Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport – Gereben Balázs

2019-01-02T15:19:47+00:00
Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport – Gereben Balázs

A kutatócsoport neve
Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Dr. Gereben Balázs, állatorvos, neuroendokrinológus, tudományos tanácsadó, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Endokrin Neurobiológiai Osztály

Telefon
+36 1 210 9946

Email
gereben.balazs@koki.mta.hu

Web
https://www.researchgate.net/profile/Balazs_Gereben

Részletes adatok

NAP 2 kutatási téma címe

A neuroszekretoros neuronok pajzsmirigyhormon-háztartásának sejttípus-specifikus tanulmányozása élő egérben

A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása

Fekete Csaba és Gereben Balázs társtémavezetésével a Lendület Integratív Neuroendokrinológiai Kutatócsoport és a Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport közösen vizsgálja a hipotalamikus pajzsmirigyhormon-háztartás szabályozását, különös tekintettel e folyamatok neuroendokrin rendszerekre kifejtett hatására.
Tanulmányozzák, hogy felnőtt állatban hogyan képes a tanycyták által aktivált és a perifériáról érkező pajzsmirigyhormon elérni a hipofiziotróp TRH sejteket és a pajzsmirigyhormonok milyen mechanizmusokkal képesek befolyásolni e sejtek működését.

Tanulmányozzák, hogy mi az oka annak, hogy a pajzsmirigyhormonok csak a hipofiziotróp TRH sejtek TRH-termelését befolyásolják annak ellenére, hogy a nem-hipofiziotróp TRH idegsejtek is tartalmaznak pajzsmirigyhormon-receptorokat. Emellett vizsgálják, hogy a pajzsmirigyhormonok képesek-e rapid, azaz nem genomikus módon befolyásolni a hipofiziotróp TRH axonok szekréciós aktivitását az eminencia mediána nevű hipotalamikus szenzorrégióban. A vizsgálatokhoz modern, in vivo imaging technikákat terveznek alkalmazni élő állatban. A vizsgálatok eredményei hozzájárulhatnak a neuroendokrin rendszerek, illetve a lokális pajzsmirigyhormon-homeosztázis szabályozásának és jobb megértéséhez. Továbbá, új farmakológiai célpontokat tárhatnak fel a neuroendokrin rendszerek gyógyszeres modulálásához.

A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása

Gereben Balázs az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetének tudományos tanácsadója, a Molekuláris Sejt Metabolizmus Kutatócsoport vezetője. 1994-ben szerzett állatorvos-doktori diplomát, 1998-ban PhD fokozatot, 1998–2000-ig a Harvard Medical School (Boston, MA) kutatója. 2010-ben elnyerte az MTA doktora címet. Az Európai Pajzsmirigy Társaság elnökségi tagja. Kutatási területe a neuroendokrinológia.

Kiemelkedő eredményeket ért el az idegrendszeri pajzsmirigyhormon-háztartás molekuláris szabályozásának megértésében valamint a pajzsmirigyhomon-függő agyi és perifériás folyamatok tanulmányozásában. 68 tudományos közlemény szerzője, citációs indexe 3848, impakt faktora 420,672, H-indexe 32. Társ-feltalálója a pajzsmirigyhormon-hatás mérésére szolgáló transzgenikus indikátor egérmodellnek.

Kulcsszavak

neuroendokrinológia, molekuláris biológia, sejtbiológia, transzgenikus egér, hipotalamusz, thyrotropin-releasing hormone, sejtosztódás, öregedés, pajzsmirigyhormon, dejodáció, ubikvitináció

Előzmények

NAP 1 kutatási téma címe

Pajzsmirigyhormon-függő agyi folyamatok szabályozásának vizsgálata

A NAP 1-ben elért eredmények összefoglalása

A kutatócsoport tanulmányozta a felnőtt agy oldalsó agykamra alatti területén (SVZ) folyó idegsejtképződés szabályozását. Fordított összefüggést találtak a pajzsmirigyhormon (pmh) szintje és a progenitorszám között. Olyan mechanizmust tártak fel, melynek során az SVZ neurális progenitoraiban az aktív pmh-t bontó hármas típusú dejodáz enzim megemelkedett aktivitása következtében létrejövő T3-mentes ablak biztosítja az oligodendrocita irányban történő elköteleződést. E folyamat eredményeként működőképes mielin képződik, amely demielinizációs egérmodellben enyhíti a funkcionális zavarokat. A feltárt folyamat a szklerózis multiplex új terápiás megközelítésének kidolgozásához kínál új utat.

