Génjeink vizsgálata lehet a depresszió új gyógyszereinek kiindulópontja
Bár számos antidepresszáns gyógyszer áll ma is rendelkezésre, ezek közel sem tökéletesek, hiszen nem mindenkinél hatnak, a hatásuk pedig csak lassan fejlődik ki. A NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport arra törekszik, hogy az egész humán genom vizsgálata révén azonosítsa a depresszió és más pszichikai zavarok hátterében húzódó biológiai folyamatokat, és ezáltal új gyógyszercélpont fehérjemolekulákat azonosítson. A kutatócsoport vezetőjével, Bagdy Györggyel beszélgettünk.
Az idegsejtekben a sejtváznak abszolút kitüntetett szerepe van
Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetben, Mihály József fejlődésgenetikus, neurobiológus vezetésével működő Axon Növekedés és Regeneráció Kutatócsoport a neurobiológián belül fejlődés-neurobiológiával foglalkozik. Mihály József immár több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a fejlődésbiológiában. A magyarországi idegtudományi kutatócsoportok között különlegessé teszi ezt a csoportot az, hogy az ő modellorganizmusuk az ecetmuslica.
Sok neurológiai betegség hátterében gyulladások állnak
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Neuroimmunológia Kutatócsoportja főként az idegrendszeri gyulladásos folyamatokat, illetve ezek neurológiai betegségek kialakulásában játszott szerepét vizsgálja. Ezen belül is az érdekli a kutatókat, hogy hogyan lehetne olyan új, terápiás célpontokat azonosítani, amelyek révén megelőzhetővé vagy jobban kezelhetővé válnának a gyakori idegrendszeri betegségek. A kutatócsoport vezetőjével, Dénes Ádámmal beszélgettünk.
Az entorhinális kéreg memóriát rejtő titkai
Hogyan emlékezünk? Az emléknyomok kialakulásában milyen szerepe van a hippokampusznak, és milyen feladatok hárulnak a vele szoros kapcsolatban álló, belső kérgi területnek, az entorhinális kéregnek? A Pécsi Tudományegyetem egyik kutatócsoportja ezt kutatja, és eredményeik nemcsak az emléknyomok kezelésének jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, de hosszú távon akár az epilepsziát okozó folyamatok befolyásához is közelebb kerülhetünk általuk.
A társas én: mit keres az ember a digitális világfaluban?
A digitális technológia az utóbbi évtizedben gyökeresen átalakította az emberek közti társas kapcsolattartás lehetőségeit. Vajon hogyan reagál erre a felfoghatatlanul gyors változásra agyunk, mely – bár rendkívül rugalmas – évmilliók evolúciós örökségét hordozza? Topál József, az MTA TTK kutatója ezt a kérdést járta körbe az Agykutatás Napjain tartott előadásában.
Az agy működését láthatóvá tevő és befolyásoló eszközök a kutatásban
Analóg vagy digitális módon működnek az idegsejtek? Hogyan mérhetjük meg és hogyan tehetjük láthatóvá, mi történik az agyban? És hogyan manipulálható az agy működése… akár a koponyán keresztül is? Hangya Balázs, az MTA KOKI kutatója az Agykutatás Napjain tartott előadást.
Digitális eszközök a kóros agyi működés gyógyításában
Milyen modern eszközök segíthetik az idegrendszeri betegségek kezelését? Mit tehet ma az orvostudomány a különböző fájdalomszindrómák, a Parkinson-kór vagy az epilepszia tüneteinek csökkentéséért? Halász László előadása a 2019-es Agykutatás Napjain.
A digitális világ etikai kihívásai
Miért fontos a kutatni az agyat? Mik a magyar agykutatás lehetőségei a 21. század elején? Milyen hatással vannak digitális eszközeink az agyra? És milyen lehetőségeket tartogat egymás számára az agykutatás és a mesterséges intelligencia tudománya? Oberfrank Ferenc előadása a 2019-es Agykutatás Napjain.
Alzheimer-kór és fogínygyulladás – megvéd-e a szájápolás a demenciától?
Idén januárban látott napvilágot egy kutatási eredmény, mely szerint a fogínygyulladás egy fontos okozója, a Porphyromonas gingivalis nevű baktérium szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában. De vajon sok évnyi kutatás és befektetett dollármilliárdok után valóban megtalálták volna a kiváltó okot?
Idegrendszeri betegségek gyógyítása, ébresztőrendszer az agyban és új típusú fájdalomcsillapítók
A Természet Világa az utóbbi hónapokban három cikkben is helyet adott a Nemzeti Agykutatási Program résztvevőinek.
Összehozza a fiatalokat, inspirálja a kutatókat és olykor sziklákat emelget – ilyen az emberi agy
Az Agykutatás Napjain összegyűlt a szakma színe-java, hogy minden érdeklődőnek megmutassák, hol tart ma az idegtudomány. Agyas forgatag, labirintusban bolyongó egerek, agyhullámokkal irányított játék: összefoglalónk videóval és képgalériával..
Képeink a 2019-es budapesti Agykutatás Napjairól
Néhány elkapott pillanat az ELTE kampuszán megrendezett agyas forgatagról.
Agykutatás Hete 2019 – itt a teljes, országos program
Budapest mellett Debrecen, Pécs és Szeged is programok sokaságát kínálja. Kattintson a részletekért!
Okos polimerek segíthetik az idegrendszerhez kapcsolódó implantátumok működését
Magyar és amerikai kutatók új típusú mikroimplantátumokat fejlesztettek ki, melyek segíthetnek az idegrendszerhez kapcsolódó protézisek kialakításában. Az eszközök mechanikai tulajdonságai a testhőmérséklet környezetében hangolhatók, mérsékelve a beágyazódás során fellépő rezgések okozta immunválaszt. A mikromegmunkálás és az élő szervezetben végzett mérések az MTA két kutatóközpontjában zajlottak.
