Lendület Hálózat-idegélettani Kutatócsoport – Hájos Norbert

2019-01-02T15:38:31+00:00
Lendület Hálózat-idegélettani Kutatócsoport – Hájos Norbert

A kutatócsoport neve
Lendület Hálózat-idegélettani Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője
Hájos Norbert

Telefon
+36 1 210 9400 / 387

Email
hajosnor@gmail.hu

Részletes adatok

NAP 2 kutatási téma címe

A periszomatikus gátló idegsejtek szerepe a társításos tanulásban

A NAP 2-ben tervezett kutatások leírása

A tanulás egyik fundamentális módja a társításos vagy asszociatív tanulás, amikor két, időben közel kiváltott inger „összekapcsolódik” az agyunkban. Például ha egy semleges hangot adunk, amellyel együtt fájdalomérzetet váltunk ki, akkor akár egy ilyen ingertársítás is elégséges ahhoz, hogy legközelebb az adott hang előre jelezze a fájdalom lehetséges bekövetkezését. Tehát az agyunkban kialakul egy memórianyom, amely összekapcsolja a hangot és a fájdalmat.

Ezt az alapvető tanulási mechanizmust számos idegi folyamat szabályozza, hiszen ha nem megfelelő eseményeket, ingereket társít össze az agyunk, akkor annak akár végzetes következményei is lehetnek. A kutatócsoport vizsgálatainak fő célja annak a megértése, hogy az agykérgi hálózatokban az asszociatív tanulás kialakulását hogyan szabályozzák a gátlósejtek. Kutatásaik két, eddig nem vizsgált gátlósejttípusra fókuszálnak, amely idegsejtek hatékonyan kontrollálják a serkentő idegsejt működését. Ezt a szabályozást úgy érik el ezek a gátlósejtek, hogy időlegesen elnyomják a serkentősejtek tüzelését. Ez igen hatásos módja annak, hogy meghatározzák, hogy a serkentősejtek mikor lehetnek aktívak, azaz egy időablakot biztosítanak, amikor az idegsejtek „beszélhetnek” a többi idegsejthez.

A vizsgált gátlósejtek a tanulási folyamatokban betöltött szerepének felderítéséhez számos technikát szükséges kombinálni. Így a kutatócsoport a legmodernebb neuroanatómiai módszereket és idegélettani elvezetéstechnikákat alkalmazza a képalkotó eljárásokkal együtt. Továbbá azonosított gátlósejtek működésének az optogenetikai manipulálása a viselkedés közben lehetőséget ad arra, hogy ok-okozati összefüggéseket is felderítsenek. Az asszociatív tanulás idegélettani alapjainak feltárása jelentősen hozzájárulhat annak a megértéséhez is, hogy a kóros asszociációk miként alakulnak ki az agyunkban. Tehát a kutatások eredménye segítheti új terápiás módok kifejlesztését, amelyek a jövőben a PTSD és más hasonló tünetekkel küzdő embertársaink életminőségét javíthatják.

A kutatócsoport vezetőjének szakmai bemutatása

Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója. 1994-ben szerzett biológus diplomát az ELTE Természettudományi karán, 1998-ban megvédte a PhD dolgozatát a Semmelweis Egyetemen, és 2012-ben elnyerte az MTA doktora címet. Kutatási területe az idegsejthálózatok strukturális és funkcionális szerveződése. Kimagasló eredményeket ért el a kannabinoid szignalizáció idegélettani hatásainak vizsgálataival, illetve az agykérgi szinkronaktivitások sejtszintű mechanizmusainak a felderítésében. Legújabb kutatásai arra irányulnak, hogy az egyes idegsejttípusok milyen szerepet töltenek be az agykéreghez kapcsolódó magasabbrendű idegi működésekben. 58 tudományos közlemény szerzője, citációs indexe 5506, H-indexe 36. 2004-ben elnyerte a Cajal Club ’Cortical Explorer’ Díját, míg 2005–2011 közt a Wellcome Trust Alapítvány ösztöndíjas kutatója volt, 2012-ben pedig elnyerte az MTA Lendület-ösztöndíját.

Kulcsszavak

agykérgi hálózatok, serkentősejtek, gátlósejtek, tanulás, neuroanatómia, idegélettan, viselkedésvizsgálat