Folytatjuk a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Neuro-Immun-Farmakológia Kutatócsoport munkatársai által folytatott vizsgálatok bemutatását. A kutatócsoport egy rendkívüli jelentőségű kationcsatornát, a TRPA1 (a tranziens receptorpotenciál ankirin-1) receptort vizsgál. Ennek kóros működése gyorsíthatja a neurodegeneratív betegségekre jellemző idegsejelhalást, és így szerepet játszhat például a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór súlyosbodásában.
A cikk első része itt található.
Kiszámolják, hogy az adott vegyület milyen valószínűséggel és mekkora energiával kötődhet a receptorhoz. E vizsgálatok célja az, hogy találjanak a morfológiai vizsgálatok folytatására alkalmas specifikus ligandumot, amelyek a gyógyszerfejlesztésben is rendkívüli jelentőséggel bírnak.
A morfológia feltérképezés után jöhet a receptor funkciójának feltárása.
„A receptort már megtaláltuk az agyban, és kiderült, hogy csak bizonyos agyi régiók expresszálják a receptort igazán nagy tömegben. Erre jó példa a piriform kéreg, illetve az Edinger-Westphal mag peptiderg része – mondja Pintér Erika. – Erre a két agyterületre koncentrálunk. Minthogy a piriform kéreg fontos szerepet játszik a szaglásban, természetszerűleg vizsgálni kezdtük a TRPA1 receptor és a szaglás kapcsolatát is.”
A kísérleteket olyan egérmodellen végzik, amelyekből kiütötték a TRPA1 receptor génjét. Kiderült, hogy ezeknél az egereknél (amelyekben tehát természetes módon nem expresszálódik a TRPA1, a kísérletes technikákkal létrehozott neurodegenerációk sokkal enyhébbek. Mindezekből az eredményekből a kutatók azt feltételezik, hogy ha a piriform kortex, illetve az Edinger-Westphal mag neuronjain ott van a nem-szelektív kationcsatornaként működő TRPA1 receptor, akkor a túlzott kalciumbeáramlás szerepet játszhat a sejtpusztulás beindulásában.
Ebből az is következik, hogy ha a TRPA1 receptor működését központilag ható gátlószerrel blokkolnák, akkor esetleg a degeneratív folyamatok is gátolhatóvá válnának. Tehát nem a TRPA1 receptor működése okozza feltehetően a neurodegeneráció beindulását, de az (pontosabban a kationok túlzott beáramlása az idegsejtbe) súlyosbíthatja a folyamatot. A TRPA1-et nem termelő „knock-out” egerekben ezért enyhébb degeneráció alakult ki.
A helyzetet bonyolítja, hogy a TRPA1 receptornak minden bizonnyal van normális (nem patológiás) funkciója is, hiszen valószínűtlen, hogy ilyen feladat híján az evolúció során fennmaradhatott volna. A kutatócsoport tagjai a normális funkciót is kutatják, és a feltételezéseik szerint a receptornak szerepe lehet a szagérzékelésben (hiszen a piriform kortexben nagy mennyiségben fejeződik ki).
Erre utal az is, hogy több neurodegeneratív betegségben (például az Alzheimer- és a Parkinson-kórban) a szaglás elvesztése, illetve megváltozása a betegség kezdeti tüneteként keletkezik. Ha sikerülne bizonyítani, hogy e tünetben szerepe van a TRPA1 receptornak, akkor ezt a nagyon korai diagnózisban is fel lehetne használni.
