Parkinson-kór és mozgászavarok patofiziológiáját és kezelési lehetőségeit vizsgáló munkacsoport – Kovács Norbert - portré

A kutatócsoport neve
Parkinson-kór és mozgászavarok patofiziológiáját és kezelési lehetőségeit vizsgáló munkacsoport

A kutatócsoport vezetője
Dr. Kovács Norbert, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese

Telefon
+36 72 535 910

Email
kovacs.norbert@pte.hu

Részletes adatok

NAP 2 kutatási téma címe

Mentsük meg a menthetőt! A Parkinson-kór és disztónia hatékonyabb kezelési lehetőségeinek a vizsgálata

A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása

Munkacsoportunk a Parkinson-kór és egyéb mozgászavarok, disztóniák és remegések, minél pontosabb diagnózisát lehetővé tevő eljárások kifejlesztését, illetve kezelési lehetőségek hatékonyságának a növelését tűzte ki célul.

A munkacsoportunk által kifejlesztett objektív diagnosztikai eljárásnak optimalizálásával egy olyan automata szoftver is kifejleszthető válik, mely a Parkinson-kór diagnosztikai pontosságát jelentősen megnövelheti és a kezelésre fordítható erőforrásokat optimalizálhatja. A Parkinson-kór kezelésében rendszeresen használt mély agyi stimulációs kezelés hatékonyságának a növelését számos újszerű stimulációs módok alkalmazásával tervezi a munkacsoport javítani.

A generalizált és szegmentális disztóniák mély agyi stimulációs kezelése nem tökéletes, a betegek közel 70-80% ban érhető el átütő javulás. Az interleaving stimulációs technika alkalmazásától a mély agyi stimulációs kezelés hatékonyságának a növelését várható. Egy randomizált, kettős vak vizsgálat keretében a standard és az újszerű stimulációs technikák eredményességét hasonlítja össze a kutatócsoportunk.

A repetitív transzkraniális mágneses stimuláció segítéségével a Parkinson-kórhoz társuló depresszió és szorongás, illetve meglassultság javítható. Munkacsoportunk célja az optimális kezelési paraméterek meghatározása.

A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása

Kovács Norbert a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi tanára és igazgatóhelyettese, a Mozgászavar Munkacsoport vezetője. 2002-ben általános orvosi diplomát, 2008-ben neurológia szakképesítést és 2015-ben vaszkuláris neurológia licensz képesítést szerzett. PhD dolgozatát 2008-ben védte meg és 2014-ben habilitált. 2018-ban az MTA doktora címet nyerte el.

Klinikai kutatásai célpontjában Parkinson-kór és mozgászavarok hatásmechanizmusainak és kezelési lehetőségeinek a vizsgálata áll. A nem invazív stimuláció, a mély agyi stimuláció és a különböző gyógyszeres kezelési lehetőségek hatékonyságának növelését tűzte ki célul. Több nemzetközi és magyar kutatás témavezetője. Tudományos cikkeinek száma 114, amiből 52 első vagy utolsó szerzős közlemény. Hirsch indexe 19, független idézeteinek száma 1073.

Kulcsszavak

Parkinson-kór, disztónia, tremor, remegés, mély agyi stimuláció, repetitív transzkraniális mágneses stimuláció

Előzmények

NAP 1 kutatási téma címe

Mély agyi stimuláció: a humán agyműködés megismerése

A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása

Parkinson-kór egy folyamatos progressziót mutató idegsejtpusztulással járó betegség, az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neurodegeneratív megbetegedés. A Parkinson-kór klinikai diagnózisának felállítása mind a mai napig csak 80-90%-os bizonyossággal lehetséges. A diagnosztikai tévedés különösen a betegség kezdeti fázisában gyakori, ami a nem megfelelő kezelések alkalmazása és azok potenciális szövődményei miatt nemcsak a beteg számára, hanem nemzetgazdaságilag is káros. Munkacsoportunk a Nemzeti Agykutatási Program segítségével kidolgozott egy olyan funkcionális képalkotáson alapuló módszert, mely nagy pontossággal képes a parkinsonizmussal járó kórállapotok detektálására. A metodikánk egyik legnagyobb előnye, hogy objektív, azaz független a vizsgálatot végzők szakmai tapasztalatától, és automatizálható.

