hiszen Pálinkás József hivatalosan itt jelentette be: útjára indul a NAP 2.0 – újabb négyéves ciklusban 6,5 milliárd Ft jut az agykutatás támogatására. Az alapelvek nem változnak, hiszen az előző négy év beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Fontos cél, hogy a korábbi jó együttműködések folytatódjanak, és ezúttal a pályázatok elbírálásánál nagyobb hangsúlyt fektetnek a már meglévő műszeres infrastruktúra optimális használatára.
A NAP 2.0 ösztönzi a nyertes laboratóriumokat egyéb pályázati források felkutatására és intézményen belüli együttműködésekre, így a legsikeresebb műhelyek hosszú távon befogadóhelyük szerves részévé válhatnak.