Az agyi pmh-transzportot mikrofluid kamrákban DRG idegsejtkultúrákon tanulmányozva megállapították, hogy a pmh axonális retrográd transzporttal a sejttestbe vándorol, és ez a folyamat függ az MCT8 pmh-transzportertől.

Létrehozták a THAI pmh-indikátor transzgenikus egérmodellt, és jellemezték annak hormonális és metabolikus fenotípusát. A modell elsőként teszi lehetővé élő rágcsálóban a pmh jelátvitel tanulmányozását különböző agyrégiókban és szövetekben. Az állat nemzetközi szabadalmi eljárása folyamatban van és már rendelkezik az Európai Szabadalmi Hivatal pozitív PCT véleményével.

A THAI modell segítségével tanulmányozták az emberi endokrin praxisban igen gyakran előforduló, vitatott hátterű alacsony T3 szindróma kórfejlődését. A szindróma jellemzője a hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy (HHP) tengely válaszkészségének csökkenése, aminek következtében a HHP tengely nem tudja elvégezni a szérum pmh-szintek beállításának feladatát. A THAI modellben a hipotalamuszban és más perifériás szövetekben nyert adataik alapján során a pmh jelátvitel megemelkedik a mediobazális hipotalamuszban a szindróma kialakulása során. Megállapították, hogy az így létrejövő hipotalamikus hipertireózis a HHP tengely válaszkészségének csökkentését váltja ki, aminek következtében a keringő pmh-szintek csökkennek.

A NAP 1 programhoz kapcsolódó fontosabb publikációk

Gereben B, McAninch EA, Riberio MO, Bianco AC Scope and limitations of iodothyronine deioidnases in hypothyroidism Nature Rev Endo 2015 Nov;11(11):642-52 IF: 13,281

Joao Pedro Werneck de Castro, Tatiana L. Fonseca, Cintia Ueta, Elizabeth A. McAninch, Sherine Abdalla, Gabor Wittmann, Ronald M. Lechan, Balázs Gereben, Antonio C Bianco Differences in hypothalamic type 2 deiodinase ubiquitination explain localized sensitivity to thyroxine J Clin Invest 2015; 125(2):769-81
IF: 13,765

Yavari A, Stocker CJ, Ghaffari S, Wargent ET, Steeples V, Czibik G, Pinter K, Bellahcene M, Woods A, Martínez de Morentin PB, Cansell C, Lam BY, Chuster A, Petkevicius K, Nguyen-Tu MS, Martinez-Sanchez A, Pullen TJ, Oliver PL, Stockenhuber A, Nguyen C, Lazdam M, O’Dowd JF, Harikumar P, Tóth M, Beall C, Kyriakou T, Parnis J, Sarma D, Katritsis G, Wortmann DD, Harper AR, Brown LA, Willows R, Gandra S, Poncio V, de Oliveira Figueiredo MJ, Qi NR, Peirson SN, McCrimmon RJ, Gereben B, Tretter L, Fekete C, Redwood C, Yeo GS, Heisler LK, Rutter GA, Smith MA, Withers DJ, Carling D, Sternick EB, Arch JR, Cawthorne MA, Watkins H, Ashrafian H. Chronic Activation of gamma2 AMPK Induces Obesity and Reduces beta Cell Function. Cell Metabolism 2016;23(5):821-836. IF: 17,307
https://www-sciencedirect-com.ezproxy.library.tufts.edu/science/article/pii/S1550413116301231?via%3Dihub

Remaud S, Ortiz FC, Perret-Jeanneret M, Aigrot MS, Gothié JD, Fekete C, Kvárta-Papp Z, Gereben B, Langui D, Lubetzki C, Angulo MC, Zalc B, Demeneix B.
Transient hypothyroidism favors oligodendrocyte generation providing functional remyelination in the adult mouse brain. ELIFE 2017; 6. pii: e29996. IF: 7,725
doi: 10.7554/eLife.29996

Petra Mohácsik, Ferenc Erdélyi, Mária Baranyi, Bálint Botz, Gábor Szabó, Mónika Tóth, Irén Haltrich, Zsuzsanna Helyes, Beáta Sperlágh, Zsuzsa Tóth, Richárd Sinkó, Ronald M Lechan, Antonio C Bianco, Csaba Fekete, Balázs Gereben A transgenic mouse model for detection of tissue-specific thyroid hormone action. Endocrinology 2018; Feb 1;159(2):1159-1171 IF: 4,288