SE-NAP-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport – Renner Éva

A kutatócsoport neve
SE-NAP-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Dr. Dobolyiné dr. Renner Éva, neurobiológus, tudományos munkatárs, Semmelweis Egyetem, Humán Agyszövet Bank

Telefon
+36 1 825 3634

Email
renner.eva@med.semmelweis-univ.hu

Humán agyszövetminták gyűjtése tudományos felhasználás céljából

Az SE-NAP-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport (SE-NAP-HAB MK) a NAP 2.0 támogatása segítségével tovább növeli a tudományos célra felhasználható speciális agyminták számát és kiemelt feladatának tekinti a NAP programban szereplő agykutatási témákhoz felhasználható agyminták folyamatos biztosítását.

A Lenhossék Program (országos szintű agydonorprogram) kiterjesztése és további magyar pathológiai és neurológiai intézetek és intézmények (Debrecen, Pécs, Szeged) bevonása segítségével a különösen fontos neurodegeneratív és pszichiátriai betegségektől sújtott donoragyak begyűjtése és mikrodisszekciója a kiemelt célok közé tartozik a továbbiakban is.

Az elkövetkező években a fiatal kutatók (biológusok, orvostanhallgatók, PhD hallgatók, pathológusok) képzése és betanítása a mikrodisszekciós technika elsajátítása szempontjából elsődleges feladat. Ennek részét képezi egy, az oktatást segítő humán agyi koronális metszetsorozat készítése a mikrodisszekció során előforduló agyterületek topográfiai elkülönítése céljából.

A humán minták alapkutatáshoz való nyújtása mellett az SE-NAP-HAB MK rendelkezik saját kutatási profillal is. Az egyik kutatási téma a humán hipotalamusz dorzomediális magjának szerepét vizsgálja a kettes típusú cukorbetegség kialakulása szempontjából. A laboratóriumunkban folyó másik kutatási projekt témája a humán agy „resting state” és „salience” ideghálózatainak vizsgálata funkcionális anatómiai, hisztológiai és molekuláris biológiai módszerek segítségével.

Dr. Dobolyiné dr. Renner Éva, neurobiológus. 1994-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia-kémia szakán, majd 2000-ig a budapesti Kempelen Farkas Kísérleti Gimnázium biológia-kémia szakos tanára. 2000-ben családjával az Egyesült Államokba költözött, majd az USA-ból való visszatérése után, 2005-től az MTA-SE Neuromorfológiai Laboratóriumában dolgozott Palkovits Miklós agykutató professzor mellett. 2008-ban Sigma-Aldrich Díjat kapott a Magyar Élettani Társaság 72. Vándorgyűlésének Fiatal Élettudományi Kutatók Fórumán.

2012 óta a Palkovits Miklós alapította és vezette Humán Agyszövet Bank munkatársa. 2014-ben szerzett PhD fokozatot, doktori értekezésének címe: „A hypothalamus dorsomedialis magjának szerepe a táplálékfelvétel központi szabályozásában”. 2014 és 2017 között a NAP 1.0 pályázati támogatása segítségével megalakult MTA-SE NAP A – Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport vezetője, majd 2017 decemberétől a NAP 2.0 támogatásával működő SE-NAP-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport vezetője. Férjezett, 2 gyermeke van.

A SE-NAP A-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport másik vezetője Prof. Palkovits Miklós, íme, rövid önéletrajza:

Dr. Palkovits Miklós Budapesten született 1933-ban. Orvosi diploma: 1958, Semmelweis Egyetem (SE). Orvostudományok Kandidátusa: 1967, Orvostudományok Doktora: 1972. 1990: MTA levelező, 1995: MTA rendes tagja. 2008-2014: MTA Doktori Tanácsának elnöke. 1993: Academia Europaea. 1981: egyetemi tanár a SE Anatómiai Intézetben, 2003: professor emeritus. 1988-ban hozta létre a SE Neuromorphológiai Laboratóriumát, melyet 2016-ig vezetett. 1980–2006: évente 6 hónapot töltött az Egyesült Államokban (NIMH, Bethesda), ahol kutatócsoportot vezetett. Vendégprofesszor: Rudolf Magnus Institute, Hollandia; Salk Institute, USA; Caracas Orvosi Egyetem, Venezuela; Mario Negri Institute, Olaszország. 1992-ben alapította a Humán Agyminta Bankot, ahol jelenleg kutatóprofesszor.

Főbb érdeklődési területe: neuroanatómia és neuroendokrinológia, agyi idegpályák/hálózatok vizsgálata. Külföldi és hazai munkatársaival elsőként térképezett fel számos (58) neurotranszmittert, neurohormont, neuropeptidet és ezek receptorait az agyban, megalapozva a neuroanatómia új ágát, a kémiai neuroanatómiát. Több kísérletes agyműtét bevezetése, idegpályák topográfiai leírása és a Palkovits-micropunch módszer fűződik nevéhez. Életművét 11 könyv, 59 könyvfejezet és 750 tudományos közlemény fémjelzi, közülük 8 citation classic.