Munkacsoportunk igazolta, hogy a Parkinson-kórban “megfelelően korán” elvégzett mély agyi stimuláció képes a munkaképesség megőrzésére. A meglassultság, a remegés és a gyógyszeres kezelés által kiváltott akaratlan túlmozgások a betegek munkaképességét, önellátását és szociális státuszát jelentősen ronthatják. A fiatalkori Parkinson-kór éppen ezért gyakran vezet a munkaképesség teljes elvesztéséhez. Jelenleg a mély agyi stimulációs eljárást akkor használják világszerte, amikor a betegek már rég elvesztették a munkájukat, illetve a Parkinson-kór tünetei az önellátást is veszélyeztetik. Vizsgálataink megerősítették, hogy még a munkaképesség elvesztése előtt elvégzett mély agyi stimulációs kezeléssel nemcsak a munkaképesség megőrzése, hanem egy sokkal jobb életminőség elérése is lehetséges.

Munkacsoportunk elsőként igazolta, hogy az előrehaladott Parkinson-kór kezelésében alkalmazott levodopa/carbidopa intesztinális gél kezelés nemcsak a diszkinézia időtartamát, hanem a korlátozó jellegét is javítja.

A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk

Horváth K, Aschermann Z, Ács P, Deli G, Janszky J, Komoly S, Balázs É, Takács K, Karádi K, Kovács N. Minimal Clinically Important Difference on the Motor Examination Part of MDS-UPDRS. PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS 21:(12) pp. 1421-1426. (2015)
IF: 3.794, Q1

Makkos Attila, Pál Endre, Aschermann Zsuzsanna, Janszky József, Balázs Éva, Takács Katalin, Karádi Kázmér, Komoly Sámuel, Kovács Norbert
High-Frequency Repetitive Transcranial Magnetic Stimulation Can Improve Depression in Parkinson’s Disease: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Study
NEUROPSYCHOBIOLOGY 73:(3) pp. 169-177. (2016)
IF: 1,491, Q2

Perlaki Gábor, Szekeres Sarolta, Orsi Gergely, Papp László, Suha Balázs, Nagy Anett Szilvia, Dóczi Tamás, Janszky József, Zámbó Katalin, Kovács Norbert
Validation of an automated morphological MRI-based 123I-FP-CIT SPECT evaluation method
PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS 29: pp. 24-29. (2016)
IF: 4,484, Q1

Horváth Krisztina, Aschermann Zsuzsanna, Kovács Márton, Makkos Attila, Harmat Márk, Janszky József, Komoly Sámuel, Karádi Kázmér, Kovács Norbert
Minimal clinically important differences for the experiences of daily living parts of MDS-UPDRS
MOVEMENT DISORDERS 32:(5) pp. 789-793. (2017)
IF: 7,072, D1

Juhász Annamária, Aschermann Zsuzsanna, Ács Péter, Janszky József, Kovács Márton, Makkos Attila, Harmat Márk, Tényi Dalma, Karádi Kázmér, Komoly Sámuel, Takáts Annamária, Tóth Adrián, Nagy Helga, Klivényi Péter, Dibó György, Dézsi Lívia, Zádori Dénes, Annus Ádám, Vécsei László, Varannai Lajos, Kovács Norbert
Levodopa/carbidopa intestinal gel can improve both motor and non-motor experiences of daily living in Parkinson’s disease: an open-label study
PARKINSONISM AND RELATED DISORDERS 37:(4) pp. 79-86. (2017)
IF: 4,484, Q1