A kutatócsoport neve
Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport
A kutatócsoport vezetője
Prof. Dr. Molnár Mária Judit, neurológus, pszichiáter, egyetemi tanár, intézetvezető, Semmelweis Egyetem, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete
Telefon
+36 1 459 1500
Email
molnar.mariajudit@med.semmelweis-univ.hu
Részletes adatok
NAP 2 kutatási téma címe
A mitochondrialis gének eltérései neurodegeneratív és mitochondrialis betegségekben. Az alpha-ketoglutarát dehidrogenáz károsodásai a proteinstruktúrától a klinikai intervencióig
A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása
A NAP2-ben tervezett kutatások fő célja a mitokondriális eltérések vizsgálata neurodegeneratív betegségekben. Kutatásaink alapját az adja, hogy egyre növekvő evidencia utal arra, hogy egyes neurodegeneratív betegségekben a sejtanyagcsere zavarai, mitokondriális diszfunkció jelenik meg. A Nap 1-vizsgálataikra támaszkodva a kutatócsoport külön fókuszálna a mitochondrialis alfa-ketoglutarát dehidrogenáz enzimre, illetve a neurodegeneratív betegségek közül az Alzheimer-kórra. Specifikusan, a kutatócsoport vizsgálni fogja a különböző, természetesen előforduló, illetve mesterségesen előállított alfa-ketoglutarát dehidrogenáz génmutációk hatását az enzim fehérjestruktúrájára és működésére. Megvizsgáljuk a NAD+ alternatív szubsztrátjait a KGDHc reakcióban, amelyek abban lehetnek hasznosak, hogy anoxiában is fenntartsanak egy részleges ATP-szintézist, valamint megvizsgáljuk az enzimpótlás lehetőségét E3-deficiencia esetében. Megvizsgáljuk a kismolekula-terápia lehetőségeit azon variánsok esetében, amelyek fokozott reaktív oxigénspecies-termelődéssel járnak. Újgenerációs teljesexom-vizsgálatokat végzünk annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat a ritka variációkat, amelyek ritka, neurodegenerációval járó mitokondriális betegséget okoznak, illetve vizsgáljuk ezek szerepét multifaktoriális neurodegeneretatív betegségben. Célunk tisztázni ezen variácóknak a fenotípusos hatását mind homozigóta, mind heterozigóta előfordulás esetében. Az egyes ritka variánsok fehérjeszinten megnyilvánuló hatásának predikciójára bioinformatikai módszereket fejlesztünk, amelyek segítséget nyújtanak a variánsok priorizálásában. Az alfa-ketoglutarát alternatív szubsztrátjainak vizsgálata, illetve az E3-alegység pótlásának megvizsgálása potenciális terápiás konzekvenciákkal bírhat mitokondriális betegségben.
A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása
Molnár Mária Judit MD., PhD., DSc megbízott intézetigazgató, egyetemi tanár; 1986-ban szerezte általános orvosi diplomáját summa cum laude minősítéssel a Debreceni Egyetemen. 1990-ben neurológiai, 1993-ban pszichiátria szakvizsgát tett, 1996-ban neuropatológiai, 1997-ben elektroenkefalográfiás szakképesítéset szerzett.
Még ebben az évben PhD-fokozatot is szerzett élettan, neurobiológia tárgykörből, majd 2006-ban Dr. med Habil. fokozatot neurológiából. 2011-ben elnyerte az MTA doktora címet és egyetemi tanári kinevezést is kapott. Pályáját a Debreceni Egyetemen kezdte, majd az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben eltöltött évek után 2012-től a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének megbízott igazgatója, 2012-ben a Semmelweis Egyetem tudományos rekorhelyettesi posztját is ellátta.
Számos könyv, fejezet szerzője, idézettsége kimagasló. Munkája elismerését mutatja az általa elnyert ösztöndíjak, pályázatok, díjak sora. Kiemelkedő szerepe volt a debreceni neurogenetikai laboratórium kialakításában, új molekuláris diagnosztikák bevezetésében, az OPNI-ban működött Neurogenetikai Ambulancia és a Neurogenetikai Laboratórium megalakításában, DNS-, szövet-, és sejtbank megszervezésében, az SE Molekuláris Neurológiai Klinikai és Kutatási Központ kialakításában. Tagja hazai és nemzetközi tudományos társaságoknak, bírálója szakmai folyóiratoknak. Jelentős szerepet vállal az egyetemi oktatásban, PhD-kurzusokat tart, a Tudományos Diákkör témavezetője.
