Mi az a NAP 2.0?

A rövidítés a Nemzeti Agykutatási Program második négyéves pályázati ciklusát takarja, mely 2017. december 1-jén indult.

Mit érdemes tudni az előzményekről?

Az idegrendszeri betegségek a világ fejlettebb részén már jó néhány éve sokkal több társadalmi költséggel járnak, mint a szív- és érrendszeri valamint a daganatos betegségek összesen. Az Alzheimer- és a Parkinson-kór, vagy éppen a népbetegségnek számító depresszió – hogy csak a legismertebbeket említsük – hosszan tartó állapot lehet, a kezelésen túl rengeteg járulékos költséggel és emberi fájdalommal. Ráadásul a várható élettartam folyamatosan nő, így számos, inkább az időskorra jellemző idegrendszeri megbetegedés várhatóan még többeket érint majd. A kétezres évek első évtizedének végére világossá vált, hogy összetett alap- és alkalmazott kutatási programokra van szükség ahhoz, hogy kezdjenek valamit ezzel a helyzettel.

A magyar kormány 2012. végén hirdette meg a Nemzeti Agykutatási Programot, néhány hónappal megelőzve az Európai Unióban és az Egyesült Államokban indult hasonló (persze nagyobb összegű) jelentős agykutatási projekteket. Négy évre összesen 12 milliárd Ft pályázati forrást lehetett elnyerni kutatólaboratóriumok alapítására és működtetésére, csúcstechnológiás műszerek beszerzésére, és nem utolsósorban kiváló kutatók hazacsábítására. A program elnökének az Agy-díjas Freund Tamást kérték fel. Az első ciklus 2013-tól 2017-ig tartott, részletes információkért, az eredmények áttekintéséhez érdemes felkeresni a program honlapját. Összességében elmondható, hogy a NAP segített abban, hogy a magyar agykutatás tartósan a világ élvonalába kerüljön, emellett a kutatások egyes eredményei esetében már a klinikai alkalmazások is körvonalazódnak.

Miben lesz más a NAP 2.0?

A Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa 2017. december 1-től 2021. november 30-ig tart. Ezúttal a négyéves időtartamra összesen 6,5 milliárd forintra lehetett pályázni, és a programot a Nemzeti Kiválósági Program 2017 “A” alprogramjaként, egy hasonlóan nagyszabású kvantumtechnológiai program mellett hirdette meg az NKFI Hivatal.

Az alacsonyabb pályázható összeget az indokolta, hogy a NAP 2.0 jelentős részben az első ciklusban sikeresen szerepelt laboratóriumok további munkáját támogatja, így már nem lesz szükség olyan mértékű műszerbeszerzésre, mint az első ciklusban (ott az ilyen kiadások 3,6 milliárd forintra rúgtak). A NAP 2.0 kifejezett célja a legkiválóbb kutatócsoportok további támogatása, a kialakult világszínvonalú infrastruktúra és a tíz tagból álló NAP kiválósági hálózat nyújtotta egyedülálló lehetőségek optimális kihasználása.

Kik alkotják a NAP kiválósági hálózatát?

A hálózat tíz intézmény konzorciális együttműködésére alapozódik, vezetője az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI). A tagok közül az akadémiai intézethálózathoz tartozik az MTA Természettudományi Kutatóközpontja is. A konzorcium tagja hat egyetem is: a Semmelweis Egyetem (Budapest), a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Információs Technológiai Kar) és a frissen csatlakozott Eötvös Loránd Tudományegyetem (Természettudományi Kar). Résztvevő még az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint a Richter Gedeon Nyrt. is, amely kiemelten kezeli az agykutatást és a központi idegrendszerre ható gyógyszerek fejlesztését.

Együttműködések révén a NAP kutatások továbbra sem koncentrálódnak kizárólag az egyetemi székhelyekre, ahogy már eddig is folytak az ország 19 megyéje közül 13-ban. A NAP által támogatott kutatások révén a hazai agykutatás mélyen beágyazódik az európai kutatási és fejlesztési térségbe, és erős a kapcsolata a fejlett északi, déli, nyugati és keleti kutatás-fejlesztési térségekkel is.

Melyek a program távlati céljai?

