Sok neurológiai betegség hátterében gyulladások állnak

2021-01-21T17:24:35+00:00

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportja főként az idegrendszeri gyulladásos folyamatokat, illetve ezek neurológiai betegségek kialakulásában játszott szerepét vizsgálja. Ezen belül is az érdekli a kutatókat, hogy hogyan lehetne olyan új, terápiás célpontokat azonosítani, amelyek révén megelőzhetővé vagy jobban kezelhetővé válnának a gyakori idegrendszeri betegségek. A kutatócsoport vezetőjével, Dénes Ádámmal beszélgettünk.

Sok neurológiai betegség hátterében gyulladások állnak2021-01-21T17:24:35+00:00

Az entorhinális kéreg memóriát rejtő titkai

2021-01-15T09:01:58+00:00

Hogyan emlékezünk? Az emléknyomok kialakulásában milyen szerepe van a hippokampusznak, és milyen feladatok hárulnak a vele szoros kapcsolatban álló, belső kérgi területnek, az entorhinális kéregnek? A Pécsi Tudományegyetem egyik kutatócsoportja ezt kutatja, és eredményeik nemcsak az emléknyomok kezelésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, de hosszú távon akár az epilepsziát okozó folyamatok befolyásához is közelebb kerülhetünk általuk.

Az entorhinális kéreg memóriát rejtő titkai2021-01-15T09:01:58+00:00

A kéregből a talamuszba vezető pályák nemcsak az alvási állapot kialakításában, de az epilepsziában is szerepet játszhatnak

2020-12-12T08:29:35+00:00

Noha az agykéreg a magasabb rendű agyműködés fő színhelye, hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy a bemenő információi előszűrésen essenek át. A kéreg felé tartó ingerületek fő átkapcsoló központja a talamusz, amely így fontos szerepet játszik számos kognitív funkciókban, így a szelektív figyelemben is. A Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében működő Alvási Oszcillációk Kutatócsoport munkatársai azt vizsgálják a Nemzeti Agykutatási Program 2.0 keretében, hogy maga az agykéreg milyen visszacsatolást küld a talamusz felé, amellyel szabályozza az utóbbi előszűrő aktivitását.

A kéregből a talamuszba vezető pályák nemcsak az alvási állapot kialakításában, de az epilepsziában is szerepet játszhatnak2020-12-12T08:29:35+00:00

FMRI-vel az időskori kognitívképesség-hanyatlás jobb megértéséért

2020-12-08T12:31:31+00:00

A Vidnyánszky Zoltán vezette Agyi Képalkotó Központ hat évvel ezelőtt alakult a Természettudományi Kutatóközpontban azzal a céllal, hogy a Központban 2015-ben beüzemelt MR-készülék gazdája és üzemeltetője legyen. A szkenner beszerzését a Nemzeti Agykutatási Program és a Magyar Tudományos Akadémia közös támogatása tette lehetővé. Ez az MR-gép a NAP alapinfrastruktúrájának része, így az Agyi Képalkotó Központ számos olyan NAP-kutatásnak szolgáltat kutatási infrastruktúrát, amely a mágneses rezonancián alapuló képalkotást (MRI-t) hasznosítja.

FMRI-vel az időskori kognitívképesség-hanyatlás jobb megértéséért2020-12-08T12:31:31+00:00

Magyar agykutatók fedezték fel a fejlődő agyat védő sejthalált

2020-11-15T15:23:10+00:00

Katona István kutatócsoportja a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben évek óta vizsgálja az endokannabioid-rendszer központi idegrendszerben betöltött funkcióit. Nemrégiben a Nature Communications folyóiratban publikálták hosszú kísérletsorozatuk legnagyobb felfedezését. Kimutatták ugyanis, hogy az endokannabioid-rendszer egyik enzimje alapvető szerepet játszik az embrionális agy egy eddig nem ismert mechanizmusában: az agyi őssejtekről leváló, de hibásan differenciálódó leánysejtek programozott sejthalálában. A felfedezésnek a fejlődésneurológián jóval túlmutató [...]

Magyar agykutatók fedezték fel a fejlődő agyat védő sejthalált2020-11-15T15:23:10+00:00

Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal

2020-11-10T09:15:50+00:00

A New York-i Egyetem idegtudományi professzora nyerte el idén az amerikai Idegtudományi Társaság (Society for Neuroscience) legrangosabb díját, az alapítóról elnevezett Ralph W. Gerald Díjat. A kitüntetést még soha nem adományozták magyar tudósnak. Buzsáki György az agykutatás egyik legnagyobb élő alakja, a legtöbbet idézett kutatók egy százalékába tartozik. A kutató nyilatkozott az Agykutatás.hu-nak. 

Buzsáki Györgyöt tüntették ki a Ralph W. Gerald-díjjal2020-11-10T09:15:50+00:00

Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében

2020-07-07T06:36:08+00:00

Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.

Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében2020-07-07T06:36:08+00:00

Magyar kutatók új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – újabb Science-cikk a KOKI-ból

2020-01-16T08:53:24+00:00

A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.

Magyar kutatók új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – újabb Science-cikk a KOKI-ból2020-01-16T08:53:24+00:00
Go to Top