NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport - Bagdy György - portré

A kutatócsoport neve
NAP-2-SE Új Antidepresszív Gyógyszercélpont Kutatócsoport – Bagdy György – portré

A kutatócsoport vezetője
Prof. Bagdy György, gyógyszerész, egyetemi tanár, intézetigazgató, Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet

Telefon
+36 1 459 1500/56217, 56331, 56336

Email
bag13638@iif.hu

Részletes adatok

NAP 2 kutatási téma címe

Új antidepresszáns gyógyszercélpontok: genomszintű gén-környezet interakciós vizsgálatok

A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása

A kutatócsoport célja gén-környezet interakciós vizsgálatok segítségével a depresszió kezelésére alkalmas új gyógyszercélpontok azonosítása.

A depresszió már ma is az egyik legnagyobb terhet jelentő pszichiátriai betegségnek számít, összesen 300 millió embert érint a világon. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint pedig 2030-ra a legsúlyosabb népegészségügyi problémává léphet elő a közép- és magas jövedelmű országokban. Az intenzív kutatások ellenére a betegség kezelése még ma is korlátokba ütközik, a terápia során alkalmazott gyógyszerek csak a betegek 50%-nál bizonyulnak hatékonynak. Ez elsősorban annak tudható, hogy a depresszió egyénenként változik, a betegség mögött többféle genetikai és környezeti tényező is meghúzódhat. Ezért a szakemberek feladata a depresszió kialakulásában szerepet játszó faktorok minél pontosabb azonosítása.

A legtöbb vizsgálat azonban csak a gének és a depressziós tünetek közötti közvetlen kapcsolatot képes kimutatni, és nem veszi figyelembe az egyéb folyamatokat, melyek jelentős hatással vannak a betegség kialakulására (pl. stressz). A kutatócsoport tagjai a korábbi NAP projekt során létrehozott adatbázis és az abból kapott eredmények felhasználásával ún. gén-környezet interakciós, valamint relevanciavizsgálatokat végeznek. Ezek az elemzések képesek azonosítani a teljes genetikai állományban a depresszió kialakulását elősegítő vagy éppen megakadályozó génváltozatokat, amelyek a környezeti tényezőkkel együtt fejtik ki a hatásukat. Az új módszerek sikeres fejlesztése és alkalmazása lehetőséget nyújt korábban nem ismert kockázatok és védőfaktorok megismerésére, ezáltal a betegség hátterének jobb feltérképezésére és a hatékonyabb kezelésre.

A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása

Prof. Bagdy György az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet tudományos igazgatójaként, majd a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyetteseként, illetve a Gyógyszerhatástani Intézet igazgató egyetemi tanáraként továbbá az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport vezetőjeként irányította és irányítja a kutatómunkát. Az Academia Europaea és a European Academy of Sciences and Arts tagja. Munkásságának mind hazai, mind nemzetközi szinten kiemelten elismert területe a szerotonin komplex központi idegrendszeri hatásainak vizsgálata a gyógyszerhatásban, valamint a pszichiátriai és neurológiai kórképek patomechanizmusában. Nevéhez kötődik több szerotoninreceptor szerepének felismerése a neuroendokrin rendszer szabályozásában, valamint az SSRI antidepresszív vegyületek hatásának és mellékhatásának közvetítésében. Klinikai jellegű genetikai vizsgálatai értékes megállapításokhoz vezettek olyan génpolimorfizmusok azonosításában, melyek a szorongás, a migrén, és a depresszió kialakulásában, illetve a gyógyszerek hatásának előre jelzésében jelentősek. Nevéhez fűződik a kimagasló hírű neuropszichofarmakológiai kutatóműhely kialakítása az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben.

2010-ben a Semmelweis Egyetemen Kiváló PhD oktató kitüntetésben részesült, 19 doktori fokozatot szerzett tanítványa közül több rangos kitüntetést, pl. Junior Príma díjat kapott. 2012-ben Akadémiai Díjban részesült. Publikációinak független idézettsége > 4800, Hirsch-indexe 46.

