Neurovaszkuláris Kutatócsoport - Oláh László

A kutatócsoport neve
Neurovaszkuláris Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Dr. Oláh László, neurológus, tanszékvezető egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Neurológiai Klinika és Tanszék

Telefon
+36 52 255 255

Email
neuro@med.unideb.hu

Részletes adatok

NAP 2 kutatási téma címe

Az endotheliális diszfunkció hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra

A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása

Az agyszövetnek nincs energiatartaléka, ezért az agy működése állandó cukor- és oxigénellátást igényel, melyet az agy folyamatos és a mindenkori igényekhez alkalmazkodó vérellátása biztosít. Az agyi vérkeringés szabályozásában több mechanizmus vesz részt. Egyrészről az agyi kiserek vérnyomásemelkedés hatására összehúzódnak, s így az agyi véráramlás a vérnyomás tág határai között állandó. Egy másik mechanizmus azt biztosítja, hogy a működő agyterületekhez az igényeknek megfelelően több vér jusson, s ezáltal az adott terület a tágabb kisereken több oxigént és cukrot kapjon.

A kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a vér viszkozitásának a változása, illetve az ereket belülről burkoló érbelhártya sejtjeit károsító folyamatok hogyan befolyásolják az agyi keringést.

A) Olyan betegek bevonását tervezik, akikben a vérviszokzitás a magas vérzsírszint, vagy a nagyobb vörösvértest-tartalom miatt nagyobb. Kezelés előtt és kezelés után vizsgálják a vér viszkozitását és ezzel párhuzamosan az agyi véráramlást.

B) Vizsgálják továbbá azokat a betegeket, akikben a magas vérnyomás vagy a vesebetegség hatására felszaporodó salakanyagok hatására károsodhatnak az érbelhártya sejtjei. Azt nézik, hogyan alakul az idegsejtek akitválódása során kialakuló áramlásváltozás a fenti betegségektől mentes egyénekhez képest, illetve a magas vérnyomás és a vesebetegség kezelés hatására.

C) A toxikus hatások vizsgálatára irányulnak azok a vizsgálataink, melyek az alkohol, a daganatok kezelésében használatos citosztatikumok és a kóros terhesség során kialakuló terhességi toxémia hatását elemzik.

Azt remélik, hogy választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy a stroke rizikófaktoraként ismert magas vérviszkozitás, illetve a magas vérnyomás és a vesebetegség miatt felszaporodó salakanyagok hogyan vezetnek agyi keringészavarhoz. A fenti kérdés megválaszolása a jövőben a fenti rizikófaktorok megfelelő szűrésével és kezelésével csökkentheti a stroke kialakulásának a rizikóját.

A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása

Oláh László orvosi diplomáját 1991-ben szerezte, azóta a Debreceni Egyetem Ideg-és Elmegyógyászati Klinikáján, illetve Neurológiai Klinikáján dolgozik. 1995-ben szakvizsgázott neurológiából, 2014-ben neuroszonológiai, 2015-ben vascularis neurológiai licenszvizsgát tett. 2007 óta a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika és Tanszék egyetemi docense, 2017 májusa óta az intézet vezetője.

1998 és 2000 között 2 és fél évet Kölnben töltött a Max-Planck Intézet ösztöndíjasaként, ahol fokális experimentalis ischaemiás modellen tanulmányozta a permanens, illetve reverzibilis ischaemia hatását az MR és metabolikus paraméterekre. 2000-ben a Neurológiai Klinika Neuroszonológiai Munkacsoport vezetőjeként meghonosította a neurovaszkuláris kapcsolat vizsgálatát. 2001-2004 között Bolyai-ösztöndíjas volt. 2002-ben védte meg PhD értekezését, 2011-ben habilitált, 2018-ban MTA doktora címet szerzett. Fő érdeklődési területe a stroke és az agyi vérkeringés szabályozása.

