A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója a koronavírus agyi hatásainak kutatásáról és az MTA szerepéről beszélt a járvány elleni védekezésben.
Amennyiben megindulnak a kísérletek, potenciálisan koronavírus-fertőzött szövetmintákkal kell majd dolgozni. Alkalmas-e erre a feladatra a KOKI infrastruktúrája, és van-e tapasztalatuk a kutatóknak hasonlóan veszélyes kórokozó biztonságos kezeléséről?
A KOKI-ban évek óta folynak idegrendszeri kutatások olyan veszélyes vírusokkal is, mint a veszettség (rabies), tehát minden infrastrukturális feltétel biztosított, az előírásoknak megfelelő laboratóriummal és engedélyekkel rendelkezünk. A vírusfertőzésben elhunyt betegek agyszövete többségében paraformaldehides fixálás után fog érkezni a KOKI-ba, ezekben már nincs fertőzőképes vírus, a fixálás a vírus fehérjéit is denaturálja. Egy kisebb rész boncolást követően fixálás nélkül lesz lefagyasztva, hogy alkalmas maradjon biokémiai és molekuláris biológiai vizsgálatokra. Ez utóbbi szövetek vizsgálatakor különleges biztonsági előírások betartása szükséges, bár a vírus tenyésztésével, felszaporításával mi nem foglalkozunk, csak a vírusfertőzés által okozott agyi kórfolyamatok felderítésével, amiben a KOKI Neuroimmunológiai Kutatócsoportja és annak vezetője, Dénes Ádám komoly rutinnal rendelkezik.
A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) második szakasza jelenleg is zajlik. Átírta-e a kutatási terveket a koronavírus-járvány, továbbá segíti-e a program – kapcsolatokkal, konkrét anyagi támogatással vagy más módon – Dénes Ádámék kutatását?
A NAP-ban körültekintően kiválasztott projektekre allokáltuk a támogatási összegeket, ezek a kutatások sikeresen folynak, bűn lenne őket leállítani, és a pénzt átcsoportosítani. Ugyanakkor az NKFIH célzott programot hirdetett meg a Covid-19-járvánnyal kapcsolatos kutatások támogatására, amelyre a KOKI két kutatócsoportja is beadta pályázatát, Dénes Ádámékon kívül Erdélyi Ferenc, aki a KOKI Orvosi Géntechnológiai Részlegének vezetője. Egy olyan transzgenikus egértörzs előállítását tervezik, amelynek a tüdősejtjei túlexpresszálják az egyik a vírus sejtbe jutásához szükséges humánfehérjét. Ezek az állatok ideális alanyok lesznek bárminemű új gyógyszer tesztelésére, amely a vírusbejutás gátlásán keresztül próbál hatni.
„A világon az elsők között kezdték meg az előkészületeket” – áll a cikkben. Tehát más kutatócsoportok is érdeklődnek a koronavírus idegrendszeri hatásai iránt. Felvették-e velük kapcsolatot, együttműködnek-e a kutatásban?
Humán post mortem agyszöveten végzett kísérletekre Svájcban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában is kaptak már engedélyt, de kezdeti eredményekről egyelőre csak a svájci laboratóriumból lehet hallani. Velük nincs együttműködés, de a kutatási fázisnak ebben a szakaszában erre nincs is szükség. Dénes Ádámék nagyon jól tudják, hogy mit akarnak csinálni, és ahhoz minden eszközzel, tapasztalattal, technológiai tudással rendelkeznek. Megközelítésük, a gyulladásos folyamatok komplex neuropatológiai követése a világon egyedülálló. Az eredmények összevetésekor már természetesen ki kell majd alakítani egy közvetlen kommunikációt a hasonló kutatásokat végző centrumokkal.
Milyen további kutatások támogatását javasolná az Akadémia a kormánynak a koronavírus elleni védekezés elősegítésére?
Az Akadémia egyedülálló forrása minden komplex, tudományos szakértői hátteret igénylő döntés-előkészítésnek, javaslatnak, hiszen tagjai között jelen vannak mindhárom fő tudományterület legkiválóbb képviselői, többségük egyetemi alkalmazásban, vagy az Akadémiától nemrég elcsatolt kutatóhálózatban és az ipari kutatóhelyeken. A koronavírus-járvány éppen egy ilyen komplex kihívás elé állította az országot és kormányát, hiszen az élettudományok, az élettelen természettudományok és a társadalomtudományok számára is igen jelentős feladatokat ad. Bár pillanatnyilag az akut helyzet kezelése a legfontosabb, az Akadémia feladata mégis inkább az, hogy az azonnali segítségen túl a hazai kutatásokat olyan helyzetbe hozza, hogy a jövőben várható hasonló veszélyhelyzetek se érjék felkészületlenül az országot. Legyenek a világ élvonalába tartozó virológiai, molekuláris genetikai, idegtudományi, immunológiai, klinikai és felfedező kutatást végző laboratóriumaink, a nemzetközi élvonalba tartozó, felkészült kutatóink, a modellezésben, hálózatkutatásban jártas matematikusaink, a helyzet kezeléséhez elengedhetetlen közgazdászok, szociológusok, pszichológusok, jogászok, hogy csak a járványokkal kapcsolatos kihívásokra utaljak. Talán éppen ezek a megfontolások vezették elnökünket, Lovász Lászlót, hogy javaslatot tegyen Palkovics László miniszter úrnak az MTA által legígéretesebbnek tartott, inkább a felfedező kutatásokhoz közel álló új projektek támogatására. Ezek még kiválasztás alatt állnak, de miniszter úr, úgy tudom, már ígéretet tett a befogadásukra.
A címlapkép forrása: Flickr/NIH Image Gallery/NIAID-RML