A NAP első ciklusában nem egyszerűen ígéretes laborok kaptak támogatást és műszereket, hanem egy egész kiválósági hálózat alakult ki: kutatóintézetek, egyetemek és kórházak működtek együtt és publikáltak közös tanulmányokat. A NAP 2.0 egyik kiemelt célja, hogy ez a hálózat együtt maradjon, és résztvevői minél jobban kihasználják az együttműködési lehetőségeiket. A Program emellett arra is ösztönzi résztvevőit, hogy további forrásokra is pályázzanak, és próbáljanak önállósodni, hogy később NAP-támogatás nélkül is megálljanak a saját lábukon. A kiírók nem titkolt reménye az is, hogy a befogadó intézmények a program lezárulta után is lehetővé teszik majd a sikeres laboratóriumok működését, és így a magyar agykutatási kiválósági hálózat egyre “önjáróbbá” válik.

A NAP további fontos célja, hogy biztosítsa a transzlációt – vagyis azt, hogy az eredmények a kutatóhelyektől minél hamarabb eljussanak a gyógyításba és az egészségfejlesztésbe, megelőzésbe is. Ez nem csak új klinikai és prevenciós eljárások, gyógyszerek, műszerek felfedezéseken alapuló kifejlesztése révén képzelhető el, hanem a közgondolkodás fejlesztésével is rendszeres tájékoztatás, híradás és oktatás, képzés révén.

Milyen konkrét kutatási témákat támogat a NAP 2.0?

Honlapunkon folyamatosan közöljük majd a kutatócsoportok bemutatkozásait, addig is álljon itt egy vázlatos lista a témákról:

  • Agykérgi, gerincvelői jelenségek, neuronhálózatok vizsgálata
  • Neurogenezis, neuroplaszcitás, szinaptikus plaszticitás
  • Az alvás neurobiológiai alapjainak vizsgálata
  • Retinaműködés, látás vizsgálata viselkedő állatban
  • Utódgondozás neurobiológiája
  • Összehasonlító magatartásvizsgálatok, kutya agybank
  • Munkamemória működésének vizsgálata
  • Egészséges kognitív öregedés vizsgálata
  • Sclerosis multiplex képalkotó (MRI) markerei
  • Fejfájások (migrén, tenziós fejfájás)
  • Epilepszia (láz, gyulladás, sejthálózatok, kognitív hanyatlás)
  • Neurotraumák komplex jellemzése
  • Agyi ischaemia, cerebrovascularis kórképek
  • Agytumorok és agyi áttétek (onkoimmunológiai és genomikai jellemzés)
  • Sejtmigráció agyi ischaemiában, neurodegenerációban és agytumorokban
  • Mélyagyi stimuláció (munkaképesség megőrzés, szociális izoláció megelőzés)
  • Klinikai agytérképezés (addikciók, gyermekkori obezitás)
  • Hangulatzavarok, bipoláris kórképek komplex vizsgálata
  • Öngyilkosság megelőzés
  • Szkizofrénia, ADHD (genetika, képalkotás, in vitro modellezés)
  • EEG tomográfia és multimodális képalkotás a pszichiátriában
  • Molekuláris LEGO gyógyszerligandok fejlesztéséhez
  • Állatmodellek fejlesztése a kogníció vizsgálatára
  • Alzheimer-kór (ösztrogénreceptor, TPPA1-receptor) Parkinson-kór (biomarkerek, gyógyszercélpontok)
  • Krónikus neuropátiás fájdalom (új gyógyszercélpontok)
  • Depresszió és stressz (új gyógyszercélpontok)
  • Antidepresszáns célpontok genomszintű keresése
  • Intracraniális aneurysmák vizsgálata, modellezése, terápiás eszközfejlesztés
  • Agyi implantátumok fejlesztése
  • Agy-computer interfészek fejlesztése
  • Mikroeszközök fejlesztése idegingerlés céljából
  • Szoftverfejlesztés in vivo imaging vizsgálati eredmények elemzéséhez

Hol tudhatok meg többet a NAP 2.0-ról?

Érdemes ellátogatni az mta.hu oldalára, mely beszámolót közöl a NAP 2017. szeptemberi zárórendezvényéről. A cikkbe ágyazott videofelvételen Lovász László, az MTA elnöke, Pálinkás József, az NKFIH elnöke és Freund Tamás, a NAP elnöke beszélnek az első négyéves ciklus tanulságairól, és a NAP 2.0 előtt álló kihívásokról.

Az NKFIH honlapján elérhető a 2017-es Nemzeti Kiválósági Program (NKP_17) kiírása és a támogatott projektek (konzorciumok) rövid ismertetése.

Érdemes továbbá elolvasvni az Innotéka Magazin hosszú és tartalmas interjúját Freund Tamással.