SE-NAP 2 Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport - Juhász Gabriella - portré

A kutatócsoport neve
SE-NAP 2 Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Dr. Juhász Gabriella, neurológus, egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet

Telefon
+36 1 459 1500/56362

Email
juhasz.gabriella@pharma.semmelweis-univ.hu

Web
http://semmelweis.hu/gyogyszerhatastan/nap-2-kutatocsoportok/se-nap-2-genetikai-agyi-kepalkoto-migren-kutato-csoport/

Részletes adatok

NAP 2 kutatási téma címe

A migrén és a tenziós fejfájás kialakulásában szerepet játszó agyi mechanizmusok összehasonlítása

A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása

A kutatócsoport célja, hogy a migrénes és tenziós fejfájással küzdő, valamint egészséges személyek agyműködését és genetikáját összehasonlítsa. A kutatás lehetővé teszi kifejezetten a migrénre jellemző biomarkerek azonosítását – vagyis a migrénes rohamokra való hajlamot jelző agyi képalkotó és genetikai eltérések felismerését – és ezzel új gyógyszercélpontok azonosítását.

A fejfájás a leggyakoribb neurológiai rendellenesség, ezen belül is a tenziós fejfájás a felnőttek 42%-át érinti, míg migrénnel az emberek 11%-a küzd világszerte. Bár a tenziós fejfájások terhe általánosságban jelentősebb, a migrén súlyosabb gondot jelent a vele járó tünetek miatt (pl. fény és hangérzékenység, hányinger) és amiatt, hogy a migrénes beteg életminősége egy-egy roham alatt jelentősen lecsökken, pl. alkalmatlanná válik a munkavégzésre. Ezen jellemzői miatt a migrén mind a betegnek, mind a gazdaságnak is jelentős anyagi veszteséget okoz. Bár léteznek a migrén kezelésére alkalmazható gyógyszerek, gyakorlati használatuk nem mindig sikeres, ezért van szükség új gyógyszercélpontok azonosítására.

A kutatócsoport munkája lehetőséget biztosít arra, hogy agyi képalkotó eljárásokkal (pl. fMRI-vel) jobban megismerjük a migrén hátterében meghúzódó agyi folyamatokat, amelyek más jellemzőket mutatnak ennél a fejfájástípusnál, mint a tenziós fejfájásban szenvedő betegeknél. A csapat másik célja, hogy feltárja azokat a genetikai, biológiai folyamatokat, melyek az eltérő agyi információfeldolgozással kapcsolatba hozhatók. Ezek az eredmények hozzásegítik a kutatókat ahhoz, hogy elkülöníthessék egymástól a fejfájásra általánosan jellemző és a kifejezetten migrénre jellemző tulajdonságokat, így jobban megismerve a migrén kialakulásában és a migrénes rohamok visszatérésében szerepet játszó folyamatokat. Ezek azonosításával lehetőség nyílik a migrén hatékonyabb kezelésére alkalmas módszerek kidolgozására.

A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása

Dr. Juhász Gabriella, az SE-NAP 2 Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport vezetője, orvosi diplomáját 1991-ben vette át a Semmelweis Egyetemen summa cum laude minősítéssel. 1995-ben neurológusi szakorvosi képesítést szerzett. A klinikai munka mellett a neurológiai betegségek immunológiájának, biokémiájának és genetikájának kutatásába kapcsolódott be. Részt vett a polineuropátiák molekuláris genetikai vizsgálatára alkalmas módszerek hazai beállításában, és Magyarországon elsőként vizsgálta a szerotonin transzporter gén hosszúság polimorfizmusának hatását migrénben.

PhD fokozatát 2004-ben a Semmelweis Egyetem, Idegtudományok Doktori Iskolájában szerezte a migrén pathomechanizmusának biokémiai és genetikai vizsgálatával. Posztdoktori munkája során a University of Manchester, Neuroscience and Psychiatry Unit munkatársaként is sikeresen helyt állt. Jelentős tapasztalatokkal bír populációgenetikai, képalkotó és farmakológiai vizsgálatok tervezésében, kivitelezésében és elemzésében. Számos publikációja jelent meg hazai és magas impakt faktorú nemzetközi szaklapokban, független idézettsége 1715, Hirsch-indexe 25. 2011-ben tért haza, egyetemi docensként a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetének genetikai kutatásaiban és oktatói tevékenységében vesz részt, eddig négy tanítványa szerzett PhD fokozatot. Ezen kívül klinikai munkáját a Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika ambulanciájának önkéntes munkatársaként folytatja. Társkutató több külföldi és hazai kutatásban.