Közleményeinek összidézettsége 45247; Hirsch index: 106, g index: 180. 10 magyar és 4 külföldi tanítványa lett tanszékvezető professzor. Munkatársai közül 4 akadémikus, 49 szerzett PhD, 13 MTA doktora fokozatot.

humán agyi mikrodisszekció, Palkovits-féle punch technika, agymintaszám növelése, rövid post-mortem idő, 230 anatómiailag elkülönített terület

Humán agyszövetminták gyűjtése tudományos felhasználás céljából

Az emberi agyműködés kutatása – melybe beletartoznak a gének vizsgálatától kezdve a fejlett műszertechnikát igénylő klinikai vizsgálatok is – során alapvető feltétel, hogy megfelelő állapotú, jól azonosítható, tökéletesen elkülönített humán agyminták az alapkutatást végző agykutatók számára rendelkezésre álljanak. Jelenlegi ismereteink szerint a világban egyedülállóként a Semmelweis Egyetem Humán Agyszövet Bank (SE-HAB) nyújt natív, fixálás nélküli mikrodisszektált agymintákat az agykutatók számára, mely minták lokációjukat tekintve 230 különböző anatómiai területet foglalnak magukba. Az SE-HAB mintaállománya csak rövid (1-8 óra) post-mortem idejű agymintákat tartalmaz, melyek alapkutatási célra a továbbiakban rendkívül széles körben felhasználhatóak.

A NAP 1.0 program támogatásával megalakult MTA-SE-NAP A-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport munkája során 2014-től 2017-ig 32 776 darab humán agymintával nőtt a mintaállomány, mely 2017 végére 67 761 db mintát tartalmazott, tehát a NAP 1.0 támogatásával a mintaállomány 48,3 %-kal bővült. A NAP 1.0 program ideje alatt az MTA-SE-NAP A-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport 7 hazai NAP kutatócsoportot látott el humán agymintákkal neurokémiai, molekuláris biológiai, proteomikai és neurogenetikai kísérleteikhez, ezen kívül számos külföldi és egyéb hazai alapkutatást végző kutatócsoporttal áll kooperációs kapcsolatban.

Az MTA-SE-NAP A-Humán Agyszövet Bank Mikrodisszekciós Kutatócsoport NAP 1.0 pályázati támogatással született publikációi az alábbiak:

Cell Signal 2018, 51: 266-275
Brain Pathol 2017, 27: 737-747
Sci Rep 2017, 7: 7106
Sci Rep 2017, 7: 4387
P Natl Acad Sci USA 2016, 113: E8472-E8481
J Psychiatry Neurosci 2016, 41: 342-353
Neurosci Lett 2015, 600: 12-16
Amyotroph Lat Scl Fr 2015, 16: 490-496
J Neural Transm 2015, 122: 1055-1068
Acta Neuropathol 2015, 129: 541-563
J Bioenerg Biomembr 2015, 47: 33-41
Brain Struct Funct 2015, 220: 135-151

Kumulatív impakt faktor: 59.366

Dobolyi A, Ostergaard E, Bagó AG, Dóczi T, Palkovits M, Gál A, Molnár MJ, Adam-Vizi V & Chinopoulos C (2015) Exclusive neuronal expression of SUCLA2 in the human brain, Brain Struct Funct 220: 135-151
IF: 5.811

Ádori C, Glück L, Barde S, Yoshitake T, Kovacs GG, Mulder J, Maglóczky Z, Havas L, Bölcskei K, Mitsios N, Uhlén M, Szolcsányi J, Kehr J, Rönnbäck A, Schwartz T, Rehfeld JF, Harkany T, Palkovits M, Schulz S & Hökfelt T (2015) Critical role of somatostatin receptor 2 in the vulnerability of the central noradrenergic system: new aspects on Alzheimer’s disease, Acta Neuropathol 129: 541-563
IF: 11.360

Barde S, Rüegg J, Prud’homme J, Ekström TJ, Palkovits M, Turecki G, Bagdy G, Ihnatko R, Theodorsson E, Juhasz G, Diaz-Heijtz R, Mechawar N & Hökfelt TGM (2016) Alterations in the neuropeptide galanin system in major depressive disorder involve levels of transcripts, methylation, and peptide, P Natl Acad Sci USA 113: E8472-E8481
IF: 9.661

Tombácz D, Maróti Z, Kalmár T, Csabai Zs, Balázs Zs, Takahashi S, Palkovits M, Snyder M & Boldogkői Zs (2017) High-coverage whole-exome sequencing identifies candidate genes for suicide in victims with major depressive disorder, Sci Rep 7: 7106
IF: 4.122

Albert M, Barrantes-Freer A, Lohrberg M, Antel JP, Prineas JW, Palkovits M, Wolff JR, Brück W & Stadelmann C (2017) Synaptic pathology in the cerebellar dentate nucleus in chronic multiple sclerosis, Brain Pathol 27: 737-747
IF: 6.187