Kulcsszavak

depresszió, szorongás, genetika, környezeti stressz, antidepresszánsok, személyiségvonások, temperamentumok, anyagi nehézségek, gyógyszerkutatás, NewMood, GWAS, GEWI

Előzmények

NAP 1 kutatási téma címe

Új antidepresszáns gyógyszercélpontok azonosítása

A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása

A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretein belül 2014-ben megalakult kutatócsoport célja új, a depresszió kezelésére alkalmas gyógyszercélpontok felderítése volt, valamint olyan ún. biomarkerek – adott biológiai jellemzők – azonosítása, amelyek elősegíthetik a depresszió célzott kezelését.
A csoport a korábbi NewMood projekt adatait felhasználva létrehozott egy teljes genetikai állományra kiterjedő adatbázist, ami 2500 személy kb. 2 millió genetikai variánsát foglalja magában. Ezen kívül az elkészült adatbázis tartalmazza pl. az egyén stressznek való kitettségét, a személyiségjegyeket és a személyek hátterének széleskörű leírását is. Ez az adatállomány tette lehetővé a csoport vizsgálatait, amelyek során több gén esetében is sikerült kimutatni, hogy fontos szereppel bírnak a depresszió kialakulásában, de csak a környezeti stresszel való kölcsönhatással együtt. Ilyen környezeti stressz lehet a gyermekkori testi-lelki bántalmazás és a közelmúltbeli negatív életesemény is. Az eredmények alapján az előbbi a galanin-1 receptor, míg az utóbbi a galanin-2 és -3 receptorok közreműködésével fokozzák a depresszióra való hajlamot.

További eredmény, hogy a kutatóknak sikerült két jól elkülöníthető betegségcsoportot azonosítania. Az egyikre az adott agyterületekhez köthető kognitív zavarok, a mitokondrium energiaháztartásához köthető genetikai változatok és a stressztől függetlenül az egész élettartamra kiterjedő depressziós tünetek együtt jellemzőek. A másik csoportban az agyi gátló ingerületátvitelben – az idegsejtek közötti kommunikációt biztosító folyamatban – szerepet játszó egyik fehérje (a GABRA6) génjének eltérését mutatták meg a kutatók. Ez a változat nagymértékben fokozza a stresszre adott választ, valamint nyugtalanságot, szorongást és depressziót okozhat, sőt a halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok is jellemzik ezeket a személyeket. Ezek az eredmények hozzájárulhatnak a hatékonyabb prevencióhoz és precíziós medicinához.

A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk

Tamási V, Petschner P, Ádori C, Kirilly E, Andó RD, Tóthfalusi L, Juhász G, Bagdy G.
Transcriptional Evidence for the Role of Chronic Venlafaxine Treatment in Neurotrophic Signaling and Neuroplasticity Including also Glutatmatergic- and Insulin-Mediated Neuronal Processes.
PLOS ONE 9:(11) Paper e113662. 24 p. (2014)
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0113662

Juhász G, Hullám G, Eszlári N, Gonda X, Antal P, Anderson IM, Hökfelt TG, Deakin JF, Bagdy G.
Brain galanin system genes interact with life stresses in depression-related phenotypes.
PROCEEDINGS OF THE NATIONAL ACADEMY OF SCIENCES OF THE UNITED STATES OF AMERICA 111:(16) pp. E1666-1673. (2014)
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0113662

Eszlári N, Kovács D, Petschner P, Pap D, Gonda X, Elliott R, Anderson IM, Deakin JF, Bagdy G, Juhász G.
Distinct effects of folate pathway genes MTHFR and MTHFD1L on ruminative response style: a potential risk mechanism for depression.
TRANSLATIONAL PSYCHIATRY 6: p. e745. 8 p. (2016)
https://www.nature.com/articles/tp201619

Kovács D, Eszlári N, Petschner P, Pap D, Vas S, Kovács P, Gonda X, Juhász G, Bagdy G.
Effects of IL1B single nucleotide polymorphisms on depressive and anxiety symptoms are determined by severity and type of life stress.
BRAIN BEHAVIOR AND IMMUNITY 56: pp. 96-104. (2016)
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0889159116300332?via%3Dihub

[93], Culverhouse RC, Saccone NL, Juhász G, Petschner P, Bagdy G, Gonda X, Bierut LJ.
Collaborative meta-analysis finds no evidence of a strong interaction between stress and 5-HTTLPR genotype contributing to the development of depression.
MOLECULAR PSYCHIATRY 23: pp. 133-142. (2018)
https://www.nature.com/articles/mp201744