A kutatócsoport neve
Tanulás és Emlékezeti Zavarok Kutatócsoport
A kutatócsoport vezetője
Racsmány Mihály, pszichológus, tudományos tanácsadó, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet, egyetemi tanár, BME Kognitív Tudományi Tanszék
Telefon
+36 1 463 3734
Email
racsmany@cogsci.bme.hu
Részletes adatok
NAP 2 kutatási téma címe
A frontostriatális rendszer szerepe a hosszútávú tanulásban és kognitív zavarokban
A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása
A kutatási program fő célkitűzése a hagyományosan a készségtanuláshoz kapcsolt, úgynevezett frontostriatális idegrendszeri hálózatok szerepének vizsgálata a nem készségszerű tanulási és emlékezési mechanizmusokban. Az alapkutatási kérdés tehát a tanulás és emlékezés egy lehetséges új kognitív és idegrendszeri szintű magyarázókeretének kidolgozása és kutatási adatokkal történő alátámasztása. Ugyanakkor erre az alapkutatási főprogramra számos alkalmazott kutatási alprojekt épül. Többek között a kutatási projekt fontos célkitűzése olyan új rehabilitációs programok kidolgozása, amelyek a legújabb emlékezetkutatási adatokra támaszkodva áttörést eredményezhetnek számos neurológiai (pl. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, különféle demenciák) és különféle pszichiátriai rendellenesség (pl. szkizofrénia, kényszerbetegség) esetében jelentkező tanulási és emlékezeti zavarok sikeres rehabilitációjában. Az alapkutatási főprogramra épülő másik lényeges alkalmazott kutatási projekt az emlékezeti előhívásra, tesztre épülő új oktatási formák, programok kidolgozása. Ez utóbbi projekt eredményei új, hosszútávon sikeres tudásszerzést biztosító oktatási programoknak jelenthetik az alapját.
A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása
Dr. Racsmány Mihály az MTA Nemzeti Agykutatási Programja által finanszírozott Tanulás és Emlékezeti Zavarok Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár, az MTA doktora. 2010-2014 között a BME Kognitív Tudományi Tanszékének tanszékvezetője. Pszichológus, diplomáit az ELTE Pszichológia és a University of Bristol (Bristoli Egyetem, Egyesült Királyság) pszichológia szakjain szerezte. 2002-ben doktorált az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájában, majd 2003-ban a Bristoli Egyetemen, 2008-ban habilitált a BME-n, 2018-tól az MTA doktora. 1998-2005 között a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézetében egyetemi docens, 2005-2008 között az MTA-BME Neuropszichológiai és Pszichológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, 2008-tól 2018-ig a BME Kognitív Tudományi Tanszékén egyetemi docens. Tagja az MTA Pszichológiai Bizottságának, 2010-2013 között az OTKA Pedagógiai-és Pszichológiai Zsűrijének elnöke. 2013-ban Bolyai-plakettet kapott. Kutatási területei: emlékezeti zavarok, gátlómechanizmusok az emlékezeti megtartásban, az előhíváson alapuló tanulási formák alkalmazása, pszichiátriai és neurológiai zavarok neuropszichológiai diagnosztikája. Számos nemzetközi kézikönyv, neuropszichológiai teszt fordítója, adaptálója.
Kulcsszavak
emlékezet, új tanulási módszerek, memóriazavarok rehabilitációs módszerei, memóriakonszolidáció, kontrollrendszer, pszichiátriai zavarok, neurokognitív zavarok, Parkinson-kór
Előzmények
NAP 1 kutatási téma címe
A frontostriatális rendszer neurokognitív zavarai: alkalmazások a terápia és a patomechanizmus feltárásában és követésében
A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása
Az eredmények alátámasztották, hogy az ismételt emlékezeti előhívás hasonló automatizálódáshoz vezet tudatosan felidézhető emlékek esetében, mint a készségtanulás során megfigyelhető tréning alatt. Ennek az eredménynek alapvető szerepe lehet az időskorban, neurológiai és pszichiátriai betegségekben megjelenő emlékezeti zavarok rehabilitációs eljárásainak kidolgozásánál. A megfigyelt automatizálódás melletti további bizonyítékként szolgál az eredmény, miszerint az ismételt előhíváson alapuló tanulási stratégiák megőrzik hosszútávú előnyüket a hagyományos tanulási stratégiákkal szemben még magas szintű akut stresszhelyzetben is. Mindez alátámasztja az előhívásalapú tanulás ökológiai validitását, és támogatja a stratégiának oktatási helyzetekben történő alkalmazását.
További eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az akut stresszhelyzetben megjelenő tervezési és szándékkivitelezési viselkedés az asszociatív emlékezeti mechanizmusokon keresztül javulhat, míg a stressznek nincs hatása a figyelem által modulált emlékezeti folyamatokra. További vizsgálatok kimutatták, hogy a szándékokhoz kapcsolódó aktív felejtési folyamatok az alvás alatti NREM szakasz idegrendszeri mechanizmusai által moduláltak.
Szemmozgáskövetési vizsgálatok igazolták, hogy a frontostriatális zavarok (pl. Parkinson-kór, szkizofrénia, kényszerbetegség, ADHD, Tourette-szindróma) egyik kognitív markerének tekintett figyelmi váltási funkció szorosan kapcsolódik a feladat által kiváltott tónusos pupillaváltozás mértékéhez.
A kutatócsoport számos frontostriatális zavarral küzdő klinikai csoportnál mutatott ki alapvető tanulási és egyéb kognitív deficitet. Igazolást nyert, hogy a figyelmi és emlékezeti teljesítmény alapján alcsoportokba rendezhető szkizofrén betegcsoportoknál eltérő idegrendszeri struktúrák malformációi figyelhetőek meg.
A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk
Blaskovich, B., Szőllősi, Á., Gombos, F., Racsmány, M., & Simor, P. (2017). The benefit of directed forgetting persists after a daytime nap: The role of spindles and REM sleep in the consolidation of relevant memories. Sleep, 40(3): zsw076.
https://academic.oup.com/sleep/article/40/3/zsw076/2732008
Pajkossy, P., Szőllősi, Á., Demeter, G., & Racsmány, M. (2017). Tonic noradrenergic activity modulates explorative behavior and attentional set shifting: Evidence from pupillometry and gaze pattern analysis. Psychophysiology, 54, 1839-1854.
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/psyp.12964
Kemény, F., Demeter, G., Racsmány, M., Valálik, I., & Lukács, Á. (2018). Impaired sequential and partially compensated probabilistic skill learning in Parkinson’s disease. Journal of Neuropsychology. Epub ahead of print.
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/jnp.12163
Racsmány, M., Szőllősi, Á., & Bencze, D. (2018). Retrieval practice makes procedure from remembering: An automatization account of the testing effect. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition, 44, 157-166.
http://psycnet.apa.org/fulltext/2017-28273-001.html
Szőllősi, Á., Pajkossy, P., Demeter, G., Kéri, S., & Racsmány, M. (2018). Acute stress affects prospective memory functions via associative memory processes. Acta Psychologica, 182, 82-90.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0001691817301853
Kép a kutatócsoport tagjairól
