Általános portréillusztráció a kutatói bemutatkozásokhoz

A kutatócsoport neve
Neuromorfológiai és Celluláris Neurobiológiai Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Dr. Ábrahám Hajnalka, kutatóorvos, neurobiológus, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium

Telefon
+36 72 563 001/36216

Email
hajnalka.abraham@aok.pte.hu

Részletes adatok

NAP 2 kutatási téma címe

A gyógyszeres láz és lázgörcs csillapítás és a hippocampus sclerosis kialakulásának megelőzése közötti kapcsolat vizsgálata

A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása

Kutatócsoportunk évek óta foglalkozik halántéklebenylebeny-epilepsziával, ezen belül az epilepsziás betegek idegsebészeti beavatkozással eltávolított agykéregmintáinak vizsgálatával. A halántéklebeny-epilepszia a leggyakoribb fokális epilepszia, ami az esetek 70%-ban a hippokampusz szklerózisávaljár (HS). A HS-t jelentős arányban előzi meg kora gyermekkorban lezajlott komplex lázgörcs. Az utóbbi években megfigyelhető HS esetszámcsökkenés egyik feltételezett oka, hogy a korábban lázcsillapításra használt szerek helyett az újabban alkalmazott nem-szteroid típusú lázcsillapítók és gyulladásgátlók az epilepszia kialakulását gátló hatással is rendelkeznek. Munkacsoportunk célja annak vizsgálata, hogy valóban van-e különbség a lázgörcs csillapításakor korábban és újabban alkalmazott gyógyszerek hatása között.

A vizsgálatokat csoportunk a lázgörcs állatmodelljein, szervtipikus idegszöve-szeletet tartalmazó szövetkultúrában és sejtkultúrában tervezi végezni. Kérdés, hogy a lázgörcs modelljeiben alkalmazott különböző szerek hatására megfigyelhetők-e olyan jelentős, a struktúra fejlődését, a különböző sejtek interakcióit, az epilepsziás görcsküszöb változását, a gyulladásos mediátorok mennyiségét érintő különbségek, amelyek igazolják az új gyógyszerek feltételezett epileptogenezissel szembeni hatását. Az állatkísérletek és a szövet- és sejttenyésztés mellett epilepsziában szenvedő, komplex lázgörcsön átesett betegek műtéttel eltávolított kérgi szövetén is tervezi csoportunk vizsgálni a különböző szerek hatását.

Vizsgálatainkkal igazolható az újabb szerek anti-epileptogén hatása. Emellett a vizsgálatok eredményeit a jövőben még potensebb gyógyszerek kifejlesztésében is lehet hasznosítani, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a lázgörcs-indukált epilepszia prevalenciája tovább csökkenjen, mindezzel jelentős számú beteg életminőségét javítva.

A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása

Ábrahám Hajnalka a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium intézetvezető egyetemi docense. 1994-ben szerzett általános orvosdoktori diplomát, 2003-ban szerzett PhD fokozatot, 2010-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen. Kutatási területe az agykéreg –ezen belül leginkább a hippokampusz – fejlődése, és az ezzel összefüggő rendellenességek, mint pl. az epilepszia. Kutatásai során több olyan morfológiai, sejtszintű megfigyelést tett, amely alátámasztja a fejlődő gyermekben megfigyelhető, az emberi memória képződését illető, ismert funkcionális jellegzeteségeket. Célja ezen kívül olyan mikroszkópos szintű elváltozások feltárása, amelyek támogatják az idegrendszer korai sérülése és a temporálislebeny-epilepszia kialakulása közötti összefüggést.

54 tudományos közlemény szerzője, független idézeteinek száma 1122, impakt faktora 127, H-indexe 20.

Kulcsszavak

epilepszia, temporális lebeny, hippokampusz, lázgörcs, fehérjekifejeződés

Előzmények

NAP 1 kutatási téma címe

Az ectopiás neuronok azonosítása és szerepének vizsgálata temporális lebeny epilepsziában

A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása

Kutatócsoportunk évek óta foglalkozik a halántéklebeny-epilepsziával, valamint a betegek idegsebészeti beavatkozással eltávolított agykéregmintáinak vizsgálatával. A kutatócsoport epilepsziás betegekből terápiás céllal eltávolított idegszöveten, az idegrendszer sejteire jellemző markerekkel különböző sejttípusokat detektálva végzett vizsgálatokat. Kimutatták, hogy az epilepsziás betegekben szignifikánsan magasabb az abnormális helyen, azaz az agykéreg fehérállományában lévő idegsejtek száma, mint nem epilepsziás egyénekben. Az idegsejtek további vizsgálata arra engedett következtetni, hogy ezek a neuronok az agykéreg fejlődése során, az idegsejtek vándorlásakor bekövetkezett zavara miatt rekedtek a fehérállományban. Emellett az idegsejtek szinaptikus kapcsolataira jellemző fehérjék jelenléte alapján feltételezhető az is, hogy a fehérállományi idegsejtek az agykéreg idegi köreibe integrálódnak, és szinaptikus kapcsolataikkal részt vesznek az epilepsziára jellemző patológiás idegi hálózatok kialakulásában és azok fenntartásában. Kutatócsoportunk kimutatta, hogy az epilepsziás betegek fehérállományában található erek száma és az általuk elfoglalt terület nagyobb, mint nem epilepsziásokban. Ennek valószínű oka a betegek agykérgi fehérállományában található erek körüli nagyszámú, az érképződést serkentő molekulát, a vascularis endothelialis növekedési faktort expresszáló gliasejt. Emellett csoportunk megfigyelt az erek degenerációjára utaló elváltozást, amely korrelált a betegség hosszával.

A vizsgálatok során csoportunk több olyan, az epilepsziás betegek agykérgi fehérállományát érintő jellegzetességet talált, amely a szürkeállomány már ismert patológiás elváltozásai és azok funkcionális szerepe mellett, a fehérállomány új, az epilepszia patomechanizmusában betöltött szerepére utal.

A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk

Richter Z, Janszky J, Sétáló G Jr, Horváth R, Horváth Z, Dóczi T, Seress L, Ábrahám H. Characterization of neurons in the cortical white matter in human temporal lobe epilepsy. Neuroscience. 2016 333:140-50. doi: 10.1016/j.neuroscience.2016.07.011. Epub 2016 Jul 14.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0306452216303165?via%3Dihub

Tényi D, Gyimesi C, Horváth R, Kovács N, Ábrahám H, Darnai G, Fogarasi A, Büki A, Janszky J. Concussive convulsions: A YouTube video analysis. Epilepsia. 2016 57:1310-6. doi: 10.1111/epi.13432. Epub 2016 Jun 23.
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/epi.13432

Nagy SA, Horváth R, Perlaki G, Orsi G, Barsi P, John F, Horváth A, Kovács N, Bogner P, Ábrahám H, Bóné B, Gyimesi C, Dóczi T, Janszky J. Age at onset and seizure frequency affect white matter diffusion coefficient in patients with mesial temporal lobe epilepsy. Epilepsy Behav. 2016 61:14-20. doi: 10.1016/j.yebeh.2016.04.019. Epub 2016 May 24.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1525505016300336?via%3Dihub