Amerikai kutatók korábban ismeretlen csatornákat fedeztek fel az agy és a koponya között. A járatokon azon immunsejtek közlekednek, melyek az agy szöveti károsodásaira adnak reakciót. Az Inforádió Szigma – a holnap világa című műsorának Dénes Ádám beszélt a felfedezés jelentőségéről és az agyi immunrendszer sajátosságairól.
Az agy bizonyos értelemben „állam az államban” az emberi testen belül, hiszen az ún. vér-agy gát igencsak megszűri, mi juthat át a keringéstől az agyszövetbe. Az óvatosságnak persze oka van, hiszen az idegsejtek igen nehezen pótolhatók, és így egy, a test más részén nyom nélkül elmúló helyi gyulladás az agyban komoly károkat okozhatna.
De mi a helyzet, ha nagy baj történik – ha traumás sérülés éri az agyat, esetleg stroke, vagy agyvelőgyulladás alakul ki? Ilyenkor a vér-agy gát megbomlik, és a keringésből immunsejtek jutnak az agyszövetbe, amelyek pusztán normális működésükkel is nagy kárt tudnak okozni. Ezért is nagyon fontos tudni, hogy ezek az immunsejtek honnan érkeznek.
A kutatók korábbi elképzelései szerint a dolgok az agyban is úgy zajlottak, mint a test más részein: első lépésben a szabadon „őrjáratozó” immunsejtek mennek be a gyulladás területére, majd további hullámokban az erek falából, a csontvelőből és más immunszervekből áramlanak a helyszínre. Az amerikai kutatók új eredménye arra mutat rá, hogy a koponyacsont saját csontvelő-állományában szintén vannak olyan immunsejtek, amelyek helyben képződnek (noha kisebb mennyiségben, mint egy nagy csöves csontban a csontvelőben), és ha agyi sérülés keletkezik, akkor a sérülést követő néhány órán belül bevándorló sejtek nem a szisztémás keringésből, hanem a koponyacsont csontvelő-állományából érkeznek, méghozzá speciális csatornákon keresztül.
Dénes Ádám – forrás: mta.hu
Az új felfedezés az agyi immunfolyamatok “normál üzemének” működését is segíthet megérteni. Nemrég fedezték fel, hogy az agynak is van saját nyirokrendszere, melyben az immunsejtek kisebb mértékben vannak jelen, mint a test más részein, és ez az agyi nyirokrendszer rengeteg agyban termelődő méreganyag eltávolításában játszik szerepet. Ismert az is, hogy a mikroglia és a vér-agy gát túlsó oldalán működő immunrendszer között van kapcsolat – különféle jelzőanyagokkal hatnak egymásra –, azonban arról nem voltak ismereteik a kutatóknak, hogy a két rendszer sejtjei hogyan találkozhatnak egymással. Az új kutatási eredmény segíthet feltárni e kapcsolatokat.
Az újonnan felfedezett csatornák szerepének megismerése közvetlen terápiás hozadékkal is járhat, hiszen ha kiderülne, hogy a koponyacsonti csontvelő meghatározó szerepet játszik az agyi immunfolyamatokban, ennek szelektív befolyásolásával számos idegrendszeri kórképre hatással lehetnének az orvosok – a gyulladások, sérülések és a stroke mellett akár olyan agyi neurodegeneratív betegségekben is, mint az Alzheimer-kór.
Dénes Ádám az interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy az eredmény megerősítéséhez még további kísérletekre van szükség. Különösen fontos annak vizsgálata, hogy milyen súllyal esik latba e rendszer szerepe az agyi betegségekkel kapcsolatos folyamatokban – azaz nagyjából milyen arányban érkeznek a beáramló sejtek a koponyacsonti csontvelőből, és ha innen jönnek, mutatnak-e különbséget a periférián levő hasonló sejttípusoktól.
Az eredmény rövid összefoglalója az Inforádió oldalán.
A Szigma – a holnap világa című műsorban elhangzott teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
A címlapkép forrása: pixabay.com
