Az epilepsziát, a demenciát és a skizofréniát is kutatják a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Humán Agyszövet Laboratóriumában tárolt agyszövetminták segítségével. Minthogy ezek kivételére és tartósítására a halált követően csak rövid idő áll rendelkezésre, számos szakma elhivatott képviselőinek áldozatos és gyors munkájára van szükség, hogy a vállalkozás sikerrel járjon.

Cikkünk első részét itt olvashatja.

Arra figyelmeztet azonban a kutató, hogy ez nem azt jelenti, hogy a halott állatból kivett szöveteket feltámasztották volna, és azok újra élnének. Mindössze csak arról van szó, hogy az oxigén- és tápanyagellátást biztosító oldat hatására a neuronok egy része mutatott valamiféle elektromos aktivitást. De ez nem a teljes agy aktivitása volt, csak egyes sejtek, és az aktivitás nem egyezett meg tökéletesen az élő sejtek aktivitásával.

A Humán Agyszövet Laboratóriumba legtöbbször egy kooperáló kórház (konkrétan a tatabányai Szent Borbála Kórház) patológiájáról kerülnek be az emberi agyak. Ha meghal egy beteg a kórházban, akinél nem állnak fenn kizáró körülmények (például a fertőző betegségek, az újraélesztés vagy citosztatikus kezelés), akkor a kórház korboncnoka kiemel vizsgálható blokkokat az agyból. Különösen érdekli a kutatókat a neurológiai betegségekkel küzdött elhunyt betegek agya. A boncolás menetéből következően a kivágott agyminták általában post mortem 2-3 órásak, vagyis az előzetes vizsgálatok eredményei szerint a struktúrájuk még nem károsodott jelentősen. A Humán Agyszövet Laboratórium munkatársai már a kiemelt agyblokkokat kapják meg, tehát közvetlenül nem kerülnek kapcsolatba a holttesttel.

„Maximálisan tiszteletben tartjuk a halott kegyeleti jogait, amelyek semmilyen körülmények között nem sérülhetnek. A minták anonimitása is maximálisan biztosított, a beteg neve el sem jut hozzánk, mi csak a patológusok által adott kódnevet látjuk – folytatja Maglóczky Zsófia. – A teljes agy fixálása történik, de egy kidolgozott protokoll alapján meghatározott agyi régiókból veszünk blokkokat, amelyeket végül megfagyasztunk, és mínusz 80 C fokon tároljuk őket felhasználásig.”

A kutató kezdetben a kezelésre rezisztens epilepsziabetegek műtétileg kiemelt agyszöveteivel (epilepsziás fókusz) foglalkozott, mostanában pedig emellett a demenciát, illetve a szkizofréniát kutatja. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy az egyre fejlettebb agyi képalkotó eljárások korában mekkora szerepe lehet a klasszikus anatómiai vizsgálatoknak a neurológiai kórképek okainak feltárásában. Maglóczky Zsófia szerint nagyon is sok, hiszen MRI-vel legfeljebb néhány milliméteres felbontás érhető el, ami messze felette van az idegsejtek, pláne ezek kapcsolatai mérettartományának. Minél nagyobb felbontást akarunk elérni, annál nagyobb energiával kell elkészíteni a felvételt, ami egy idő után ellehetetleníti az élő emberen való vizsgálatot.

A mikroszkópban, pláne az elektronmikroszkópban sok nagyságrenddel jobb nagyítás érhető el, rutinszerűen készítenek képeket a dentritekről, sőt a neuronok sejtfelszíni receptorairól. Mivel nemcsak a képalkotó eljárások fejlődnek, hanem a szupererős felbontású mikroszkópia is, és az intézetben. Van olyan mikroszkóp, amellyel látni lehet a receptorfehérjéket is.

A Humán Agyszövet Laboratórium jelenleg huszonkét halottból származó kontroll (vagyis egészséges) mintát őriznek. Mellettük tárolnak kilenc szkizofrén és öt demens agyból származó mintákat. Mindezeken kívül nagyjából 220 műtétekből származó minta is található a szövetgyűjteményben. Ezek a műtéti minták főként epilepsziásoktól származnak, hiszen ezt a betegséget kezelik gyakran műtéttel, amikor kimetszik az agyból az úgynevezett epilepsziás fókuszokat (vagyis azokat az agyterületeket, amelyeknek agysejtjei rendellenes módon tüzelnek, és ez váltja ki az epilepsziás rohamokat.) Olyan minták is vannak a laboratóriumban, amelyeket agytumor mellől vettek ki a sebészek, hiszen mindig kell egészséges szövetet is eltávolítani, hogy megelőzzék az esetlegesen bent maradt tumorsejtek szétszóródását.

A vizsgálatok folyamán elsősorban a betegségek okozta neuronhálózati és sejtszintű elváltozásokra koncenntrálnak. Ez magában foglalja a sejtek morfológiai elváltozásait, egymással alkotott kapcsolatait, beidegzését, akár helyi interneuronoktól, akár más agyterületekről. Ezek láthatóvá tétele többszörös fluoreszcens immunfestésekkel, és a talált változások quantitatív kiértékelése képezi az eredményeket, mely alapján következtetéseket vonnak le a betegségek patomechanizmusáról. Ha már tudják, mit okoz a betegség, új gyógykezelési stratégiákat is lehet javasolni.

A labor sikeres működtetése rengeteg ember hatékony együttműködését teszi szükségessé.

„Nem lennénk képesek begyűjteni és kutatható állapotban eltárolni az agymintákat, ha számos kolléga ne végezne rendkívül precíz és áldozatos munkát. Sajnos a koronavírus-járvány miatt már egy éve nem kaptunk újabb agymintát, ezt a pandémia teljesen ellehetetlenítette – mondja Maglóczky Zsófia. – Igyekszünk most újra beindítani a minták fogadását, de sajnos nem tudjuk még, hogy ez mikor válik lehetségessé a gyakorlatban is.”