Új kapcsolat az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között – sajtóvisszhang
Gilicze Bálint2020-01-16T08:55:07+00:00Újabb Science-cikk a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet műhelyéből. Összefoglalónk a fontosabb megjelenésekről.
Újabb Science-cikk a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet műhelyéből. Összefoglalónk a fontosabb megjelenésekről.
Greiner István tudományünnepi előadásban a szkizofréniáról, és a kezelésére teljes egészében Magyarországon kifejlesztett új gyógyszerről beszélt.
Horváth Péter előadásában áttekintést ad a nagy léptékű fénymikroszkópos kísérletek egysejtszintű feldolgozásának számítástechnikai lépéseiről.
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.
Az agy gigantikus kapcsolati hálózatának leírása önmagában is elképesztő adatmennyiségek kezelését igényli. Idegtudomány, mesterséges intelligencia és csúcstechnológiás mikroszkópia – e tudományterületek mindegyikének fejlődésére szükség van ahhoz, hogy megoldjuk az emberiség eddigi legnagyobb “térképészeti” feladatát. Erről szólunk az összeállítás második részében.
Agyunk idegsejthálózatának pontos leírása ma még elképzelhetetlen nagyságú feladat, azonban már a korai eredmények is rengeteg izgalmat tartogatnak. A Nature Outlook összeállítása nyomán áttekintjük, hol is tartunk jelenleg, és milyen lépések vezettek idáig.
Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja.
Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.
Mire jó az elméleten túl, ha jobban megismerjük a tudatot? Képesek leszünk reménytelennek tűnő helyzetekben “előcsalogatni”? Vagy éppen háttérbe szorítani, amikor erre van szükség? Ezekről a témákról szól a Nature összeállításának második része.
Tudjuk-e merre tanyázik a tudat az agyban? Hol húzódik a határ a tudatos és a tudattalan agyműködés között? És mire volna használható ez a tudás a filozófiai kérdések megválaszolásán túl? A Nature összeállításában e kérdéseknek eredt nyomába.