Kulcsszavak

migrén, tenziós fejfájás, fMRI, stressz, genetika, környezeti faktorok, epigenetika, gén-környezet interakciók, biomarkerek, autogén tréning

Előzmények

NAP 1 kutatási téma címe

Funkcionális MR és genetikai biomarker vizsgálatok migrénben

A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretein belül 2015-ben megalakult kutatócsoport célja migrénes és egészséges személyek agyműködésének vizsgálata volt mágneses rezonancia (MR) képalkotó eljárásokkal, valamint biológiai (pl. DNS) minták gyűjtésével. A csoport tagjai nagy hangsúlyt fektettek a stresszel szembeni ellenállóképesség és a fájdalomészlelés kialakításának kutatására. Ennek oka, hogy a migrénes rohamok visszatérésében a különböző stresszhelyzeteknek jelentős szerepe van, azonban a már kialakult rohamok gyógyszeres kezelésére csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre.
Az eredmények alapján a negatív hangulaton való rágódás (szakszóval rumináció) valamint a kevésbé nyitott személyiség hozzájárulhat a migrénes rohamok visszatéréséhez. Ezen kívül a képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok több eltérésre is rávilágítottak az agyi működést illetően. Ezek közé tartozott, hogy a migrénesek fokozott agyi aktivációval reagáltak az érzelmi ingerekre (pl. félelemre), mint egészséges társaik.

A biológiai minták elemzése alapján több génvariáns is elősegítheti a migrén kialakulását. Ilyen pl. a folátmetabolizmus – vagyis a folát feldolgozását segítő rendszer – egyik genetikai változata, ami növeli a ruminációra való hajlamot és ezzel a migrénes rohamok visszatéréséhez járul hozzá, valamint az endokannabinoid rendszer, mely a fokozott stresszválasz során a hányingerrel járó fejfájások kialakulásának esélyét növeli. A kutatócsoportnak azt is sikerült megmutatnia, hogy a közös genetikai háttér miatt egyes betegségek (pl. más típusú fejfájások, irritábilis bélszindróma, allergiás rhinitis és depresszió) növelhetik a migrén kialakulásának kockázatát.

Ezek az eredmények lehetőséget biztosítanak a migrén hátterében meghúzódó folyamatok jobb megértésére és ezáltal a gyógyszeres kezelések hatékonyságának javítására.

A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk

Eszlári N, Kovács D, Petschner P, Pap D, Gonda X, Elliott R, Anderson IM, Deakin JF, Bagdy G, Juhász G. Distinct effects of folate pathway genes MTHFR and MTHFD1L on ruminative response style: a potential risk mechanism for depression.
TRANSLATIONAL PSYCHIATRY 6: p. e745. 8 p. (2016)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26926881

Kovács D, Eszlári N, Petschner P, Pap D, Vas S, Kovács P, Gonda X, Bagdy G, Juhász G.
Interleukin-6 promoter polymorphism interacts with pain and life stress influencing depression phenotypes.
JOURNAL OF NEURAL TRANSMISSION 123:(5) pp. 541-548. (2016)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26821321

Juhász G, Csépány É, Magyar M, Édes AE, Eszlári N, Hullám G, Antal P, Kökönyei G, Anderson IM, Deakin JF, Bagdy G. Variants in the CNR1 gene predispose to headache with nausea in the presence of life stress.
GENES BRAIN AND BEHAVIOR 16:(3) pp. 384-393. (2017)
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/gbb.12352

Kocsel N, Szabó E, Galambos A, Édes AE, Pap D, Elliott R, Kozák LR, Bagdy G, Juhász G, Kökönyei G. Trait Rumination Influences Neural Correlates of the Anticipation but Not the Consumption Phase of Reward Processing.
FRONTIERS IN BEHAVIORAL NEUROSCIENCE Paper 85. 10 p. (2017)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5423966/

Marx P, Antal P, Bolgár B, Bagdy G, Deakin B, Juhász G. Comorbidities in the diseasome are more apparent than real: What Bayesian filtering reveals about the comorbidities of depression.
PLOS COMPUTATIONAL BIOLOGY 13:(6) Paper e1005487. 23 p. (2017)
https://journals.plos.org/ploscompbiol/article?id=10.1371/journal.pcbi.1005487