In extenso folyóiratcikkeinek száma 47, ebből 20 közleményben első vagy utolsó szerző. Impakt faktora 162.75, idézettsége sokszerzős közlemény nélkül 752, azzal együtt 1367. Hirsch indexe 15.

2009-ben a Sanofi-Aventis/Chinoin Tudományos Szakmai Díját kapta. 2013-ban az Általános Orvostudományi Kar kiváló oktatójává, 2013-ban, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban az év oktatójává választották.

Kulcsszavak

agyi vérkeringés, ultrahang, endothelialis diszfunkció, stroke, hipertonia, uraemia, viszkozitás, neurovaszkuláris kapcsolat

Előzmények

NAP 1 kutatási téma címe

A neurovascularis kapcsolat vizsgálata tactilis stimuláció kiváltotta vizuális kérgi aktiváció során (Braille írás olvasása) vak és látó személyekben

A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása

A látók vizuális, a vakok tapintási stimulus útján ismerik fel az írott szöveget. A kutatócsoport azt vizsgálta, hogy Braille írás olvasásakor vakokban hogyan változik a látókérget ellátó érben a véráramlási sebesség a látókhoz képest. Míg látókban fény+olvasás hatására az áramlási sebesség a látókérget ellátó érben kb. 26%-kal, addig vakokban a Braille írás olvasása+tapintás során 10%-kal emelkedett. Amikor csak az olvasás hatását vizsgálták, látókban 8%, vakokban kb. 10% volt a sebesség növekedése. Az, hogy önmagában az olvasás a látókérget ellátó artériában mind a látókban, mind a vakokban 8-10% áramlási növekedést eredményezett arra utal, hogy az olvasás a vakokban és látókban hasonló látókérgi aktivációt eredményez. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy látókban a betű- és szófelismerés az olvasás alatt bekövetkező áramlásváltozás 1/3-ért volt felelős, míg annak további 2/3-át az olvasáshoz szükséges fénystimulus okozta.

Ismert, hogy monitorról olvasva jobban elfáradunk, mintha könyvből olvasnánk. Bár a kutatócsoport feltételezése szerint a kifejezettebb vizuális fáradtság hátterében felmerül, hogy a saját fényforrással rendelkező monitorról olvasás jobban igénybe veszi a látókéreg vérellátásáért felelős ereket, a vizsgálatok eredményei ezt nem igazolták. Mind a monitorról, mind a papírról olvasás alatt és után hasonló volt az áramlási sebesség változás a látókérget ellátó artériában.

Az alkohol agyi véráramlás szabályozására kifejtett hatását vizsgálva azt találták, hogy alkohol hatása alatt a felállításkor csökkenő agyi perfúziós nyomás hatására az agyi mikroerek kompenzatórikus tágulása elmaradt, s így az agyi erekben mért áramlási sebesség nagyobb mértékben csökkent, vagyis az alkohol az agyi erek nyomáscsökkenésre adott válaszreakcióját gátolta.

A támogatásnak köszönhetően a kutatócsoport 1 EEG és 1 TCD készülékkel gyarapodott. A projekt eredményeiből 1 már megvédett Ph.D. munka született, s a kutatócsoport vezető megszerezte az MTA doktora címet.

A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk

Viski S, Orgovan D, Szabo K, Rosengarten B, Csiba L, Olah L. Effect of reading on blood flow changes in the posterior cerebral artery in early blind and sighted people–A transcranial Doppler study. J Neurol Sci. 2016;363:132-9. doi:10.1016/j.jns.2016.02.050.

Viski S, Orosz M, Czuriga-Kovacs KR, Magyar MT, Csiba L, Olah L. The acute effects of alcohol on cerebral hemodynamic changes induced by the head-up tilt test in healthy subjects. J Neurol Sci. 2016;368:113-20. doi:10.1016/j.jns.2016.06.060.

Viski S, Olah L. Use of Transcranial Doppler in Intensive Care Unit
J Crit Care Med. 2017;3: 99-104. doi: 10.1515/jccm-2017-0021