Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – mondta egy korábbi interjújában. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.

A két vezető kutató együttműködéséről – aminek nyomán akár néhány éven belül enyhíthetőek lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei – több magyar médium is beszámolt, a vidéki sajtóban főként a baranyai lapok jeleskedtek, ami nem is véletlen, hiszen Helyes Zsuzsanna pécsi kutató.

A pajzsmirigyhormon az agy fejlődésében és működésében is szerepet kap, így Fekete Csaba és Gereben Balázs nemrég szabadalmaztatott egértörzse az agykutatók munkáját is segítheti. A sajtó figyelmét természetesen a világítás ragadta meg leginkább, amint az összefoglalónkból is látszik.

A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink – a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. A gyulladásos folyamatokat, amelyek számos gyakori agyi betegség – mint a stroke, a depresszió, az epilepszia és az Alzheimer-kór – kialakulásában is komoly szerepet játszanak, alapjaiban csak most kezdjük megismerni. Összefoglaló a 2016-ban ERC Consolidator Grantet nyert Dénes Ádám kutatási témájáról.

Magyar kutatók publikációja a világ legrangosabb tudományos szakfolyóiratában – talán nem is kell csodálkozunk rajta, hogy az emlékezésben fontos szerepet játszó újonnan felfedezett idegpálya a teljes hazai sajtó figyelmét felkeltette.

Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

A felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával olyan új egértörzset szabadalmaztattak, amely segíthet a pajzsmirigyhormonok szervi hatásainak jobb megértésében. A genetikailag módosított kísérleti egerek kiválóan alkalmasak többek között egyes, az anyagcserénket befolyásoló gyógyszerhatóanyagok hatásainak és mellékhatásainak vizsgálatára, illetve iparban használt vegyületek pajzsmirigyhormon-háztartásra gyakorolt káros hatásainak meghatározására.

Az ERC- és Lendület-nyertes Makara Judit és kutatótársainak új tanulmányát a Nature Communications közölte.

Amerikai kutatók bebizonyították, hogy az agyhalál nem is annyira végleges és visszafordíthatatlan, ahogy korábban gondoltuk. Persze az ördög, ahogy máskor is, a részletekben rejlik. Ismerkedjünk meg vele!