A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetben működő Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport a neurodegeneratív betegségek hátterét kutatja. Most folytatjuk a kutatócsoport vezetőjével, Molnár Mária Judit egyetemi tanárral készített beszélgetésünket, aki elmondja, hogy az öröklött tényezők mellett a környezeti hatások, például életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszanak a kórképek kialakulásában.
A cikk első része itt olvasható.
Ettől függetlenül a külső környezeti tényezők is erősen hajlamosítanak a neurodegenerációra – figyelmeztet az egyetemi tanár. Az életmód, a testsúly, a koleszterinszint vagy az agyi trauma mind szerepet játszik a neurodegeneratív betegségekben. Az agyi trauma például bizonyos, sok ütközéssel járó sportágak játékosainál (bokszolóknál, amerikaifocistáknál) idősebb korban Parkinson-kórt vagy demenciát okozhat, mert neurodegenerációt indít be. Vagyis a genetikai rizikótényezők nem jelentenek megmásíthatatlan ítéletet, a betegség kialakulásához számos egyéb faktor együttes jelenlétére van szükség a polygénes komplex formák kialakulásához.
E gének számos különböző fehérjét kódolnak, és emiatt rendkívül sokféle életműködést határoznak meg, amelyek áttételesen hatnak a neurodegenerációra. Az egyi ilyen mechanizmus a mitokondriumot érinti.
„Vannak olyan, neurodegenerációban szerepet játszó gének, amelyek az energiaháztartást befolyásolják, például az alfa-ketoglutarát befolyásolása révén – mondja Molnár Mária Judit. – Ha mindkét kromoszómánkon ritka genetikai variáns található a génből, az csecsemőkori betegséget okoz, ha pedig csak az egyiken, az a későbbi életszakaszban viszonylag ritka rizikótényezőként működik. Vannak azonban nála gyakoribb hajlamosító génhibák is.”
A neurodegeneratív betegségek korai stádiumában szinte mindig megjelennek gyulladásos folyamatok az idegrendszerben. Hasonlóan fontos szerepet játszanak az apoptózisban és az autofágiában szerepet játszó gének. Részben a kutatócsoport felfedezéseiből ismert, hogy egyes lizoszómális és mitochondriális gének is szerepet játszanak a betegségek kialakulásában. A kutatók a neurodegeneratív betegségek ritka, az agyi vastároláshoz köthető formáinak genetikai hátterét is feltérképezték az országban (összesen 29 beteg él ezzel a betegséggel ma Magyarországon). Egy nagy magyar család esete kapcsán kiderült, hogy ez az elváltozás az eddigi vélekedéssel ellentétben, nemcsak recesszíven, hanem dominánsan is képes öröklődni. A klinikai kép egészen heterogén lehet, a betegek egy részénél pszichiátriai panaszok másoknál Parkinson kórra emlékeztető mozgászavar, jelenik meg.
„Igazoltuk, hogy a tüneteket a gének közötti párbeszéd határozza meg. Amellett, hogy minden családtagnál megfigyelhető volt a „vezető” gén mutációja, más gének eltérései is társultak ehhez, és végső soron ezek döntötték el, hogy mi lett a döntő fenotípus, és milyen tünet jelent meg – magyarázza Molnár Mária Judit. – Volt, akinek pszichiátriai tünetei voltak, másnak csak Parkinson-betegsége volt, megint más pedig nagyon súlyosan leépült. E nagy család kapcsán sok minden értettünk meg. A családtagok teljes genomját szekvenáltuk. Még a NAP 1 idején szereztük be az új generációs szekvenáláshoz szükséges eszközöket. Sok neurodegenerativ betegségben szenvedő páciensünknék az összes exont, sőt esetenként a teljes genomot is megszekvenáltuk. Mindennek hatalmas volt a hozzáadott értéke, hiszen a legfontosabb gén mellett az annak hatását modifikáló géneket is meg tudtuk vizsgálni.”