Kulcsszavak
neurodegeneráció, neurodegeneratív betegségek, genetika, ritka variánsok, mitokondriális betegségek, alfa-ketoglutarát dehidrogenáz, demencia, Parkinson-kór, teljes exom szembenállás, autizmus, autizmus spektrumzavar
Előzmények
NAP 1 kutatási téma címe
Integrált genomikai és biokémiai vizsgálatok neurodegeneratív betegségekben a betegség molekuláris alapjainak megismerésére és új terápiás targetek fejlesztésére
A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása
A NAP 1-projekt keretében a kutatócsoport ritka neurodegeneratív, és neurodevelopmentális betegségek genetikai hátterének vizsgálatát végezte. A kutatások fő célkitűzése a komplex neurodegeneratív betegségek, genetikai alapon történő stratifikációja volt. Ehhez kapcsolódóan a teljesexom-szekvenálás laboratóriumi és informatikai hátterét fejlesztették. A NAP 1-kutatásaiknak legjelentősebb eredménye, egy új gén, az MSTO1 humán betegséggel való társítása volt. Vizsgálatokat végeztek amiotrófiás laterálszklerózisban, demenciában és Parkinson-kórban. Több mint 600 neurodegeneratív beteg genetikai vizsgálata alapján elsőként írták le a ritka genetikai formáknak hazai gyakoriságát. Amiotrófiás laterálszklerózisban a C9orf72 gén kóros repeat expansióját a vártnál gyakrabban azonosították, valamint az ALS-betegek panelszekvenálása is arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegségségben a genetikai faktorok szerepe erős. A poligénes neurodegenerativ betegségekben a klasszikus ApoE e4 allél mellett egyéb rizikótényezőket is azonosítottak, úgy mint a TREM2, az MTHFR ritka variánsait. Az agyi vastárolással járó neurodegeneráció esetében fényt derítettek arra, hogy a magyar populációban az MPAN-hoz társuló NBIA a leggyakoribb. Felvetették, hogy egyes NBIA-génekben található heterozigóta variánsok Parkinson-kórra hajlamosítanak. Alzheimer-betegségben olyan ritka kóroki variánsokat azonosítottak rizikófaktorként, melyek homozigóta státuszban súlyos mitokondriális betegséget okoznak. Az országban elsőként tipizálták genetikailag a herediter spasztikus paraparézissel diagnosztizált betegeket. Vizsgálták egyes neurodegeneratív és neurodevelopmentális betegségek összefüggését a nukleáris mitokondriális géneltérésekkel. Több esetben azonosítottak POLG-variációt, illetve egyéb ritka variánsokat intergenomiális mitokondriális génekben. Autizmus spektrumzavarral diagnosztizált kohortban a kontrollhoz képest gyakrabban előforduló mtDNS-eltéréseket azonosítottak.
A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk
Grosz Z., Bencsik R., Balicza P., Molnár MJ. Vas az agyban- egy különös neurodegeneratív betegségcsoport ismertetése saját esetünk kapcsán. Gyermekgyógyászati Szemle, 2015. 4. 235-237.
Pentelenyi K, Remenyi V , Gal A , Milley GM , Csosz A , Mende BG , Molnar MJ
Asian-specific mitochondrial genome polymorphism (9-bp deletion) in Hungarian patients with mitochondrial disease. MITOCHONDRIAL DNA 27:(3) pp. 1697-1700. (2016) Impact faktor: 1.701
Balicza P, Grosz Z , Gonzalez MA , Bencsik R , Pentelenyi K , Gal A , Varga E , Klivenyi P, Koller J , Zuchner S , Molnar MJ : Genetic background of the hereditary spastic paraplegia phenotypes in Hungary – An analysis of 58 probands. JOURNAL OF THE NEUROLOGICAL SCIENCES 364: pp. 116-121. (2016) Impact faktor: 2,474
Noémi Ágnes Varga, Klára Pentelényi, Péter Balicza, Viktória Reményi, Vivien Hársfalvi, Anett Illés, Anikó Gál, Csilla Prekop, Mária Judit Molnár: A comprehensive analysis of mtDNA alterations and autism associated nuclear gene variations in autism spectrum disorder Brain and Behavior in press Impakt faktor: 3.234
Milley GM, Varga ET, Grosz Z, Nemes C, Arányi Z, Boczán J, Diószeghy P, Molnár MJ, Gál A. Genotypic and phenotypic spectrum of the most common causative genes of Charcot-Marie-Tooth disease in Hungarian patients. Neuromuscul Disord. 2018 Jan;28(1):38-43. Impakt faktor: 2,969
