A beleinkben jelentősen több baktérium él, mint amennyi sejtünk nekünk van. Természetesen gyakorlatilag a baktériumok felfedezése tudnak a bélbaktélriumokról, hiszen az ürülékben is tömegével jelennek meg, mélyreható szerepükre azonban csak a legutóbbi évtizedekben kezdett fény derülni. Azt eddig is sejtették, hogy a bélben élő jótékony baktériumoknak szerepük van bizonyos tápláléktípusok, például egyes vitaminok lebontásában, illetve védenek egyes kórokozó baktériumok ellen, így segítik az immunműködést. Azt azonban talán eszébe sem jutott korábban senkinek, hogy e baktériumok közvetett hatást gyakorolnak az agyműködésre is.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő molekuláris neuroendokrinológia csoport, Kovács Krisztina vezetésével sok egyéb mellett a azt is tanulmányozza, hogy a stressz miként hat a bélműködésre, és a bél mikrobiom működésére – számol be az Innotéka. A stressz a szerzet számos szervrendszerének működésére gyakorolt hatását kutatták már, de az agyműködést befolyásoló hatásait kevésbé. A KOKI kutatócsoportja ezért az egyik stresszhormont, a kortikotropint felszabadító hormont (CRH) termelő agysejtek működését vizsgálja különféle stressztényezők (stresszorok) hatására.
Fő kérdésük, hogy e sejtek aktiválódása milyen kapcsolatban áll a stresszeltségre jellemző viselkedési reakciókkal és anyagcsere betegségekkel. Az régóta ismert, hogy bizonyos mentális zavarok negatvían befolyásolják az emésztést és a bélműködést. Azt azonban csak most kezdjük megérteni, hogy a bél betegségei hogyan befolyásolják az agy működését. Ebben pedig központi szerepük lehet a bélbaktériumoknak, amelyek igencsak megsínylik a hosszan tartó stresszt.
Alig van olyan betegség, amelyet az utóbbi időben ne hoztak volna kapcsolatba a bél mikrobiom működésével, így szinte nincs is ennél forrongóbb kutatási téma az orvoslásban (ha a koronavírust most nem számítjuk). Ez alól a neurológiai kórképek sem kivételek, tavaly fedezték fel például, hogy a Parkinson-kór kialakulásában is lehet szerepe. Úgy tűnik, hogy a betegséget az idegsejtek között felhalmozódó, majd gyulladást okozó káros fehérjeszemcsék indítják el. De honnan származnak e fehérjemagvak?
Nos, úgy tűnik, hogy a bélben, és onnan jutnak el az agyba. Kovács Krisztina és kutatócsoportja azonosított is olyan bélbaktériumokat, amelyek e káros fehérjéket termelik, sőt olyan szabadalmaztatott módszert dolgoztak ki, amelynek segítségével megszabadulhatunk e bélbaktériumoktól.
